| Téma: Válságkalauz |
| mamácska |
|
Az EU-ban kritikus állapotok uralkodnak, hiszen év végére elfogyhat a tagországok támogatására szánt pénz. A tagállamoknak kellene befizetni a költségvetésbe 11 és 16 milliárd közötti eurós összeget vagy leállítják a kifizetéseket - már 2013 második felében.
Fizessenek a tagországok, ha támogatást akarnak!
Az Európai Bizottságnak az év második felében gondjai lehetnek az uniós támogatások egy részének kifizetésével, ha a tagállamok nem egészítik ki a közösség 2013-as büdzséjét 11,2 milliárd euróval - írja a Napi Gazdaság.
Óriási összeg hiányzik
Janusz Lewandowski, az EB költségvetési biztosa arról tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési bizottságát, hogy kilencmilliárd euróra lenne szükség a kohéziós alapból járó összegek átutalásához, 2,2 milliárdra pedig az agrártámogatásokat, illetve a EU nemzetközi tevékenységét finanszírozó keret feltöltéséhez. Emellett 2,6 milliárd euró kellene a 2012-ről, illetve az azt megelőző évekről áthozott költségek fedezésére. |
|
| Rendes Kis |
|
A négy szabadság
... Lássuk sorjában ezeket a „szabadságokat”. Az első tehát az áruk szabad mozgása. Aligha véletlen, hogy a többek között Indiát és Kínát is kifosztó Nyugat éppen a kereskedelem „szabadságára” hivatkozva indította el katonai megtorló akcióit, amikor e két roppant méretű, és akkoriban a Nyugathoz képest is roppant gazdag birodalomnak elege lett abból, hogy Anglia silány, de igen olcsó textilárukkal (India), illetve pusztító ópiummal (Kína) árasztja el őket. Vagyis az áruk „szabad kereskedelme” elég vészjósló módon lépett fel a történelem színpadára, és minden túlzás nélkül leszögezhetjük, a „szabad kereskedelem” mindig az erősek „szabadsága”, azoké, akik ezt fegyverként tudják használni, és lássuk be, szinte mindig sikeresen.
A „szabad” kereskedelem ugyanis csak arra jó, hogy szétzilálja a hagyományos társadalom és gazdaságszerveződési módokat, az „olcsó áruk” hamis ígéretével elcsábítva a globális „minimál-én” szintjére süllyesztett engedelmes fogyasztókat. Ez a dráma különösen jól látszik az elmúlt évtizedek fényében, amikor Magyarország az európai integrációval már a csatlakozása előtt megkötött „aszimmetrikus” szerződések nyomán folyamatosan nagyobb agrárkereskedelmi kedvezményeket kapott azoknál, mint amilyeneket ő adott, mégis folyamatosan romlott az agrárkereskedelmi egyenlegünk. Annyira, hogy mostanában már nettó élelmiszer-importőrök vagyunk.
... És végül, de nem utolsósorban a személyek szabad áramlása váltja ki már ma is talán a legsúlyosabb konfliktusokat. Az elképesztő erejű migráció azt jelzi, hogy a fiatal és aktív korosztályok a tőke szabad áramlására reagálva ellenkező irányba kezdtek vándorolni. A tőke a gazdag régiókból megy a szegények felé, ahonnan viszont a munkaerő áramlik a gazdag régiókba. Ma már minden világos tehát, csak az nem, hogy ha mindez így van, akkor most mire várunk.
Bogár László
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=139393&cim=a_negy_szabadsag |
|
| Rendes Kis |
|
 Válságból válságba
Több éve már, hogy az Amerikában kirobbant pénzügyi krízis nyomán Európa is válságba sodródott, a kiutat pedig azóta sem találják a kontinens vezetői. Folyton újabb és újabb kockázati tényezők bukkannak fel, mind több európai ország adósodott el, több helyütt csúcsokat dönt a munkanélküliség, s az Európai Uniónak és alárendelt vagy partner-intézményeinek nem sikerült receptet találniuk a kilábalásra.
Tavaly Görögország került igen nehéz helyzetbe, aztán a Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban tapasztalható gondoktól volt hangos a nemzetközi sajtó, legutóbb pedig a ciprusi válság tartotta izgalomban a globalizált világban oly fontossá vált pénzpiacokat. Belerengtek a térség valutái a bankbetétesek tervezett megsarcolásának hírére, rémforgatókönyveket vázoltak arra az esetre, ha nem találnak megoldást a szigetország bankrendszerének finanszírozására, s még túl sem jutottunk e hullámvölgyön, közgazdászok, elemzők máris jelzik: hamarosan Szlovénia következik a segítségre szoruló államok sorában. A makrogazdasági problémák pedig Európa-szerte kihatnak a politikai életre is – Görögországban a szélsőségesek előretöréséhez vezettek a gondok, Olaszországban ma sincs stabil kormány, a bolgár országvezetés belebukott az energiaárak emelésébe –, további társadalmi feszültséget gerjesztenek, a gazdaság stabilizálása, talpra állása pedig egyre távolabbi reménynek tűnik.
A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság megszorításokra, magánosításra alapuló egyen-módszereiről bebizonyosodott: sehová sem vezetnek, a saját utat kereső államokat pedig, mint Magyarország, amely a válság terheinek viselésébe a bankokat, multikat, nagy energetikai cégeket is bevonta, minduntalan pellengérre állítják.
A fölöttébb zűrzavaros világgazdasági helyzetből azonban előnyt is kovácsolhatunk, ha megtanuljuk újra felfedezni azokat az értékeket, amelyek nem kötődnek londoni, brüsszeli pénzügyi központokhoz, világvárosokat lázba hozó tőzsdei hírekhez.
Ha megtanuljuk értékelni a helyi termékeket – figyelemre méltó e tekintetben, hogy egyre népszerűbbé válik a Székely termék –, megtanuljuk megbecsülni a helyi vállalkozásokat, ha tudatosan olyan dolgokat vásárolunk, amelyeket helyben állítanak elő, háromszéki, székelyföldi munkahelyek megőrzését, teremtését segítve. Akkor talán felkészültebben nézhetünk szembe a gyűrűző világválsággal, kevésbé leszünk sebezhetőek. Ez pedig csak rajtunk áll.
Farcádi Botond
Háromszék
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=138264&cim=valsagbol_valsagba |
|
| Rendes Kis |
|
 A világ 2012-ben sem lett csendesebb
A világ 2012-ben nem lett sem csendesebb, sem szelídebb. A háborús gócpontokon – elsősorban Irakban, Afganisztánban és Szíriában – ezrek halnak meg terrorista cselekmények következtében, változatlanul veszélyes a kaukázusi térség, szedi áldozatait a mexikói drogháború és Izraelben is újra elkövettek robbantásos merényletet. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az év legsúlyosabb terrortámadásairól: http://erdely.ma/mozaik.php?id=132791&cim=a_vilag_2012_ben_sem_lett_csendesebb |
|
| Rendes Kis |
|
Csaba László: Úgy tűnik, vége a válságnak
A világ azt érzékeli, mintha vége lenne a válságnak, de a dolgok nem tértek vissza az eredeti kerékvágásba: a bankok nem hiteleznek, egyes államok a csőd felé tartanak, az EU-ban pedig egy radikális átalakulás előjelei érzékelhetők – mondta Csaba László egyetemi tanár a történelemtanárok 22. országos konferenciáján Budapesten szombaton.
Csaba László történeti áttekintésében kiemelte: az elmúlt évtizedekben a pénzügyi közvetítő rendszeren belül világszerte felértékelődött a tőzsde és leértékelődött a banki szféra, elsősorban a globalizáció és az állami szabályozók megkerülésének feltartóztathatatlan terjedése miatt. Mindez visszafordíthatatlan folyamat.
Magyarországon a rendszerváltás után a tervgazdaságból a bankrendszer által vezérelt gazdaság alakult ki. A volt szocialista országok között vannak, amelyekben a bankokon keresztül továbbra is az állam irányítja a beruházásokat, például Oroszország, másutt, így például Magyarországon beáramlott a külföldi tőke a bankrendszerbe – mondta az oktató. Hozzáfűzte: ennek vannak előnyei is. Például az elmúlt években a magyarországi kereskedelmi bankokban képződött sok tízmilliárdos hiányt nem a magyar adófizetők, hanem a külföldi tulajdonosok állták.
„Marx szerint a tőkének nincs hazája, ennél talán már csak az rosszabb, ha a hazának nincs tőkéje” – jegyezte meg a Közép-európai Egyetem tanára. Csaba László kifejtette: a 2000-es évek első felében világszerte úgy tűnt, megállíthatatlanul dübörög a gazdaság, örökké tart a hitelezési láz. A gazdaság sok szereplője úgy vélte: „Ez a parti sose ér véget.”
... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=128122&cim=csaba_laszlo_ugy_tunik_vege_a_val ... |
|
|