| Téma: Autonómia |
|
|
| mpd |
|
|
És már készülődik Velence is. |
|
|
| mamácska |
|
Közzétette a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön, ezzel a szövetség utat nyitott a tervezetről folytatandó közvita előtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtóértekezletén rámutatott: a dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani Maros, Kovászna és Hargita megyei településeknek. Ez is egyike lenne azon jogszabályoknak, amelyek a romániai magyar közösség kulturális, nemzeti identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes garanciáit képezik – tette hozzá.
Kelemen rámutatott: az RMDSZ és a magyar közösség stabilitási tényező volt a román politikában, az is akar maradni és az autonómiastatútum sem szakadár törekvés. Kelemen Hunor szerint ebben a pillanatban a román társadalommal folytatandó „racionális” közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a törvénytervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 A skót példa
Forrás: tozsdeforum.hu
Az elhúzódó, egyelőre megoldhatatlannak látszó ukrán válság, valamint a skót és katalán függetlenedési kísérletek új perspektívát nyithatnak, sőt kedvező hátszelet biztosíthatnak a székelyföldi autonómia-küzdelem számára is. Jól tudjuk, az EU-ban nincsenek általánosan érvényes rendelkezések a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, ennek ellenére ajánlatos nyitott szemmel és elmével figyelni az eseményeket, mert a helyzet rendkívül képlékeny, ebből következően gyökeresen változhat.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=171806&cim=a_skot_pelda |
|
| mamácska |
|
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotmánymódosító csomaggal együtt fogja a bukaresti parlament elé terjeszteni a székelyföldi autonómia tervezetét, amelyet a magyar fordítás elkészülte és az RMDSZ elnökségi ülése után bocsátanak közvitára - mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Új Magyar Szó (maszol.ro) portálon csütörtökön közölt interjújában.
Hozzátette: nemcsak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló kisebbségi kerettörvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között.
Kelemen Hunor butaságnak nevezte és elutasította Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke következtetését, miszerint - alkotmányos realitás híján - az RMDSZ így csak "szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát".
A szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ már korábbi alkotmánymódosító javaslatait is úgy fogalmazta meg, hogy azok megteremtsék a székelyföldi (területi), illetve a kulturális autonómia alkotmányos feltételeit. Miután ezeket a javaslatokat az alkotmánybíróság elutasította, Kelemen Hunor szerint világossá vált, hogy nem a jelenlegi alaptörvény "foltozgatására", hanem új alkotmányra van szükség Romániában.
Elismerte: korábban felmerült egy olyan autonómiatervezet elkészítésének lehetősége, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe.
"Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség" - összegezte a Kelemen Hunor.
A székelyföldi autonómiatervezetet románul szövegezték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szakértői, a magyar nyelvű változatnál néhány terminológiai kérdést kell még tisztázni - mondta a politikus. Hozzátette: az RMDSZ elnöksége augusztus 5-20. között ülhet össze és ezt követően kerülhet nyilvánosságra a tervezet.
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását. A törvénytervezet alakulását az is befolyásolta, hogy az RMDSZ márciusban belépett a bukaresti kormányba, Erdélyben pedig politikai együttműködési megállapodást kötött az MPP-vel, mely beleszólási jogot kért és kapott a törvénytervezet megszövegezésébe.
MTI |
|
| Rendes Kis |
|
...
-Hogyan ítéli meg ma Tibet kilátásait?
-Tibetet elfoglalták a kínaiak, s azóta nagyon sok mindent elpusztítottak. Ám ennek ellenére fejlõdés is van, jóllehet az egész tibeti nép igen sokat szenvedett. Mégis meg kell találnunk azt a megoldást, mely egyaránt jót hoz Kína és Tibet számára is. Azt hiszem, bizonyos kompromisszumok árán találhatunk is.
Hogyan is lehetne változtatni a helyzeten? A kínai kormányt az integrálás, a védelmi politikai, s egyéb ilyesféle dolgokkal kapcsolatos szándékok mozgatják. Hagyjuk hát õket, hadd vigyék a külügyek intézésének és a védelmi politikának a terhét, s hadd legyen a mi felelõsségünk az oktatás, a szellemiség, a gazdaság. A mi helyzetünknek és igényeinknek megfelelõ gazdaság! Nekünk nincs szükségünk azokra az óriási gyárakra s más effélékre, amiket Kína birtokol. Mi nem ezeket a dolgokat akarjuk, hanem a mi körülményeinknek megfelelõ üzemeket és energiahasznosítást, a környezet minimális károsításával. Mindez, a gazdaság és egyéb területek is, egységes gondolkodást igényelnek. És ezt mi tudjuk a legjobban. A mi közremûködésünk nélkül csak pusztuló kultúra, pusztuló környezet és sok-sok szenvedés marad.
Az elmúlt tizenhat évben az én álláspontom és javaslatom világos: mi egy független nemzet vagyunk, ez nem jelenti a Kínától való elszakadást, a teljes szabadságot. Ezt én sohasem kívántam. Sok kínai barátom szerint az én középutas álláspontom elfogadható a kínai nép számára. Ezek professzorok, disszidensek vagy diákok, mint például Vei Ching Shim, aki nemrég szabadult tizennégy évi börtönbüntetésébõl. A kínaiak körében is nõ a Tibet iránti szimpátia és szolidaritás. Alapvetõen igen bátorító, hogy egyre inkább nõ Tibet támogatottsága.
Tibet problémája természetesen a mi problémánk. A Nyugattól messze fekszik, Kína pedig hatalmas ország. De támogat minket a nép, a média, és ennek eredményeképp számos ország parlamentje. Például az Európa Parlament kinyilvánította, hogy Kína lerohanta Tibetet, és hogy Tibetnek joga van az önrendelkezésre. Kifejezik továbbá aggodalmukat az emberi jogok megsértésével és Tibet kulturális örökségének megõrzésével kapcsolatban. Ezek nagyon bátorító jelek, noha úgy érzem, még több támogatásra lenne szükségünk.
1995
Fordította Bardi Teréz
... http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/dalailama.html
... www.facebook.com/tony.takacs?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
 Törlesztés az erdélyi orvosokért
... Az egyedi eset kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni azon, milyen az erdélyi, és azon belül a székelyföldi egészségügy helyzete. Egyrészt, mert az ott lakók közül sokan már magyar állampolgárok, másrészt, mert bizonyított módon az utóbbi pár évtizedben legalább ötezer (!) jól képzett orvost adtak az anyaországnak. Nem túlzás kijelenteni: nélkülük összeomlott volna a magyar egészségügy. Az erdélyi betegeket pedig lassan nem marad, aki ellássa – miközben az általuk befizetett adólejekből évtizedeken át képezték a jó szakmai tudású orvosokat.
A magyarlakta megyék a romániai jövedelmi lista végén kullognak. Ezen az uniós források érkezése sem segített, a gazdagabb megyék sokkal hatékonyabban tudták lehívni a forrásokat. A lakosság elöregedett, évek óta negatív a szaporulat, a fiatal, munkaképes, jobban képzett rétegek elvándoroltak Magyarországra vagy Nyugat-Európába. Az elöregedett, szegény, és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerülő lakosságot fogyatkozó létszámú, idősödő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el.
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem érdeke a központi hatalomnak, mert tudja, hogy a gesztust az itt élők nem hálálják meg szavazataikkal – ha esik, ha fúj, az RMDSZ-re szavaznak. Amely most ugyan épp kormányon van, de az eddigi tapasztalatok azt jelzik, politikusaik jobban figyeltek a saját bankszámlájuk gyarapodására, mint a közösségi célokra. Vagy fogalmazzunk úgy: nem volt elegendő lobbierejük ahhoz, hogy korszerű orvosdiagnosztikai központokat harcoljanak ki a tömbmagyar régió lakosainak.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=169670&cim=torlesztes_az_erdelyi_orvoso ... |
|
| mamácska |
|
Mozgalmat indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld határainak a kijelölésére, a tanács állandó bizottságának az erre vonatkozó pénteki határozatát saját honlapján tette közzé az SZNT.
Az SZNT felkérte Székelyföld lakóit, hogy helyezzenek el latin és rovásírásos feliratokat, Székelyföldre utaló jelképeket a 730 kilométer hosszú határon, szervezzenek kirándulásokat, történelmi túrákat a határ kiemelkedő fontosságú vagy nevezetesebb szakaszaira, és az eseményt is megörökítő jeleket helyezzenek el a határvonalon.
Az SZNT leszögezte, hogy Székelyföld ideiglenes határainak a 2006-os Ditrói Székely Nemzetgyűlés által kijelölt határokat tekinti. Ezek egy 13 500 négyzetkilométer nagyságú területet vesznek körül, melyen 153 közigazgatási egység létezik. A terület 777 ezer lakosának 72,3 százaléka székely-magyar.
Az SZNT a határozatban felkérte Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely az ideiglenes határt - melynek határtelepüléseit is felsorolta - a kommunista diktatúra által létrehozott és a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Ajánlotta, hogy készüljön dokumentumfilm Székelyföld határairól, és leszögezte: szorgalmaz és támogat minden olyan kulturális és sporteseményt, amely a határok megjelölését előmozdítja.
Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, a Székelyföld végleges határairól csakis népszavazás dönthet. Hozzátette, az ideiglenes határokon levő települések között olyanok is vannak, amelyek a történelmi Székelyföld részei, de ma Brassó vagy a moldvai Bákó megyéhez tartoznak, de olyanok is vannak, amelyek nem tartoztak a történelmi Székelyföldhöz, de magyar többségük miatt ezek jövőjét is a Székelyföldön belül képzelik el.
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Számunkra létszükséglet az autonómia
„Azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul” – nyilatkozta az egyik román hírportálnak hétfőn George Maior, a román hírszerzés (SRI) igazgatója. Ez váratlan, de nem meglepő kijelentés azok számára, akik ismerik a történelmet, illetve eddig is nyitott szemmel jártak-keltek ebben a maffia típusú bűnbandáknak kiszolgáltatott, és uzsorások hálójában vergődő országban. Hiszen Erdély megkaparintása óta különböző módszerekkel ugyan, de folyamatosan és elszántan meg akarnak szabadulni az itt őshonos magyarságtól, és mindent ennek az általuk nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságúnak nyilvánított célkitűzésnek rendeltek alá.
Ezt szolgálta többek között az 1921-es, majd az 1945-ös földreform is, mely a magyar nagybirtokosok, egyházak, alapítványok, intézmények vagyonát volt hivatott nagymértékben megcsonkítani. Egy nép elüldözését vagy beolvadását ugyanis megélhetési forrásainak a megszüntetésével lehet a leghatékonyabban elősegíteni. A kommunizmus éveiben véghezvitt államosítás, illetve annak bukása után a magyarok által lakott területek jól menő gyárainak és termelő egységeinek a csődbevitele, továbbá a befektetők etnikai feszültséggel történő riogatása is a nemzetpolitikai rangra emelt magyarüldözés sajátos, de nem véletlenszerű megnyilvánulása volt.
Egy nemzetrész elsorvasztásának hatékony eszköze az anyanyelv használatának és az anyanyelvi kultúra művelésének a korlátozása is, mellyel első alkalommal 1925-ben, az Anghelescu-féle hírhedtté vált törvény gyakorlatba ültetése által próbálkoztak. A kommunizmusban, ez a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez, valamint a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztásához vezetett, s ez az áldatlan helyzet a sajátos román demokrácia 25 éve alatt a javunkra jottányit sem változott, sőt, még rosszabbodni látszik.
A felsoroltak ismeretében tehát világossá válik, hogy a román hatalom azért akarja a területi és kulturális autonómia elérését megakadályozni, mert ez sorsunk irányításának saját kezünkbe vétele által dugába dönti az eltüntetésünkre vonatkozó aljas terveit.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=169483&cim=szamunkra_letszukseglet_az_a ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Tusványos 25 – Tőkés László: „lészen autonómia" – AUDIÓ
Forrás: tusvanyos.ro
„Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának" – jelentette ki a képviselő.
Tőkés László európai parlamenti képviselő a „lészen autonómia" kijelentéssel parafrazeálta a bibliai „legyen világosság" gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú" kijelentését szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=169135&cim=tusvanyos_25_tokes_laszlo_leszen ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 EMNP: magyar jelölt is kell a román elnökválasztáson
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fontosnak tartja, hogy a magyar közösség saját jelöltet indítson a romániai államfőválasztáson, aki hangot ad a közösség elvárásainak – hangoztatta pénteki sajtóértekezletén Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
A magyar jelölt indítására nem azért van szükség, hogy az első fordulóban szerzett voksokkal az érdekképviselet „kétes tárgyalásokat" folytasson a versenyben maradt pártokkal, hanem azért, hogy a jelölt a kampány során a politikai közbeszéd tárgyává tegye, hogy mit várnak el magyarként és román állampolgárként Romániától a magyar közösség tagjai – magyarázta.
„Az egységes és homogén nemzetállami forma nem hoz jövőt a magyarságnak Romániában (...) Egy föderális államberendezkedés, az aszimmetrikus regionalizmus intézményesítése, az autonómiák rendszere az, amely számunkra elfogadható" – jelentette ki az EMNP elnöke.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=168672&cim=emnp_magyar_jelolt_is_kell_a_ro ... |
|
| Rendes Kis |
|
 FUEN javaslat: foglalkozzon a kisebbségek védelmével az új EB egyik biztosa – AUDIÓ
Forrás: rmdsz.ro
A FUEN delegációja, Hans Heinrich Hansen elnök, Vincze Loránt és Halit Habipoglu alelnökök, Jens A. Christiansen a Párbeszéd Csoport elnöke, valamint Frank de Boer jogtanácsos, július 14-16 között az Európai Parlament strasbourgi székhelyére látogatott. A két nap során számos európai parlamenti képviselővel találkoztak és részt vettek az újraalakulás előtt álló kisebbségi frakcióközi munkacsoport első informális megbeszélésén.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=168632&cim=fuen_javaslat_foglalkozzon_a_ki ... |
|
|
| mamácska |
|
Tizenöt székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét - közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény emlékeztet, öt hónappal ezelőtt fordultak felhívással Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára. Eddig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza önkormányzatai tettek eleget ennek a felkérésnek, és egyhangú szavazással elfogadták a határozatot.
Az SZNT szerint ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. "A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaz meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja" - olvasható a közleményben.
Az SZNT emlékeztet, hogy az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ugyanakkor az érintett romániai megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és "fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot".
Izsák Balázs szerint a folytatás letéteményese és felelőse a többi 138 székely önkormányzat, amelyek felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, amelyek érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ezért ismét kérnek minden érintett önkormányzatot, legyen határozott és bátor, s minél hamarabb döntsön a javasolt határozat elfogadásáról, tájékoztatásul pedig továbbítsa romániai és nemzetközi fórumoknak. |
|
| mamácska |
|
Tárgyaltak az erdélyi autonómia törvénytervezetről
[EU] 2014.07.11 08:48
Közeledett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetről - számoltak be a felek, miután a két párt szakértői bizottsága csütörtökön Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, a tanácskozáson megtárgyalták a készülő tervezetet, és a legtöbb - korábban nyitva hagyott kérdésben megegyeztek.
A képviselő ezek között megemlítette, hogy alkotmánymódosító csomagot is készítenek a tervezet mellé. Hozzátette, nem a jelenlegi alkotmányos kerethez, hanem a székelyföldi elvárásokhoz igazították a tervezetet. A felek abban is megállapodtak, hogy a tervezet preambulumában hivatkoznak az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatra, az Európa Tanács (ET) 1201-es ajánlására, és a közösségek azon jogára, hogy maguk döntsenek saját sorsukról.
Az erdélyi románok 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozata teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek, az 1993-ban elfogadott 1201-es ET-ajánlás pedig - melynek életbe léptetését Románia az ET-csatlakozásakor vállalta - a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust.
Az RMDSZ képviselője szerint abban is sikerült megállapodniuk, hogy a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéből kiindulva, de a történelmi Székelyföld területére vonatkoztatnák az autonómiatörvényt. Átmeneti rendelkezésekben szabályoznák, hogy azok a települések, amelyek nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni, népszavazással dönthessenek a leválásról, azok pedig, amelyek a szomszédos megyékhez tartoznak, és Székelyföldhöz csatlakoznának, referendum útján megtehessék ezt. A kérdés azért sarkalatos, mert Maros megyének csak egy része tartozott egykor a Székelyföldhöz, ugyanakkor egyes magyar többségű székelyföldi településeket a szomszédos Bákó és Brassó megyéhez csatoltak.
Márton Árpád szerint abban is megegyeztek, hogy a régiónak lesz egy közvetlenül megválasztott döntéshozó testülete. A régiót az elnök vezeti, aki az alelnökökkel együtt a régió kormányzatát adja. Azt is elfogadták, hogy a székelyföldi közintézményekben az etnikai arányosság elvét érvényesítik, de az arányosságot csak az állások megüresedése során alakítanák ki, senkit nem bocsátanának el a megfelelő etnikai arányok kialakítása céljával.
Biró Zsolt, az MPP elnöke szerint az egyeztetés során olyan dokumentum alakult ki, ami közel áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által korábban kidolgozott autonómiastatútumhoz. Hozzátette, az elkövetkező napokban 'összefésülik a szövegszerű javaslatokat' és bízik benne, hogy két héten belül elkészül az a szövegváltozat, amelyet immár közvitára lehet bocsátani.
InfoRádió / MTI |
|
| mamácska |
|
Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója megbízta a Kongresszus monitoring-bizottságát, hogy tárgyalja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét, ugyanakkor levélben kérte fel Románia illetékes miniszterét, hogy fejtse ki a kormány álláspontját - közölte csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Az MTI bukaresti irodájához is eljuttatott közlemény szerint az ET tanácsadó testülete azt követően döntött így, hogy sorra érkeztek Strasbourgba a székelyföldi önkormányzatoktól az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti határozatok.
Az SZNT februárban intézett felhívást a Székelyföld 153 önkormányzatához, hogy határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
A székelyföldi megyék prefektusai (kormánymegbízottjai) törvénytelennek nevezték az SZNT felhívására elfogadott autonómiapárti önkormányzati határozatokat, illetve megtámadták azokat a közigazgatási bíróságon.
Az SZNT csütörtöki közleménye szerint Gyergyószentmiklós és Makfalva polgármestere elutazott a monitoring-bizottság július 3-i ülésére a moldovai Chisinauba, hogy ott szóban is tájékoztassák a testületet a Romániában küszöbön álló közigazgatási átalakítás veszélyeiről. Ugyanakkor Tamás Sándor Kovászna megye közgyűlésének elnöke és Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere közös levélben fordultak a monitoring bizottság elnökéhez, amelyben azt kérték: a bizottság legközelebbi kihelyezett ülését tartsa Sepsiszentgyörgyön, hogy legyen lehetőségük a helyszínen tájékozódni.
A monitoring-bizottság elnöke úgy döntött, hogy ezekre való tekintettel a témát a következő ülésre halasztja, amelyre hivatalos meghívót küldenek majd az érintetteknek is - tudatta az SZNT sajtószolgálata.
Az SZNT szerint a nemzetközi szervezetek figyelme arra késztetheti Romániát, hogy ne hajtson végre vállalt kötelezettségeit sértő közigazgatási átszervezést. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a nemzetközi fórumok további fellépése nagy mértékben függ attól, hogy a közeljövőben még hány határozatot kapnak kézhez, ezért a kérdés haladéktalan napirendre tűzésére kérte fel azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek még nem fogadtak el autonómiapárti határozatot.
(MTI)
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Az MKP autonómiatervezete iránt érdeklődött a szlovák ügyészség
A Ján Slota által vezetett Keresztény Szlovák Nemzeti Párt (KSNS) beadványa alapján levélben kért információkat a szlovák főügyészség a Magyar Közösség Pártjától (MKP) a felvidéki párt által készített autonómiatervezetről – tájékoztatta az MTI-t Berényi József, az MKP elnöke szombaton.
A KSNS – amely június elején választotta elnökévé Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert volt elnökét – június 5-én levélben kezdeményezte a szlovák főügyészségnél az MKP feloszlatását. A beadványban arra hivatkoztak, hogy tudomásuk szerint az MKP a „Szlovák Köztársaság egységét veszélyeztető" autonómiatervezetet készített elő. Kérdésesnek vélték azt is, hogy a felvidéki magyar párt elnökévé szlovák állampolgárt választottak-e, mint ahogy azt a vonatkozó szlovák jog feltételként előírja.
A KSNS beadványát a szlovák főügyészség június 9-én vizsgálatra befogadta, majd levélben fordult az MKP-hoz a benne szereplő állítások tisztázását kérve. „Az ügyészség által küldött kérdésekre pénteken levélben válaszoltunk" – erősítette meg Berényi József szombaton.
Az MTI rendelkezésére bocsátott válaszlevélben a felvidéki magyar párt rámutat: mivel nekik nem kézbesítették a KSNS beadványát, a tartalmával kapcsolatban nem tudnak állást foglalni. Leszögezik, hogy az MKP a hatályos szlovák törvényekkel összhangban és az alapszabályában foglalt – a szlovák belügyi tárca által is bejegyzett – elvek alapján tevékenykedik. Kifejtik, hogy az MKP keresztény hagyományú humanista párt, amely a demokrácia, a pluralizmus, az egyéni szabadságjogok, a magánvagyon sérthetetlensége, a jogállam, az egyéni és kollektív jogok, valamint az önkormányzatiság szubszidiaritásra és regionalizmusra építő elveit vallja.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=167490&cim=az_mkp_autonomiatervezete_ir ... |
|
|
|