| Téma: Határrevízió |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Visszaszolgáltatták a gyalui kastélyt
A Kolozs megyei hatóságok visszaszolgáltatták a gyalui kastélyt – közölte Barcsay Tamás, a kastély örököse.
Barcsay elmondta, a visszaszolgáltatás útjából már júliusban elhárultak az akadályok, amikor a Kolozs megyei tanács a megye közvagyonából a megye magánvagyonába utalta át a kastélyt, és a hozzá tartozó parkot. Az örökös szerint a megyei tanács vezetői szeptember ötödikén írták alá a visszaszolgáltatási iratokat, ő azonban csak az elmúlt napokban tudott Kolozsvárra jönni, hogy birtokba vegye tulajdonát. Elmondta, jelenleg az ingatlan telekkönyvezése zajlik, az átadási-átvételi jegyzőkönyvet azután írják alá, hogy a telekkönyv is rögzíti a tulajdonosváltást.
Barcsay Tamás az MTI-nek elmondta, azt szeretné, ha az épület közösségi célokat szolgálna. Legfontosabbnak azonban az állagmegőrzési munkálatok elkezdését tekintette. Hozzátette, az épület viszonylag jó állapotban maradt meg, de az elmúlt tíz évben, míg használatlanul állt, több helyen is beázott, tetőszerkezete romlásnak indult.
A kastély örököse elmondta, keresi a megoldásokat a kastély helyreállításához szükséges pénzösszeg előteremtésére. Hozzátette, arra számít, hogy előbb csak néhány termet, aztán apránként egyre nagyobb részt sikerül felújítani.
A négy sarokbástyás, négyzet alakú hatvan termes kastély államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás Kanadában élő történész, a torontói Ryerson Tudományegyetem örökös tanára hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét.
A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez. 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha ő kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=127200&cim=visszaszolgaltattak_a_gyalui_ka ... |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Újra járható lesz egy Trianon előtti út
Újjáépül a trianoni határ előtti útszakasz a magyarországi Bagamér és a romániai Érsemjén között – számolt be a Duna Televízió Híradója.
A trianoni határ 1922-ben vágta el a két szomszédos települést egymástól. A beruházás uniós segítséggel valósulhat meg. A közlekedés Románia schengeni csatlakozása után indulna meg az újjáépülő úton.
Valamikor egy 4 kilométeres földút kötötte össze a két községet egymással. A határt 1920-ban itt húzták meg. Érsemjéntől az országhatárig az utat már alapozzák. Bagamérban egyelőre a közbeszerzés és az út régészeti ellenőrzése zajlik. A semjéniek és a bagamériak eddig főleg a kultúra területén kamatoztatták száz szálon futó rokoni kapcsolataikat.
Az egymástól elvágott rokonoknak most még 40 kilométert kell utazniuk, ha találkozni akarnak egymással, az út megnyitása után a távolság majd 4 kilométerre rövidül.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=125764&cim=ujra_jarhato_lesz_egy_trianon_el ... |
|
|
|
| onodij |
|
|
Úgy szeretnék egy kastélyt vagy udvarházat.... (persze Róna Péternek van Somogyban!) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Korabeli hangulatú szálloda a visszaszolgáltatott gyalui Bánffy-kastélyban – VIDEÓ
Elhárultak az akadályok a gyalui Bánffy-kastély visszaszolgáltatásának útjából. A tényleges restitúciót már augusztusi ülésén kimondhatja a Kolozs megyei tanács. Bánffy Katinka unokája, Barcsay Tamás, Kanadában élő magyar származású történelem professzor 2002-ben igényelte vissza a kastélyt. Tervek szerint a felújított hatvan szobás kastély egyik felében eredeti, korabeli hangulatú szállodát rendez be.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=123537&cim=korabeli_hangulatu_szalloda_a_vissz ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
.. A bátor kiállásáról ismertté vált, magyarságát példaértékűen vállaló Tamás Aladárné Szűcs Ilona lesz a Határtalanul magyar sorozat következő adásának a főszereplője. A portréfilm 2012. július 22-én 13.40 órai kezdettel lesz megtekinthető a Duna TV-ben. Vasárnap estétől az interneten is elérhető a film! Arra a kérdésre, hogy mi tartotta meg ilyen jó szellemi és fizikai erőben, egészségben, a százéves Tamás Aladárné Szűcs Ilona így válaszolt: „Az a titok a jó Istennél van. De hiszem, az is benne van, hogy én annak a sok száz gyereknek amennyi szeretetet tudtam adni, annak a sokszorosát kaptam vissza. Bennem támad fel újra”.
Ilonka néni és a feltámadás
www.gondola.hu
A Benes vezette csehszlovák politikai vezetés célja egy nemzeti kisebbségek nélküli csehszlovák nemzetállam létrehozása volt.
... http://www.gondola.hu/cikkek/81865-Ilonka_neni_es_a_feltamadas.html
... www.facebook.com/Elegahazugsagokbol?ref=stream |
|
| Rendes Kis |
|
Az „irredenta” József Attila
 ózsef Attila a magyar költészet egyetlen jelentős alakja tán, akinek népszerűsége a halálát
követő naptól máig folytonosnak nevezhető, művének – Petőfiével, Adyéval vagy éppen Móricz
Zsigmondéval ellentétben – sem a „korszellem” többszöri változása, sem az ideológiai-politikai
célzatú kisajátítási szándék nem árthatott.1 E poétikailag s gondolatilag is zavarba ejtően
sokszínű munkásság töretlen népszerűségének titka, meglehet, épp az (vagy az is!), hogy benne
a maga költészettörténeti, eszmei – közérzeti? – elképzelésének vonatkozási pontjait ki-ki bármely
időben fölfedezheti. Én a „proletárköltőről” tanultam még, aztán – ellenreakcióként szinte
– a pszichoanalízissel meg az egzisztencializmussal is „összehozható” – árva, „világhiányos”,
egész életében szeretetért esdeklő – József Attila lett kedvelt inkább, de születtek érdemes dolgozatok
a gondolkodói alapvetésében materialista s az istenkereső vagy az „istenes” költőről is.2
Van „népi” József Attila – a Bartha Miklós Társasággal való kapcsolatáról Tasi József írt könyvet3
–, van kommunista, szocialista, sőt „nemzeti szocialista” – e „korszakáról” Lengyel András
mondta el a legtöbbet4 –, mások a szociáldemokrata meg a liberális eszmeiség – utolsó évekbeli
– jelenlétét vélik fontosabbnak, de – maradva a költészettörténetnél – az avantgardista,
a klasszicizáló vagy a „posztmodern előfutár” József Attiláról is bőven olvashatunk ma már.
S volt a költőnek egy „irredenta” – kváziirredenta – „korszaka” is. E kamaszkori életszakaszt
egyetlen darab jellemzi karakteresen, sem a tanulmányok, sem a monográfiák nem szóltak róla
eddig, Szabolcsi Miklós a maga négykötetes művében szinte „szabódva” említette ugyan, mint az
„általános rosszérzés alkalmi versét”.5 Nem! Nem! Soha! a címe, a kutatás rég tudott róla – 1955-
ben a második kritikai kiadás közölni próbálta, ám (ez Szőke György tanulmányából részletesen
tudható)6 a politika román „kérésre” (is) közbelépett. Először, Szörényi László „delfinológiai”
tanulmányának jóvoltából, csak 1989 novemberében olvashattuk el.7
„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
...
... http://www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20120720-69296.pdf
... www.facebook.com/attila.botar.1 |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A KITÁSZ XVI. VÁNDORGYŰLÉSE
2007-07-12 - 2007-07-15
Nagyvárad
Jellege:irodalmi
Szervezõ: BINCISZ
Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége
Közhasznú Szervezet
1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.
A KITÁSZ XVI. VÁNDORGYŰLÉSE
SZENT LÁSZLÓ VÁROSA ÉS A PARTIUM címmel.
Helyszín: az Ady Endre Líceum díszterme és kollégiuma, Nagyvárad Moscovei (Szilágyi Dezső) u. 1 sz.
"Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag."
(Ismeretlen szerző: Ének Szent László királyról)
... http://idogep.transindex.ro/descript.php?eid=1067 |
|
|