Téma: Nyerhet-e ismét a baloldal 2018-ban? |
|
|
|
schlempe |
|
"..Idióták vannak (egyik oldal) meg elmeháborodottak (másik oldal). A kontraszelekció diadala minkét tábor. Csököttek, agyatlanok mindkét oldalon. Korrupt, haszonleső hiénák amerre néz az ember." EGY MENTSÉGÜNK AZÉRT VAN. HOGY TÜNDÖKÖL ÉS SZIPORKÁZIK KÖRÜNKBEN EGY OLY' FÉNYES ÁLLÓCSILLAG, MINT AZ UTÓLÉRHETETLEN ZSENIALITÁSÚ, FELEDHETETLEN JÓSÁGÚ "MPD" LEVELEZŐTÁRS. HA Ő NEM VOLNA, AKKOR AZ EGÉSZ MAGYAR NEMZET, MIND A TIZMILLIÓNYIAN TESTÜLETILEG BEVETHETNÉ MAGÁT A DUNÁBA MEG A TISZÁBA."MPD" NÉLKÜL MITSEM ÉRÜNK, DE VELE.-..MINDEN LEHETSÉGES! |
|
negyven rabló |
|
Őszintén sajnálom, de muszáj egyetértenem! Maga a politikának nevezett nemtommi az, ami az egyébként normális, épelméjű, józan parasztot és kézművest, iparost és szükséges nem fizikai dolgozót, értelmiségit önző, elmebeteg, szűklátókörű farokká tesz, mert mindegyikük agyába beletáplálja, hogy magasabb szinten áll a többinél, keressen többet - de ezt megakadályozza a piac szent szabályaival-, mert demokrácia van és kész! Churchill óta tudjuk, hogy a demokrácia nem jó, de még jobbat nem találtak ki. (Persze Churchill is lebombázta Drezdát demokratikusan, amikor már semmi értelme nem volt! Azóta sem mondja senki, hogy hogy tömeggyilkos lenne Bombázó Harrissal együtt!) Nos, addig is lássuk be, hogy nem vagyunk egyformán előrelátóak, okosak, tervező tipusúak, szükségünk van a képzett, józanul gondolkodó politikusaink előremutató gondolkodására! Hierarchia létezik és szükséges, viszont ezt el is kell/ene fogadni! Az ún. demokrácia mai képviselői (az egész világon) ezt nem fogadják el, miközben teljes erővel az anyagi javak hierarchiáját építik, mert megtehetik! |
|
Omniscient |
|
Na igen, tulajdonképpen úgy lenne helyes a topikcím hogy: Veszít-e a Fidesz ...
|
|
|
mamácska |
|
A szeptember első négy napján, véletlenszerűen kiválasztott ezer felnőtt korú megkérdezésével végzett telefonos kutatás eredményei alapján a teljes lakosság körében a Fidesz támogatottsága a júniusi 30 után 31 százalék volt.
Eközben a Jobbik 16-ról 15 százalékra rontott, míg az MSZP továbbra is 8 százalékon áll. Az LMP 6-ról 5 százalékra rontott, a Demokratikus Koalíció 5-ről 6 százalékra javított, az Együtt továbbra is 2 százalékon áll; egyről két százalékra emelkedett a más pártokat támogatók aránya, míg a bizonytalanoké 32-ről 31-re csökkent.
A biztos szavazók körében a Fidesz 40-ről 41, az MSZP 15-ről 16 százalékra bővítette táborát, míg a Jobbik támogatottsága 27-ről 26 százalékra csökkent. Az LMP e körben hatról öt százalékra rontott, a Demokratikus Koalíció nyolc, az Együtt két százalékon áll, míg más pártok továbbra is összesen a voksok két százalékával számolhatnak. Szeptemberre magukra találtak a kormánypártok. Az év első felében jellemző bizonytalanság után júniusban mutatkoztak a fordulat első jelei. Mára egyértelművé vált, hogy a Fidesz-KDNP növekedése trendszerű. Az MSZP csökkenése megállt, a Jobbik gyengült - írják.
A Századvég adatai alapján szeptember elején a felnőtt népesség 25 százaléka a kormány távozását szeretné, maradását a ciklus végéig pedig a lakosság 71 százaléka. Június óta 6 százalékponttal nőtt a kormány maradása mellett állók, és 8 százalékponttal csökkent a távozását kívánók köre.
www.vs.hu
|
|
gajo |
|
Engedd meg, hogy csatlakozzam, különös tekintettel az utolsó mondatodra. |
|
mpd |
|
Hol van itt már baloldal....meg jobb.... Idióták vannak (egyik oldal) meg elmeháborodottak (másik oldal). A kontraszelekció diadala minkét tábor. Csököttek, agyatlanok mindkét oldalon. Korrupt, haszonleső hiénák amerre néz az ember. |
|
mamácska |
|
Horn Gábor: nem igaz, hogy nem nyerhet az ellenzék
A hazai választók egyharmada "anyátlanul" áll
MH/MTI – 2015.09.08. 20:57
A Republikon Alapítvány elnöke szerint "nem igaz, hogy nem lehet nyerni". Horn Gábor a baloldali, liberális ellenzék választási esélyeit összegezte így egy augusztusi felmérésük eredményei alapján egy keddi budapesti konferencián.
Szavai szerint a hazai választók egyharmada baloldali, liberális, de ők ma "anyátlanul" állnak egy "végtelenül megosztott és hiteltelen pártstruktúrával szemben", és ez a helyzet teszi őket reménytelenné. Hozzátette: ezt a helyzetet kizárólag pártokkal nem lehet feloldani, ehhez kellenek a civilek is. Hozzátette: felmérésük eredményei alapján a válaszadók kétharmada lát komoly problémákat az alkotmányossággal és a demokráciával kapcsolatban, és még a Fideszt támogatók körében is egyharmados ez a mutató.
"Ne a jelenlegi szavazótábor újrafelosztásáért dolgozzunk!" - szólított fel Beke Károly, az MSZP országos elnökségének tagja, aki szerint az 1,1 milliós bázist két és fél milliósra bővítve kellene leváltani a most hatalmon lévőket, ehhez viszont a politika, a civilek és a szakszervezeti szféra kapcsolódási pontjainak megtalálására és intézményrendszerének kiépítésére van szükség.
Juhász Péter, az Együtt alelnöke azt emelte ki: a legelső feladat Magyarország demokratizálása; "erőt kell tudni mutatni, de ez nem megy egyesével" - mondta, kitérve arra is, szerinte ma jól látszik, hogy az ellenzéki oldalon senki nem tudja, miként kellene leváltani a jelenlegi hatalmat.
Papp Réka Kinga civil aktivista arról beszélt: kérdés, hogy a civil szervezetek hűbéresi vagy partneri viszonyban állnak a működési költségeiket előteremtő "szponzorral", ahogyan az is, miként sikerül megszólítani és bevonni a tevékenységbe a vidéki embereket, akik szintén részt vettek a tavalyi kormányellenes megmozdulásokon.
Jan Niklas Engels, a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti irodájának képviselet-vezetője arról beszélt a Republikon Intézettel közösen szervezett tanácskozáson, hogy két év alatt szerzett tapasztalatai szerint mély szakadék tátong a politikai és a civil világ között Magyarországon.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatásvezetője friss kutatásuk eredményeiről beszélt, amely szerint azon civil szervezetek közül, amelyek a 2014-es választások óta "mertek politizálni", a válaszadók 44 százalékának rendezvényén vett részt politikus, és egyharmad azok aránya, amelyek szakkérdésben egyeztettek politikussal.
A kutatási eredmények alapján közölte: a civilek tudják, hogy eredményes működésükhöz anyagi háttérre van szükség, de attól tartanak, hogy ha pártokkal együttműködnek, a hitelességüket tehetik kockára.
A migrációról rendezett kerekasztalon Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid aktivistája annak a véleményének adott hangot, az érkezők elleni közhangulat enyhítéséért talán úgy lehet tenni, ha sem a menedékkérőket, sem a gyűlölködőket nem tömegként, hanem egyénekként kezelik.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke azt hangsúlyozta a vitában: nem az a kérdés, hogy a hazai nélkülözőknek vagy az érkező menekülteknek segítünk, és "elképesztő aljasságnak" nevezte, hogy vannak erők, amelyek politikai tőkét kovácsolnak a válságból.
Az alkotmányosságról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Heller Ágnes filozófus azt emelte ki: Magyarországon a liberális demokrácia és jogállam három feltétele közül kettő (az intézményrendszer és az elkötelezett vezetők) a rendszerváltás idején adott volt, de a harmadik feltétel, hogy legyenek az e berendezkedés mellett elkötelezett állampolgárok, akkor sem volt meg, a vezetők pedig nem igazán tudták, milyen államot irányítanak. Kiemelte: addig nem lépnek előre a demokratikus ellenzéki pártok, amíg híveik nem hagynak fel azzal, hogy megosztó személyiségnek nevezzék egymás vezetőit.
Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta: Magyarországon ma demokrácia van, de a rendszer autoriter irányba mutat. Az alaptörvény legitim, "még akkor is, ha nekem nem tetszik, és ezernyi probléma van vele". Hozzátette: ezt a rendszert a demokratikus ellenzéki erők választási győzelme esetén nem trükkökkel, hanem a rendszer szabályainak betartásával kell megváltoztatni; ehhez kell összegyűjteni a szükséges politikai erőt.
Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság alelnöke szerint napjainkban már-már az a kérdés, demokratikus jogállam van-e Magyarországon, hiszen nem az a kérdés, hogy megteremtették-e annak intézményrendszerét, hanem hogy működik-e.
Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke azt mondta, egyetért abban Orbán Viktorral, hogy Magyarországon ma illiberális demokrácia van. Szerinte a legutóbbi választás többé-kevésbé szabad volt, de fair nem. Megjegyezte: léte során a liberális demokrácia mindig válságban volt, és abból rendre megújultan került ki, míg a diktatúrák sosem voltak válságban, egyszerűen összeomlottak.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint Magyarországon ma demokrácia van, de az centralizált és azt a célt szolgálja, hogy "egyetlen ember akarata lehetőleg korlátlanul érvényesülni tudjon".
Szavai szerint jogállamiság és alkotmányosság ma nincs, utóbbi azzal szűnt meg, hogy négy esztendeje konszenzus nélkül fogadták el az alaptörvényt; ugyanakkor, globálisan jutott válságba az a demokráciamodell, amelyről a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján másolták a magyar alkotmányt.
0 - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/34840/Horn_Gabor_nem_igaz_hogy_nem_nyerhet_az_ell ... |
|
|