| Téma: Lusztrációs törvény |
| tiszavirág |
|
Gyakran mondják, minden országnak szüksége van titkosszolgákra, így 1990-ben is kénytelen volt az állam tovább is alkalmazni a diktatúra szervezeteit.
Volna egy tiszteletteljes kérdésem.
Amikor 1947-ben a kommunisták átvették itt a hatalmat, ők hogy voltak képesek a Horthy-adminisztráció minden képzett emberét egyik napról a másikra leváltani, elítélni, börtönbe zárni, felakasztani, kitelepíteni és más hasonlók?
Az a vérbunkó társaság, hogy volt képes az elől-hátul doktorokat, több nyelven beszélő, magas kvalifikációjú közszolgákat egyik pillanatról a másikra 4 elemit ha elvégzett, suk-sük-kel beszélő tahókkal lecserélni?
Most más a helyzet.
Sok képzett ember van.
Szerintem Tasnádi László nélkül is működtethető a rendszer. |
|
| Rendes Kis |
|
Alaptörvényünk U cikke kimondja, a jog uralmán alapuló állami berendezkedésünk és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.
A diktatúra politikai szervezetei bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.
A Civil Összefogás Fórum a jogkövető magyar polgárok közössége, akik fontosnak tartják az Alaptörvény betartását és betartatását.
Elismerjük, hogy a magyar kormány korábban több lépést tett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában szerepet játszó bűnök feltárására, valamint a bűnösök korábban szerzett előjogainak megvonására.
A civil társadalomnak nincs szüksége az érintett emberek utólagos magyarázkodásra, várunk a végleges megoldásra, amely törvénybe foglalja azt a jogos igényt, hogy a jövőben a kommunista állampárt vezető funkcionáriusai, közhivatalnokai, azaz az elnyomó gépezet korábbi irányítói és titkos kiszolgálói ne dönthessenek a magyar emberek sorsáról.
A CÖF-CÖKA ezért tisztelettel felkéri az Igazságügyi Minisztériumot a szükséges jogalkotói lépések megtételére annak érdekében, hogy a demokratikus úton megválasztott képviselők a Parlamentben mielőbb, ugyan megkésve, de a lusztráció jegyében, törvényt fogadhassanak el. A magyar társadalom igénye, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a régmúlt tetteiért felelősséggel tartozó személyek közhatalmi pozícióba juttatása a továbbiakban ne rombolja a társadalmi kohéziót és a kormány legitimitása, például III/II-es ügyek kapcsán, a későbbiek folyamán se legyen megkérdőjelezhető.
CÖF-CÖKA vezetősége
... http://civilosszefogas.hu/tekintsunk-elore/ |
|
| iszalag |
|
Idézet:
- A rendszerváltozás után, 1991-ben az úgynevezett Zétényi-Takács-törvényjavaslatot ugyan nagy nehezen megszavazta a parlament, ám dr. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, így elmaradt Biszku Béla és társai bíróság elé állítása - fordultam Vánsza Pálhoz, a Pofosz megyei szervezete történeti bizottságának ügyvivőjéhez a békéscsabai Kiss Ernő utcai pártirodában.
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
bíróság elé kell állítani Biszku Bélát, mert a háborús bűntettek nem évülnek el. Ha egy 93 éves volt csendőrt felelősségre akarnak vonni a tetteiért, akkor egy 89 éves kommunista is bűnhődhet a bűneiért. Békés megye sem maradt ki a gaztettek sorából. Az Érsekújvárról Tótkomlósra áttelepített Kurucz Ferencet például ÁVH-sok verték szó szerint agyon a Rákosi-rendszerben. Csanádapácán Horváth Lajost, Mezőkovácsházán Fülöp Dezsőt, a helyi forradalmi tanácsok elnökeit verték agyon 1957-ben a megtorlás során az ÁVH-sok utódai, a pufajkások.
http://hir6.hu/cikk/45594/100823_felfoghato_e_emberi_esszel_a_biszku_belanak_ ... |
|
| iszalag |
|
Idézet:
"A a Zétényi-Takács törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazta (197 igen, 50 nem, 74 tartózk., 65 hiányz.).
Göncz Á. viszont kérte az alkotmányossági vizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság (Sólyom L. előterjesztésére) pedig alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt. törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazta (197 igen, 50 nem, 74 tartózk., 65 hiányz.).
Göncz Árpád viszont kérte az alkotmányossági vizsgálatot."
Az Alkotmánybíróság (Sólyom L. előterjesztésére) pedig alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt."
http://mandiner.hu/cikk/20100702_utolso_esely_az_igazsagtetelre |
|
| iszalag |
|
A lusztrációs törvény nemcsak a gyakorlatban – az államigazgatás és a gazdasági élet nagy részének erkölcsi megtisztításával –, hanem a szellemiségében is megváltoztatta a cseh társadalmat. Mivel e cikkben a kommunizmus bukása utáni csehországi demokratizálódási folyamatok eredményeit keressük, röviden vázoljuk fel itt nagyvonalakban az említett törvényt, hadd ismerkedhessen meg vele a magyar jobboldal is.
A 451/1991. törvénygyűjtemény néhány további feltételt szab bizonyos funkciók betöltéséhez:
az államigazgatásban,
a hadseregben,
a hírszerző szolgálatnál,
a rendőri testületeknél,
a köztársasági elnök hivatalában,
a parlamentben, a kormányhivatalban,
az alkotmánybíróságon, a legfelső bíróságon,
a tudományos akadémia elnökségében,
a rádiónál és a televíziónál, sajtóirodáknál,
állami vállalatoknál, állami szervezeteknél, részvénytársaságoknál (ahol a többségi részvényes az állam), állami pénzintézeteknél, állami alapítványoknál, állami közlekedési vállalatoknál.
E funkciók betöltéséhez az alábbi feltételek szükségesek:
az állampolgár 1948. február 25. és 1989. november17. között
nem volt állam- és nemzetbiztonsági testület tagja;
nem szerepelt az állambiztonsági szervek nyilvántartásában mint rezidens, ügynök, továbbá „konspirációs” lakás bérlője vagy tulajdonosa;
nem volt informátor vagy más szellemi munkatársa az állambiztonsági szerveknek.
Nem volt a Csehszlovák Kommunista Pártnak körzeti, vagy annál magasabb szinten titkára, elnökségi tagja, a párt központi bizottságának tagja.
Nem dolgozott a pártmunkát irányító hivatalokban,
nem volt munkásőr,
nem volt a Nemzeti Front akcióosztagának tagja;
nem volt a „felülvizsgálati és normalizációs bizottságok” tagja 1968. augusztus 21. után.
Nem tanult a párt főiskoláján állambiztonsági, illetve közbiztonsági ismereteket;
nem volt a Szovjet Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma Politikai Főiskolájának diákja, vagy azon három hónapnál hosszabb tanfolyam résztvevője.
Ilyen megközelítésben – igaz a törvény már nincs érvényben (nem szükséges) – talán érthetőbb, miért ír keveset a magyar sajtó a cseh politikáról. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a cseh bíróságok a rendszerváltás után a diktatúrának több mint 200 ezer áldozatát rehabilitálták, vagy hogy a régi rendszer jogsértéseinek üldözésére létrehozták a Kommunizmus Bűneit Nyomozó és Dokumentáló Hivatalt, amely az országos rendőri szerveken belül teljhatalommal működik, egyre világosabban látjuk, mi az, amit elszalasztottunk.
Hogy Magyarországon a demokratizálódási-megtisztulási folyamatba hibák csúsztak, nem kérdéses. De hogy ezek a hibák mennyire lettek volna elkerülhetők, megérdemelne egy alapos elemzést.
http://www.mno.hu/portal/121325 |
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
dr. Major Ákos (igen, Tamás bátyja) irányította a Népbíróságokat, ahol a kb. 600 igazolóhely (aki mozgott Horthy alatt, igazolnia kellett magát egy ilyen bizottság előtt, maga Major is átesett rajta, hisz H. alatt hadbíró volt) elsőfokú határozatai ellen fellebbezni lehetett. Majd megunták és egyszerűen B-listáztak, 3-fős kupaktanácsok, minisztériumonként hetek alatt 62 ezer embert állítottak félre. Major egyik addig becsült jogásztársa pl. "vidéken lett cukrászsegéd". Ha lenne igazi múltfeltárás, talán tudni lehetne, hogy mi lett vele aztán, sokan disszidáltak.
LÉNYEG: Ha 1989 után 60000-en bevonták volna vitorlájukat és engedték volna egy új elit kialakulását, köztük a keresztény értelmiség kibontakozását, ma más lenne a helyzet.
Ma már vagyonnyilatkozattal kellene kezdeni és pl. kínai felügyelőkkel. Alternatíva: 100 foknál forr a dalom
http://www.fw.hu/remekm/forum/index.php?f=2&t=9627 |
|
|
|
|