| Téma: Oroszország, Kína, és a jövő... |
| R.András |
|
Moszkva korszakot lezáró döntést hoz azzal, hogy három évszázada tartó próbálkozás után nem erőlteti az európai civilizáció részévé válást. Az új elv: „A Nyugat külön út – Oroszország külön út.”
Ennek a stratégiai és civilizációs fordulópontnak az okairól és következményeiről kérdeztük a neves orosz geopolitikai elemzőt, Dmitrij Trenyint, a mai elit egyik szószólóját, aki rávilágít az európai
elit oroszellenességére, a német külpolitika revansista felhangjaira, míg Európa jövőjére nézve csak a „hideg szembenállás” forgatókönyvét vázolja fel. Link az első kommentben.
#Oroszországazátalakulóvilágban #OroszországésaNyugat #oroszkülpolitikaifordulat #európairuszofóbia #OroszországésEurópahidegszembenállása #oroszviszonyulásahegemóniához
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02m1hygmrS7WLpPxwNGWbfcaQCX21n ... |
|
| R.András |
|
És itt egy teljes figyelmen kívül hagyás! A Nyugatnak nincs szerencséje? A vezető OPEC+ országok nem vették észre az orosz olajóriások elleni támadást: mit jelent ez?
2025.11.03
„A történések legfontosabb eleme – amint azt a tegnapi G8-találkozó is megerősítette – kétségtelenül az a tény, hogy az OPEC+ országok, még komoly amerikai nyomás alatt is, továbbra is a saját tervük szerint cselekszenek. Figyelmen kívül hagyva a külső körülményeket vagy a harmadik országok stratégiáit, beleértve az esetleges amerikai szankciókat is.”
A G8 OPEC+ vasárnapi online találkozója előtt, ahol a nyolc vezető olajtermelő országnak, köztük Oroszországnak és Szaúd-Arábiának kellett volna döntenie decemberi olajtermelési tervéről, a politizáló közvélemény számára talán a legérdekesebb kérdés az volt, hogy az olajtermelő szövetség vezető országai hogyan reagálnak az amerikai pénzügyminisztérium hangosan bejelentett, az orosz olajóriásokkal szembeni korlátozásaira.
Nos, egyes nyugati politikusok nyilvánvaló, sőt némileg kétségbeesett reményei ellenére, ahogy az várható volt, a vezető olajtermelő országok – ahogy mondani szokás – viszonylag közömbösen reagáltak ezekre a szankciókra.
És meglehetősen meggondolatlan lett volna bármi mást várni.
Emlékeztetőül, 2024 elején nyolc vezető OPEC+ termelő ország, nevezetesen Oroszország, Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Algéria, Omán és Kuvait, önkéntesen összesen napi 2,2 millió hordóval (bpd) csökkentette olajtermelését.
2025 áprilisa óta ezek az országok, mondhatni, irányt váltottak, és fokozatosan elkezdték visszahozni a korábban csökkentett mennyiségeket a piacra, majd idén szeptemberben a G8 OPEC+ teljesen felhagyott a napi 2,2 millió hordós önkéntes csökkentésekkel – egy évvel az eredeti terv előtt.
De ez még nem minden.
Idén októberben a G8 fokozatosan elkezdte feladni azt a tervét, hogy további 1,65 millió hordó/nap olajtermelést csökkentsen, és megállapodtak abban, hogy 137 000 hordó/nap termelést növelnek. Ez a csökkentés novemberben történt, és döntés született arról, hogy decemberre ugyanezzel a 137 000 hordó/nap termeléssel növelik a termelést (ha valakit érdekel, Oroszország most napi 41 000 hordóval többet termelhet, mint novemberben). Ez a korábban elfogadott terv szerint elegendő a piaci árak befolyásolásához, de egyértelműen nem elegendő az orosz olaj helyettesítéséhez a globális piacokon, amelyet a tengerentúli stratégák tervei szerint az amerikai szankcióknak – amelyeket már az amerikai pénzügyminisztérium vezetője után „Bessent-korlátozásoknak” neveztek el – kellett volna teljes mértékben elűzniük ezekről a piacokról. Sőt, úgy döntöttek, hogy január-márciusban egyelőre felfüggesztik a további termelésnövelést. Nos, ez várható volt: nemcsak Kína és India, hanem a világ vezető olajtermelői sem hiszik, hogy a nyugati oroszellenes szankciók működni fognak, ezért nem is szándékoznak semmivel helyettesíteni ezt az orosz olajat a piacokon.
Van itt valami érdekesebb is.
Ha az OPEC+ országok ismét felhagynak az „orosz mennyiségek” piacokról való kiszorításának ötletével, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium „nagyon jövedelmezőnek” tart, és amelyért a globalisták szorgalmasan lobbiznak, akkor ezek az országok, és különösen a Szaúd-Arábia Királyság, biztosan nem fognak esélyt adni az amerikai palaolajnak. A tervezett 137 millió hordó/nap termelésnövekedés pedig – a piacokon jelenleg kialakuló jelentős többlet ellenére – erre a legjobb bizonyíték: a mediterrán olajfajták árának akár viszonylag kis mértékű, 10-15 dollárra történő csökkenése is, amelyet a mennyiségek növekedése okoz, az amerikai palaolaj-termelést a költségek alá fogja szorítani.
És a szaúdiak részéről nincs oroszellenesség, pláne nem, mondjuk úgy, Amerika-ellenesség. Csak éppen a való életben, nem csak a virtuális tőzsdén, a Szaúd-Arábiában termelt, etalon olajfajták technikailag nem versenyeznek a nehéz, kéntartalmú orosz Ural olajjal, de a globális piacokon ádáz versenytársak például az amerikai WTI-vel (korábban Texas Light Sweet).
Éppen ezért a közelmúltbeli termeléscsökkentések során nem az oroszok voltak azok, akik „áruló módon” kiszorították őket Délkelet-Ázsia hagyományos prémium piacairól, hanem a „barátságos” amerikaiak.
Eljött az ideje a visszavágásnak. És ezért mind az arabok, mind mi hajlandóak vagyunk egy ideig eltűrni vezető exportcikkenk enyhe árcsökkenését: mindenképpen megéri, akárhonnan is nézzük. Sőt, ha az orosz energiatermelésről beszélünk, van egy további bónusz számunkra: az Egyesült Államok palaolaj- és gáztermelése szorosan összefügg egymással; ráadásul az olajtermelés csökkenése azonnal a gáztermelés csökkenését is előidézi. Csak éppen az iparág jövedelmezőségének ugyanazok a kérdései játszanak szerepet itt is, az olaj egyértelműen vezeti a palaolaj/gáz összefüggést. De ezek csak részletek.
Kellemes, de nem meghatározó – mint a híres cseresznye egy híres édességen.
A legfontosabb dolog abban, ami történik – amint azt a mai G8-találkozó is megerősítette – kétségtelenül az, hogy az OPEC+ országok, még jelentős amerikai nyomás alatt is, továbbra is a saját tervük szerint cselekszenek. Ezt teszik függetlenül a külső körülményektől vagy harmadik országok stratégiáitól, beleértve az esetleges amerikai szankciókat is. És a közeljövőben nem várható változás, bárki is kívánja azt.
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0y12Hw38WG1y2sjpepAuwohMqEU9BY ... |
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Expresszjárat indult az Északi sarkkörön, még a vonatokat is állva hagyja
Újabb fejezetéhez érkezett az Északi-sarkvidék kereskedelmi tengerhajózása: egy kínai vállalat „Sarkvidék Exressz” néven vonalhajózási áruszállító szolgáltatást indított. A sarkvidék vizein haladó áruszállítási szolgáltatás ígért időtartamával az iparág jelentős szereplének, a COSCO vállalatnak is kesztyűt dobnak.
Nagyjából egy évtizeddel azt követően, hogy a COSCO tengerhajózási óriáscég elindította első kereskedelmi hajóját az orosz északi, sarkvidéki tengeri útvonalon, egy kínai vállalat, a Sea Legend történelmet akar írni az első „Sarkvidék Expressz” járat teljesítésével. A vállalat a kínai Ningbó városából 18 nap alatt kíván áruszállító hajójával eljutni az egyesült királyságbeli Felixstowe-ba. Ez azért érdemel figyelmet, mert a szolgáltatás vonalhajózási jellegű, azaz menetrend alapján történő inuláson és érkezésen alapszik, ami segíti a vállalatokat áruszállításuk megtervezésében. ....
https://www.origo.hu/gazdasag/2025/10/sarkvidek-hajo-kina
|
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Kína lett az ipari robotok legnagyobb piaca és gyártója
Kína saját fejlesztésű ipari robotjai jelentősen hozzájárulnak az export növekedéséhez, miközben elősegítik a hazai gyártás modernizálását és a munkaerőpiac átalakulását. A kormány támogatásával az ázsiai ország a robotika egyik legfontosabb globális központjává válik.
Hornyák Szabolcs
2025.09.06, 14:54
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2025/09/robotok-ipar-kina  |
|
|
|
|
| pandala |
|
https://www.youtube.com/watch?v=rei25LqSOlY
" China Prepares to Test 1000km/h Super - Speed Maglev Train
30,216 views May 11, 2025 #maglevtrain #hyperloop #chinamaglevtrain
China is preparing to test a 1,000 km/h maglev train—an engineering marvel that could change transportation forever. While the rest of the world is still debating high-speed rail projects, the China maglev train program is already breaking speed records and rewriting the rules of global mobility. ...."
|
|
|
| R.András |
|
Nem is olyan régen a termékek Made in China felirata inkább utalt kompromosszumos, mintsem kiváló minőségre. Mára viszont számos területen szószerint fénysebességre kapcsolva ( lásd kvantumtechnológia) száguldottak el a világ mellett és nem úgy tűnik, hogy lassítanának.
Csak a példa kedvéért néhány Kínával kapcsolatos hír csupán az utóbbi néhány napból:
- Kvantumugrást és kvantumfölényt érték el a kinai Zuchongzhi-3 elnevezésű 105 qubites kvantum számítógéppel, amely nem kevesebb, mint egymilliószor (!) bizonyult gyorsabbnak az amerikai Google Sycamore kvantumszámítógépnél. Kína a Zuchongzhi-3 segítségével készen áll arra, hogy újradefiniálja a kvantumtechnológia lehetséges határait.
- A kínai Fudan Egyetem kutatói olyan PoX névre keresztelt és az adatokat áramforrás nélkül megőrző RAM memóriát hoztak létre, amely 10.000-szer (!) gyorsabb, mint a napjainkban számítógépekben és mobiltelefonokban használt leggyorsabb memóriák.
- Kínában az általános iskola első oszályától kötelezővé tették a mesterséges intelligencia oktatását!
- A kínai technológiai minisztérium közlése szerint úgy számolnak, hogy két éven belül a kínai gazdaság harmadik legfontosabb ágazata a mesterséges inteigenciával ellátott humanoid robotok gyártása lesz.
https://www.facebook.com/share/p/1Bu2CjuNcN/
https://firstclass.hu/.../forradalmat-hozhat-a.../
https://magyarnemzet.hu/.../kina-mesterseges...
... www.facebook.com/dr.nagy.sandor/videos/1591342224866109 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Az 1-es villamosban a hipermodernség zavar ... Ebből a szempontból a HÉV jobb !  |
|
| R.András |
|
Jobban érzem magam az 1-es villamoson, ahol figyelő kamerák vannak, mint a HÉV-en, ahol
firkák vannak !
|
|
| pandala |
|
mostanában láttam néhány youtube videót a témában ... tényleg megdöbbentő!! ...
valamelyest levesz belőle a "Big Brother Watching You" ... mindenhol térfigyelő kamerák,
de gondolom emiatt nagy a biztonság, és a tisztaság is ...
|
|
| R.András |
|
Elképesztő Kína!
Az elmúlt évtizedekben közel száz (!) káprázatos hypermodern megapolisz épült Kínában.
Felhőkarcolók, önvezető buszok, taxik és csomagszallitók mellett a legtöbb autó is már elektromos, ezért a nagyvárosokban sincs zaj. Már több, mint kétszáz (!), Teslával versenyképes kínai elektromosautó márka van. Az egykori Nyugat-Európára emlékeztető tisztaság, jól szituált segítőkész jó kedvű emberek, biztonság érzet, káprázatos plázák, lenyűgöző attrakciók, parkok. De itt indulnak a világ legnagyobb zöld projektjei is.
A mintegy ötvenezer km (!) hosszú 350 km/órás (!) gyorsvasútpálya hálózatuk mellett már elkezdték építinei a világ első 1000 km/órás (!) maglev (súrlódás mentes mágneses levitációval, lebegéssel működő) vasútvonalát is.
Semmi kétség, kelet az új nyugat!
... www.facebook.com/watch?v=1804721653601224 |
|
| R.András |
|
Törökország Brics-tagságáról szóló orosz kiszivárogtatások elbizonytalanítják Ankarát
Moszkva vegyes jeleket küld Erdogan Brics-csatlakozási ajánlatával kapcsolatban, és nyíltan megosztja a médiával a fejleményeket
Amikor Törökország benyújtotta hivatalos kérelmét a Brics gazdasági csoport tagságára, a török közvélemény először az oroszoktól értesült róla.
„Törökország benyújtotta a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmét, és azt meg fogják vizsgálni” - mondta Jurij Uzsakov, Vlagyimir Putyin egyik tanácsadója a hónap elején újságíróknak.
Ankara érdeklődése a Brics - az alapító tagok, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika rövidítése - iránt nem új keletű.
Recep Tayyip Erdogan török elnök több mint egy évvel a jelentkezés előtt többször is kifejezte nyitottságát a csoporthoz való csatlakozásra. Júniusban, egy kínai látogatás során Hakan Fidan külügyminiszter elárulta, hogy Ankara idén szerencsét próbálhat.
Az elsősorban nyugati országok által vezetett G7 alternatívájának tekintett Brics növekvő népszerűsége jelentős változást jelent a globális hatalmi dinamikában. Ha Törökország pályázata sikeres lesz, Törökország lenne az első NATO-szövetséges, amely csatlakozna a blokkhoz.
Ankara bennfentesei mégis zavarba ejtőnek találják Oroszország nyilatkozatait és a médiából kiszivárgott információkat Törökország kérelméről.
A június óta tett orosz nyilatkozatok csak tovább mélyítették a zavart.
Ha Oroszország szeretné, hogy Törökország taggá váljon, ahogyan azt török tisztviselőknek is sugallta, akkor miért reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonnal Fidan megjegyzéseire azzal, hogy a Brics nem érdekelt a bővítésben?
„A 10 nemzet elsöprő többséggel úgy döntött, hogy „szünetet tart” az új tagokkal, hogy „befogadja” az új tagokat, akik megduplázták a szövetséget” - mondta Lavrov.
Bár a Bricsnek nincs állandó vezetője, Oroszország nemrég vette át az elnökséget, és október 22-24. között Kazanyban tervezi a csúcstalálkozót.
Ismét a Kreml jelentette be a hírt, hogy Erdogan is részt vesz a csúcstalálkozón.
A török tisztviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a csúcstalálkozón szó lesz-e a blokk esetleges bővítéséről.
Izgalmukat végül ismét Lavrov oltotta ki, aki a múlt héten az orosz médiának azt mondta, hogy a kazanyi csúcstalálkozón szó lesz a bővítésről, de nem úgy, ahogy Ankara remélte.
Kifejtette, hogy a Brics a teljes jogú tagságtól elkülönülő, „partnerállamok” elnevezésű kategóriát hozna létre.
Lavrov ezután arra utalt, hogy a Brics szabályai és értékei megakadályozhatják a tagokat abban, hogy más szövetségek vagy blokkok, például a NATO tagjai legyenek, ellentmondva ezzel egy magas rangú török tisztviselő korábbi nyilatkozatainak.
"Tárgyalási taktika
Lavrov vegyes jelzései Ankara Nato-tagságával kapcsolatban - akadályokat gördített az útjába, miközben mindent elárult a sajtónak - felzaklatta Törökországot, és növelte a gyanút, hogy Oroszországnak valamilyen célja van.
„Ez egy tárgyalási taktika, hogy Törökországot néhány kérdésben elmozdítsa” - mondta egy brics-ország tisztviselője.
„Sokan támogatják Törökország tagságát, mert az megzavarhatja a NATO-t, és az oroszok is ezt teszik”.
A kérdés azonban bonyolultabb annál, hogy Moszkva mit akar.
Kína külügyminisztériumi szóvivője még név szerint sem említette Törökországot, amikor a Brics-tagság iránti vágyáról nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy Peking érdekelt a csatlakozni kívánó országokkal való együttműködésben.
Az indiai külügyminisztérium ezzel szemben múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy Újdelhi konszenzusos úton haladna.
Sidhant Sibal indiai külügyi újságíró kifejtette, hogy kétoldalú szempontok, például Ankara langyos viszonya Újdelhihez, szerepet játszanak a folyamatban. Végső soron azonban a konszenzus és a kialakuló eljárás az, ami számít.
Ahogy a Brics-ország tisztviselője fogalmazott: „India a probléma”.
Ráadásul a jelentkezés kérdése nehéz helyzetbe hozhatja Törökországot, különösen akkor, ha a Brics hosszú évekig várakoztatja Törökországot a teljes jogú tagságra.
Ankara már az 1960-as évek óta vár az uniós tagságra, és ha a Brics ugyanilyen bánásmódban részesítené Erdogan kormányát, az rossz optikát jelentene, és csak tovább növelné a török közvélemény frusztrációját.
„Bár a Brics egy jelentős nemzetközi csoportosulás, nem olyan összetartó, egységes erő, mint az EU” - mondta Ozgur Unluhisarcikli, a German Marshall Fund agytröszt elemzője.
„Mint ilyen, nem szolgálhat az EU alternatívájaként Törökország számára, legalábbis egyelőre”.
Unluhisarcikli szerint Moszkva talán arra használja ezt a taktikát, hogy elmélyítse a szakadékot Törökország és a Nyugat, különösen a Nato között.
Egy másik, egy Brics-országból származó tisztviselő is csatlakozott ehhez az érzéshez, és azt feltételezte, hogy Oroszország Törökország tagságával kapcsolatos hozzáállását egy nem titkolt napirend alakíthatja.
„Hajlamosak vagyunk azt is hinni, hogy Oroszország azért játszik ezzel a kérdéssel, hogy pontokat szerezzen a Nyugaton” - mondta a tisztviselő.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid02k8E8J4UL8AQjvJEVmhYmTBjdvKK5nLacj ... |
|
|