| Téma: Sorstalan sorsok |
|
| iszalag |
|
|
A fent idézett, 1945. február 26-án kelt miniszterelnöki rendelet betiltotta mindazon korábban kelt mûveket, melyeket az új rendszer fasisztának illetve szovjetellenesnek minõsített. A rendelet mellékletében felsorolt tetemes listában találjuk Mályusz Elemér tanulmánysorozatát is, mely egyik alapját képezi majd a szerzõ elleni politikai rendõrségi vizsgálatnak ugyanezen év májusában [1] . |
|
| iszalag |
|
AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 530/1945. M. E. SZÁMÚ RENDELETE
a fasiszta szellemû és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítésérõl.
„…5. §. Az 1931. évi III. t.-c. 1. §-ában írt bûntettet követi el az,
aki a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt sajtóterméket kiadja, kinyomtatja,
utánnyomja, forgalomba hozza, az ország területére behozza,
vagy aki a birtokában lévõ sajtóterméket másnak átadja …”
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
Albert Camus: A magyarok vére
A szemét baloldali francia értelmiségiek nyíltan örültek, amikor a bolsevikek leverték az '56-os forradalmat. Kevesen álltak ki a magyarok mellett. Albert Camus igaz ember volt. Talán a magyar forradalom idején látta meg, hogy mi is valójában a kommunizmus. Magáért beszél az írása:
Albert Camus: A magyarok vére
(Forrás: 1956 Gloria Victis, 1956-86, Nemzetőr kiadása, Bécs, 1986. )
Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésre, a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball szurkolók vasárnapi kupa mérkőzés után.
rev.hu, Széki Dezső
Túl sok a halott már a stadionban, és az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogy az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták maguknak.
A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával, elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben.
És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt.
A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosítják a történelmet, -- bontakozik az élet és meggyőzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezzünk, és amely a szabad alkotás és szabad munka terméke.
A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, -miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!
(1957)
http://svejkblogja.blogspot.com/2008/06/albert-camus-magyarok-vre.html |
|
| iszalag |
|
József Attila GYÖNYÖRŰT LÁTTAM
Idézet:
Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.
A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.
http://www.tar.hu/jaall/vs193702.htm |
|
| iszalag |
|
Egészséges emberek voltak, mégis elpusztultak.
És a következő részlet: „A demonstráció résztvevői megosztották egymással információikat. Tudniillik azt, hogy a közelmúltban csak Bács-Kiskun megyében két sertéstartó gazda lett öngyilkos kilátástalan helyzete miatt, egy gazdának pedig, aki húsz éve foglalkozik sertéstartással, éppen most árverezik a házát, mert nem tudja visszafizetni a tevékenysége fejlesztéséhez felvett kölcsönt.”
Tejtermelők, sertéstenyésztők…
És lúdtenyésztők: „Ami az embert illeti: megvan a 12-ik libatenyésztő-beszállító öngyilkos is, aki a csőddel úgymond ágyát-házát elvesztette. Ha 2-3000 emberből 12-en lesznek öngyilkosok, akkor ezt felszorozva 50.000-re még mintegy 300 mg-i öngyilkossal számolhatunk.”
Emberek, akiket nem bicskával, baltával, pisztollyal öltek meg – hanem pénzzel. http://gondola.hu/cikk.php?szal=44152 |
|
|