20:55:07
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 
   » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció   
 
 » méhes Fórum+  » Közélet ... 2006-
Téma: A szakrális fejedelem
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2013. december 15. 00:25 | Sorszám: 2
Miért kell reklámozni egy ostoba hitgyülis marhaságait?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2013. november 27. 18:10 | Sorszám: 1
...

Bécs lett volna az aranyalma

Az biztos, hogy noha nem vagyunk tisztában Szulejmán utolsó hadjáratának pontos céljával, de nyilvánvaló, hogy az idős szultán egész uralkodásának „megkoronázásaként” tekintett erre a háborúra. A hadjáratban nemcsak masszív hadsereg vonult fel, hanem a szultáni udvar komoly, tekintélyes személyiségei, sőt maga a szultán is. Egész uralkodásának és a muzulmán oszmán-török uralkodók országlásának fő célja a „Kizil Elma”, vagyis a „Piros vagy Arany Alma” eszméjének megvalósítása volt. Ez nem mást jelentett, mint a teljesség megvalósítását és kiterjesztését a földi birodalmak szintjén, egyfajta iszlám „Isten országának” eljövetelét, az iszlám hódító politikának a beteljesítését, vagyis minden földi uralomnak a szultán alá hajtását. Szulejmán személyéhez komolyan kapcsolódtak ennek az iszlám szakralitásnak a képzetei. Tőle várták, hogy kiteljesíti a „Kizil Elma” eszméjét, ezért a hadjáratnak ez lehetett a fő célja.

Ennek az eszmének természetesen meg volt a konkrétan megfogalmazható földi célja is, amibe különféle források alapján beletartozhatott a Német-római Császárság és a császárváros, Bécs vagy egyenesen Róma, vagy akár a Nagy Sándorral is összefüggésbe hozható magyar királyság meghódítása. Vannak elképzelések, amelyek szerint egy hároméves hódító program után történt volna Bécs elfoglalása. Szigetvár ostroma egyrészt logikus lépés volt a Bécs felé vezető hadi útvonal miatt, másrészt más jelentősége is lehetett a „Kizil Elma” eszméjének megvalósításáért küzdő szultánnak. Magának Szigetvárnak is lehetett olyan vonz­ereje, amely meghódításával Szulejmán úgy érezhette, hogy újabb darabot illeszthet be koronája ékkövei közé. A vár építtetője Szigethi István, aki amellett, hogy egyetemi tanár volt, egyházi méltóság is, és ami igazán érdekes: jeruzsálemi pátriárka. A Jeruzsálem-misztikában is otthonos szultán – a város ottomán meghódítója – szemében a hely jelentőségét építtetőjének személye adhatta.

...

A török sereg mérnökei azonban már a végső ostrom előtt elkezdtek a frissen elfoglalt külső vár területén az iszlám dicsőségére egy dzsámit építeni, amely azóta is komoly kérdéseket vet fel a kutatók számára. Mivel a tájolása néhány fokban eltér az iszlámban szokásos mekkai iránytól és az ablakok elhelyezkedése is más, azt feltételezték, hogy egy, a hadi mérnökök által épített, hevenyészett, félretájolt dzsámiról van szó. Ez volt az általános nézet egészen 2012. január 25-éig. Ekkor, nem sokkal 3 óra után a délnyugati, könnycsepp alakú világítóablak fénye ráesett a szemközti szentirat tartó szekrény fö­löt­ti szamárhátívre, és pontosan kirajzolta annak keretét. Ezt, a fényjelenséget felfedező Király Lajos kutató fotóval dokumentálta. A fényjelenség párja november 15-én látható. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy egy nagyon átgondolt és megtervezett szakrális üzenetet hordozó fénytemplomról van szó, amely Szulejmán (a név a Salamon iszlám-török változata) személyéhez köthető jelentést is hordoz. (A szultánt sokszor fényességesnek, fényt hozónak nevezték.) Ismerve az 1566-os hadjárat vallási hátterét, joggal feltételezhető, hogy a dzsámi ilyen fajta építése a terület szellemi birtokba vételére is irányult.

Valószínűleg ezen a napon történhetett Szulejmán halála is. A szultán alvezérei tisztában voltak azzal, hogy az uralkodó halálának híre felfordulást okozna a táborban, és felbátorítaná az osztrák-magyar seregeket is a támadásra, ezért eltitkolták. A másnapi felvonuláson, amikor a se­reg látni kívánta a császárt, a hul­lát ültették ki, és a háttérből még a kezét is mozgatták, hogy üdvözölje katonáit.

Szakrális önfeláldozás

Eközben a várban Zrínyiék készültek a kirohanásra. Az „imitatio Christi” gondolata nem a következő század eposzirodalmának a találmánya: Zrínyiék tudatosan készültek a halálra, ennek időpontját is gondosan megválasztották, díszes ruhát öltöttek – Zrínyi még aranyakat is tett felöltőjébe, hogy jelezze, nagy úr hal itt meg –, hogy a kor vallásos felfogása szerint tettükkel Jézus neve dicsőüljön meg. Tisztában voltak azzal, hogy a várvédők áldozata megállította az istenteleneket, haláluk és a várvédelem is a kor felfogásának megfelelő spirituális cselekedet volt.

Szeptember 7-én történt meg a kirohanás. A törökök a belső vár palánkfalát kezdték bontani és égetni. Zrínyiék a várkaput kinyitva kartácstüzet zúdítottak az ellenségre, majd díszes ruhába öltözötten, „Jézus, Jézus” kiáltással rontottak ki a törökök közé. Rövid ideig tartott a küzdelem. Zrínyi fejét egy lövés érte. A testét odahurcolták a janicsár aga elé, még volt benne élet, amikor levágták a fejét. A törökök birtokba vették a belső várat is, majd hirtelen nagy robbanás rázta meg a területet. A bástyában őrzött lőpor tüzet kapott, a robbanás egyes források szerint 3000 iszlám harcos halálát okozta. Volt, akit maga alá temetett a leomló építmény, másokat a légnyomás a tóba repített, miközben a belső vár egyszerűen eltűnt, a földdel lett egyenlővé.

Ez volna a mi „hollywoodi” nemzeti filmeposzunk, ha valaki megfilmesítené, hogy valamikor a tizenhatodik században 2300 hős magyar és horvát várvédő hőstette lehetővé tette a „keresztény Európa” fennmaradását az iszlám pusztítókkal szemben, úgy, hogy azok vezérüket vesztve, megroppant seregükkel kénytelenek voltak visszavonulni, egy időre félretéve világhódító terveiket. Azért kell, hogy erről megemlékezzünk, hogy Szigetvár Zrínyiék hőstettének színhelye maradjon, ne a pusztító Szulejmán kultuszhelye.

... http://hetek.hu/hit_es_ertekek/201311/zrinyi_hosei_helyett_az_agresszor_szule ...
... www.facebook.com/pallagi.erzsebet
Tovább ...
 
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...