Idézet:

---

Miért tilos a Balatonon balatoni halat árulni?

Ön tudta, hogy a balatoninak árult keszeg román vagy ukrán? A hekk pedig Argentínából érkezik kővé fagyva? A balatoni halsütőkben tilos balatoni halat árulni, a Balatonon már halászat sincsen. A tiszai és dunai halak is eltűntek az éttermekből. A Heti Napló riportja.

Tele van a Balaton mindenféle halfesztivállal. Süllőfesztivál, gardafesztivál, keszegfesztivál, halászléfőző versenyek.


Nagy kérdés, hogy milyen halakat sütnek és főznek ezeken a fesztiválokon, ugyanis balatoni hal nem kapható.

A Balatonból csak a horgászok foghatnak halat, ők azonban nem adhatják el. Vannak a tógazdasági pontyok, harcsák, kárászok és keszegek, amelyek közül vannak jobbak és rosszabbak, de a balatonival egyik sem hasonlítható össze. A legtöbb büfében román és kazah halakat árulnak, és akkor még nem is beszéltünk, a híres hekkről, amelyről mindenki meg van győződve, hogy őshonos a Balatonban. Pedig az egy tengeri hal, méghozzá az olcsóbbik fajtából, és a legtöbb Argentínából jön, kővé fagyva.

Azok az éttermek, amelyek azt reklámozzák magukról, hogy balatoni halat árulnak, vagy hazudnak, vagy rapsicoktól veszik az árut.

---

Idézet:

---

Haltenyésztőket is támogat az EP
2017. 07. 10., hétfő, 13:16
„A turizmus és turisztikai szolgáltatások nemcsak a tengeri halászok, hanem az édesvízi haltenyésztők számára is komoly lehetőségeket rejtenek magukban, ezért kifejezetten örülök, hogy az Európai Parlament saját jelentést fogadott el a halászat és a turizmus kapcsolata tárgyában” - jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a jelentés megszavazását követően Strasbourgban.

A politikus azonban hozzátette: az édesvízi haltenyésztés jelenlegi finanszírozása nem elegendő, ennél többre van szükség.

Az EP Halászati Szakbizottságának tagja elmondta, hogy módosító javaslatainak megfelelően az Európai Parlament nemcsak a tengeri, hanem a folyóvízi és tavi infrastruktúrák megújítására is felszólítja a tagállamokat – írta közleményében Erdős Norbert.

„Beruházásokra van szükség nemzeti, regionális és helyi szinten a megfelelő infrastruktúra biztosítása érdekében, a jobb internetkapcsolattól a távoli falvak jó megközelíthetőségét biztosító új és jobb utak, valamint a vízi és halászati létesítmények felújításáig. Ez a célkitűzés teljesen illeszkedik a vidékfejlesztési programokban lefektetett intézkedésekhez is” – mutatott rá a képviselő.

Erdős Norbert kiemelte, hogy az édesvízi haltenyésztésnél is biztosítani szükséges, hogy a halászattal kapcsolatos turizmusra olyan melléktevékenységként tekintsen az EU, amely a haltenyésztők számára lehetővé teszi, hogy gazdasági főtevékenységüket kiegészítsék anélkül, hogy át kellene állniuk a halászati ágazaton kívüli tevékenységre. „Ez a haltenyésztők esetében ugyanúgy célkitűzés, mint a tengeri halászat esetében” - tette hozzá a fideszes politikus.

A Békés megyei politikus hozzátette, hogy az édesvízi ágazat jelentőségét igazolja, hogy közel 20%-át adja az EU teljes akvakultúra termelésének. Az unió tagállamai közül tízben az édesvízi termelés a meghatározó, és kiemelt szerepet tölt be munkahelyteremésben.

A legfrissebb tanulmányok eredményeinek tanúsága szerint a közvetlenül termelésből származó bevételnek akár a tízszerese is lehet az e szolgáltatásokból származó haszon. „Éppen ezért szomorú, hogy a jelenlegi programozási időszakban a halászatra szánt 6400 millió eurónak csak 20%-a kerül közvetlenül az akvakultúra ágazat támogatására. Szeretném, ha 2020 után az EU a jelenleg Magyarország rendelkezésre álló 16 milliárd forint forrásnak legalább a másfélszeresét nyújtaná a magyar haltenyésztők számára” - tette hozzá az EP Halászati Bizottság egyedüli magyar tagja.

---