| Téma: Mindent vissza |
| R.András |
|
Nem, a fűnyírás nem jobb, csak kevésbé rossz.
Az álnemzeti kormány szapulása sem segít ki minket.
Amit tehetünk, amit tennünk kell:
Szelíd, Gandhi-féle forradalom.
Passzív rezisztencia.
Fogyasztási sztrájk.
"Irgalmas Harmadrend": minden időnket és pénzünket az egészségügybe forgatjuk bele. |
|
|
| pandala |
|
jaja, kortyolgatják, s lenyelik, s hazaviszik sárgaföldre  |
|
| pandala |
|
háppersze,
Dr. Demagóg Pál videóját látták .... A francot sem érdekli őt a természet! Csak kevesli a pé'zt .... 
Így néz ki Kínában pl. egy napelemgyár:
https://www.youtube.com/watch?v=YInycDVa52s
"A kínai napelemgyár, ahol 3 millió cella készül naponta" |
|
| gajo |
|
Akkor már inkább a kulturált fűnyírás! Ez az álnemzeti kommunista banda mindent elad.
A VIZET IS!!! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
 A mestergerendák titkai
A nagyapák életét két történelmi kiindulópont határozta meg. Egyik az 1848–49-es, a másik az 1956-os forradalom és szabadságharc volt. Míg az egyikről a múlt század első évtizedeiben fennhangon és csillogó szemekkel, a másikról a hatvanas évek elején csak halkan, suttogva lehetett beszélni az Érmelléken.
A hatvanas évek hosszú kúriaszerű parasztházaiban nőtt, növekedett egy új érmelléki nemzedék, amelynek a mestergerendák és deszkaplafonok titkainak megőrzése adatott kötelességül, egy szabadabb korszak virradatára. A mihályfalvi Kis utcán 1848 szellemét egy fél asztallapnyi nagyságú, régi kiadású illusztrált Petőfi-kötet hordozta házról házra. Szinte biblikus becsülettel lopta be magát a történelem e sáros kis utca hajlékaiba. Doberdó ágyúi szinte még ott dübörögtek a ház öregjeinek emlékezetében, annál is inkább, mivel számtalan idős férfiember fülében ez volt az utolsó értelmes vagy értelmetlen hang, amit utoljára hallott. Annak ellenére, hogy nagyothallásukat a nagymamák olykor tréfásan kétségbe vonták, az effajta „hadisérült” nagyapáknak nagy volt ám az ázsiójuk a családban.
Az Érmelléken leghalkabban Trianonról szólhatott az emlékezet, Észak-Erdélynek az anyaországhoz való csatolása révén. Ennek hozadékaként azonban a nagy orosz fogság folyton-folyvást közszájon forgott mind a férfiak, mind az asszonyok között. Abban sok volt a felejteni való is. A megkérgesedett lelkű férfiak a hosszú bús-boros estéken lélek- és emberpróbáló történeteket meséltek erről, míg az asszonynép a petróleumlámpás téli alkonyokon az odamaradt apáikat, testvéreiket, hitveseiket igyekeztek felejteni úgy, hogy fel-felszaggatták saját lelkük szemfedeleit. Így jobban simultak a hegek. Bár az idő mélységes kútjában ezeket a dolgokat sehogy sem lehetett a helyükre tenni. (...)
Sütő Éva (Érmellék, szerelmem 2013)
... www.facebook.com/photo/?fbid=1054072366728567&set=a.773517571450716 |
|
| R.András |
|
 Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. A megye második legnépesebb városa. A székelység történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s Székelyföld évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül.
... www.facebook.com/groups/1432510756991980?multi_permalinks=3710782405831459&ho ... |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Folytatódó Trianon
A Brassói Táblabíróság hétfőn meghozott jogerős ítélete szerint el kell távolítani a kétnyelvű helységnévtáblákat a Kovászna megyei Nagypatak (Valea Mare) községben - jelentette kedden az Agerpres román hírügynökség.
A Brassói Táblabíróság ítélete kötelezi a Kovászna megyei önkormányzatot, hogy szerelje le a település bejáratainál felszerelt román és magyar nyelvű helységnévtáblákat. Azt is előírja továbbá, hogy csak az állam nyelvén, azaz románul feliratozott helységnévtáblákat helyezzen ki.
A zömében románok által lakott Nagypatakon kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblák miatt a Nemzet Útja Egyesület megyei szervezete tett panaszt 2022 augusztusában a székelyföldi megye prefektúráján. Indoklásuk szerint a táblák törvényt sértenek, mivel a községben a magyarok aránya nem éri el a közigazgatási törvény által előírt 20 százalékos nyelvhasználati küszöböt.
Az Agerpres szerint a táblabíróság mostani döntésével részben jóváhagyta a prefektúra óvását, amelyben az alapfokon eljáró Kovászna megyei Törvényszék ítéletét kifogásolta.
A hétfőn meghozott ítéletet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is üdvözölte, és a törvényesség, a nemzeti egység fontos győzelmének nevezte. Facebook-oldalukon azt írták, hogy a Kovászna megye zömében románok által lakott részében kihelyezett kétnyelvű táblákat a román polgármesterek és civil szervezetek is kifogásolták.
A román civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a megye területét "etnikai kritériumok" alapján jelöljék, ezért a civil fórum "tovább harcol" a törvény betartásáért és a román nemzeti egységért - írták.
Az 1065 lakosú Nagypatakon a legutóbbi romániai népszámláláson 21-en vallották magukat magyarnak.
... https://gondola.hu/hirek/309657-Folytatodo_Trianon.html |
|
| R.András |
|
 A magyarság határok feletti összetartozása tény
Potápi Árpád János leszögezte, a nemzeti összetartozás közelgő napja az emlékezés mellett lehetőséget teremt arra is, hogy az elmúlt évszázad sikereire is tudjunk
emlékezni. Azt mondta, ilyenkor a történelmi hőseink mellett azokra az átlagemberekre is gondolnak, akik a nemzetet "továbbvitték" minden nehézség ellenére.
... https://gondola.hu/cikkek/153177-A_magyarsag_hatarok_feletti_osszetartozasa_t ... |
|
|
|
|
|