| Téma: Trianon |
|
| mpd |
|
|
Ojjan vót-e mán, mikor Mo. része volt Szlovákiának? |
|
| HAME |
|
nolátod!!!
Szlovákia meg 1993-ttól, azaz 10x régebben! És még ti értekeztek SMS-ben elküldhető történelemről. |
|
| mpd |
|
Sőt, Magyarország csak két éve van, ha jól tudom.
Volt Magyar Királyság, Magyar Napközitársaság, Magyar Köztársaság, és újabban csak úgy áperté Magyarország. |
|
| mpd |
|
Voltaképpen igaza van, még ha irgalmatlan baromságot is mondott.....
Addig monarchia vótunk, O-M.
Persze, előtte meg.... |
|
|
| HAME |
|
Most olvasom a fácsebúkon, hogy Rafael Rafaj (Szlota János kifutófiúja) szerint Magyarországot Trianonnal semmi veszteség nem érte, nem érhette, hisz Magyarország a trianoni szerződéssel keletkezett... |
|
| Rendes Kis |
|
S ha Erdélyt elveszik? – avagy a nemzeti összeomlás magyar útja
A fenti címet kapta az a trianoni megemlékező előadás, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezett kedden este a Jelen Ház nagytermében.
A június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján megtartott, videovetítéssel egybekötött tényfeltáró előadás zsúfolt teremben zajlott dr. Borbély Zsolt Attila politológus, az EMNT aradi szervezete elnökének irányításával.
Az est meghívott előadója Fráter Olivér történész, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének elnökhelyettese tömör, részletes összefoglalót tartott a nemzeti összeomlás sajátságos magyar útjáról.
Az átfogó előadást az I. világháború előestéjétől a trianoni tragédiáig témába illő szavalatok tarkították: Pálfi Emese Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz , Murvai Róbert Dávid Wass Albert: Láthatatlan Lobogó, Kiss Zsuzsa Wass Albert: A hontalanság hitvallása, míg ifj. Tóthpál Béla Reményik Sándor: Nagy Magyar télben című költeményét tolmácsolta az est folyamán.
Fráter Olivér történészi pontossággal és részletekkel ismertette az országszakadáshoz vezető tragédia állomásait, mozzanatait, helyszíneit:
a szarajevói merénylet – a világháború kitöréséhez vezető közvetlen ok, a román betörés Erdélybe, Tisza István 1918-as parlamenti felszólalása, majd tragikus halála, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, a belgrádi fegyverszünet, a demarkációs vonal, a román katonaság betörése a gyergyóbékési és gyergyótölgyesi szorosba, Jászi Oszkár tárgyalásai a Román Komité képviselőivel (akik 26 erdélyi és kelet-magyarországi vármegyét követeltek), a marosvásárhelyi Székely Nagygyűlés, a gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés, Philippe Berthelot tábornok aradi látogatása, a zászló-affér stb.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=142998&cim=s_ha_erdelyt_elveszik_avagy_a_ne ... |
|
| mpd |
|
És ki vizsgálná felül? Milyen jogkörben?
Az "igazság" nem jogi kategória.
De, tegyük, föl, valami erre hivatott grémium felülvizsgálja és hatályon kívül helyezi.
És akkor mi lesz? |
|
| mediator |
|
Így igaz, de amíg Magyarország politikailag, gazdaságilag gyenge, kiszolgáltatott, addig ez csak a semmibe vett sértődöttek ködös ábrándja marad.
1. El kell érni, hogy az ország népe pontosan lássa a tényeket, hogy mi is történt akkor.
2. El kell érni, hogy mindenki ugyanazokat a következtetéseket vonhassa le a történtekből.
3. El kell érni, hogy kárpát-medencei összefogás alakuljon ki az egységes fellépésre.
4. El kell érni, hogy gazdaságilag olyan erősek legyünk a Kárpát-medencében, hogy érdemes legyen az igazgatásunk alá visszaadni a területeket és ezt az érintett környező népek is nagyobbrészt belássák.
(végülis a történelmi Magyarország területe sem csak úgy magától alakult ki, hanem a környező népeknek érdemes volt ehhez a hatalmi centrumhoz tartozniuk és azt is be kellett látniuk, hogy ez egyben az ő biztonságukat is szolgálja.)
|
|
|
|