| Téma: Kárpátalja |
|
| gajo |
|
Szerintem nem egy életbiztosítás öregedés elleni szerrel kísérletezni.
A halálból van pénz, dögivel! Az élet? Ugyan! Jönnek a robotok!
Persze azért ha valamit segíthetek szívesen megteszem! |
|
| R.András |
|
|
Segíts, akkor máris duplájára növekszik a csapat ! |
|
| gajo |
|
|
Addig elvisz a VÍRUS! |
|
| R.András |
|
Amikor kész lesz az öregedés elleni szer !
Addig sehova (kivétel: unokák) ! |
|
|
| R.András |
|
 Kárpátaljai szellemi honvédelem
Varga Béla: Nem utolsósorban a tudósításaimnak volt köszönhető a kétezres évek elején, hogy leállították a beregszászi főiskola ellen indított támadást, amikor el akarták az intézménytől venni az épületet. Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ellen is folyt támadás, ugyancsak a kétezres évek elején, őket is a nemzetközi nyilvánosság erejével sikerült megvédeni.
... https://gondola.hu/cikkek/121147-Karpataljai_szellemi_honvedelem.html |
|
| R.András |
|
 Bemutatták a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvet
2021. július 19. 17:51
Bemutatták a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvet hétfőn Budapesten.
Eddig még nem készült ilyen átfogó és szakmai mélységű útikönyv Kárpátaljáról - mondta a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa.
... https://gondola.hu/hirek/275952-Bemutattak_a_Karpatalja_magyar_szemmel_cimu_u ... |
|
| R.András |
|
Szijjártó: előrelépések történtek a magyar-ukrán viszonyban
2021. május 13. 12:30
Óvatos optimizmusra okot adó előrelépések történtek a magyar-ukrán viszonyban az elmúlt napokban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Magyarország pozsonyi nagykövetségén.
... https://gondola.hu/hirek/272869-Szijjarto__elorelepesek_tortentek_a_magyar-uk ... |
|
| R.András |
|
Megtartotta első ülését a magyar-ukrán oktatási munkacsoport Kijevben
Megtartotta első ülését a bővített hatáskörű magyar-ukrán oktatási munkacsoport szerdán Kijevben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi tárgyalásainak eredményeképpen - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint Pacsay-Tomassich Orsolya, a magyar delegáció vezetője, a munkacsoport társelnöke az ülésen hangsúlyozta: fő célja, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatát korlátozó ukrán oktatási törvény elfogadását követően kialakult helyzet megoldódjon. A magyar fél a realitásokat figyelembe véve konstruktív javaslatokat fogalmazott meg, bízva abban, hogy azok minden fél számára elfogadhatók lesznek - írták.
... https://gondola.hu/hirek/269207-Megtartotta_elso_uleset_a_magyar-ukran_oktata ... |
|
| R.András |
|
„Elnök úr, miért nem vagyunk még mindig a NATO-ban?” – mondta
Zelenszkij
 Ukrajna benyújtja a számlát az Egyesült Államoknak a NATO-tagság ügyében
Az első kérdése Joe Biden amerikai elnökhöz Ukrajna NATO-csatlakozására fog vonatkozni, ami rendre elakad a nyugati tagállamok habozásán – jelentette ki
... www.facebook.com/Karpathir/posts/3541575042622191 |
|
| R.András |
|
 Szijjártó: Kárpátalját közös sikertörténetté kell tennünk
A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben, azon az online sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után tartott vendéglátójával.
... https://gondola.hu/cikkek/118611-Szijjarto__Karpataljat_kozos_sikertortenette ... |
|
| R.András |
|
Ukrajna: magyar diplomatákat, intézményvezetőket fenyegetnek
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai hivatalos kijevi látogatásának előestéjén, kedden vérontással fenyegető, "Ukrajnai hazafiak" aláírással ellátott levelet kapott Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ.
"Mi, ukrajnai hazafiak közöljük veletek, hogy amennyiben külügyminiszteretek, Szijjártó Péter Ukrajnába utazik, cselekedni fogunk. Elfáradtunk azt szemlélni, ahogyan Magyarország megpróbálja elvenni a területünket. Cselekedni fogunk. Szélsőségesen keményen. Ha a miniszteretek Ukrajnába jön, nagy vérontásra készüljetek, magyar vér fog folyni" - áll az ukrán nyelvű levélben.
A fenyegető levélről szóló értesülést a kijevi nagykövetség az MTI-nek megerősítette, és közölte, hogy az ügyben feljelentést tett.
... https://gondola.hu/hirek/267774-Ukrajna__magyar_diplomatakat__intezmenyvezeto ... |
|
| R.András |
|
 „Helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság”
Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is, hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek. Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét.
... https://gondola.hu/cikkek/118450-__8222%3BHelyt_tudott_allni_a_karpataljai_ma ... |
|
| R.András |
|
 Január 16-tól csak ukrán nyelven beszélhetnek a kárpátaljai magyarok
Kárpát-medence 2021. január 4., 10:01
Január 16-tól csak ukrán nyelven beszélhetnek a kárpátaljai magyarok
Fotó: illusztráció
2021. január 16-tól életbe lép a nyelvtörvény 30. cikkelye, ami kötelezővé teszi az ukrán használatát a szolgáltatói szféra és a kereskedelem minden szintjén, beleértve az internetes platformokat is.
A kisebbségi nyelvhasználatot alaposan visszaszorító új nyelvtörvényt 2019. április 25-én fogadta el a parlament, még Petro Porosenko elnök idején, de az már az új államfő, Volodimir Zelenszkij kadenciája során, azon év július 16-án lépett életbe.
A szóban forgó normát akkor 18 hónappal eltolták, hogy az érintett kereskedések és szolgáltatók feltudjanak arra készülni. Ezentúl csak abban az esetben lehet eltérni az államnyelv használatától, amennyiben ezt a kliens kéri és a kereskedő, szolgáltató hajlandó rá, feltéve, ha érti azt a másik nyelvet.
Mint ismert, Zelenszkij elnökválasztási kampányában a nyelvtörvény felülvizsgálatát helyezte kilátásba, ehhez képest az ellenzéki oroszbarát erő képviselői támadták azt meg a taláros testület előtt, de beadványuk egy helyben topog. A regnáló hatalom részéről semmilyen politikai szándékot nem lehet felfedezni a nyilvánvalóan alkotmányos jogokat sértő jogszabály felülvizsgálatára, annak módosítására vonatkozóan. (Forrás: vadhajtasok.hu)
... http://szekelyfold.ma/karpat-medence/januar-tol-csak-ukran-nyelven-beszelhetn ... |
|
| R.András |
|
 Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság?
Kárpát-medence 2021. január 4., 10:01
Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság?
Rendszeres zaklatásnak van kitéve egy európai nemzet kisebbségbe szorult része – a kárpátaljai magyarság.
Kijev, a helyi ukrán hatalom, vagy a nyíltan neonáci ukrán szervezetek képviselőinek egyértelműen az a célja, hogy a magyar honfoglalás óta itt élő tősgyökeres nemzettársaink ne érezzék jól, ne érezzék otthon magukat, hanem menjenek el az „ősi ukrán földről”. Hogy mennyire ősi ukrán területről beszélünk, arról tanúskodjanak az évszámok: 895–1920 között Kárpátalja a Magyar Királyság földje, 1920–1938/39 között Csehszlovákiához kerül, 1938/39–1944 között ismét a Magyar Királyságba integrálódott, 1944–1945 közötti időszakra újból Csehszlovákia birtokolja, a szovjet megszállást követően pedig erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolták (USZSZK), a szovjet birodalom szétesését követően pedig, vagyis 1991-től tartozik Ukrajnához. Magyarország 1991. december 3-án elsőként létesített Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot, és nyitott nagykövetséget az ukrán fővárosban.
Radvánszky Ferenccel, Mezőkaszony és Bótrágy református lelkészével készített interjút a Pesti Srácok.
Négy évvel ezelőtt, amikor megismerkedtünk Önnel, akkor azt mondta, hogy az anyaország odaadó segítsége már kevés ahhoz, hogy megállítsa a helyi magyarok kivándorlását. Ma is tart ez a folyamat?
Egy reprezentatív felmérés szerint a kárpátaljai magyar háztartásoknak mindössze 12 százalékában nevelnek 16 évesnél fiatalabb gyermeket. Ez azt jelenti, hogy 100 magyar családból 88-nak gyakorlatilag nincsen folytatás. A bennük lakók pedig nagyjából 15 év múlva kihalnak és a házaik eladók lesznek. Ezek az adatok azt is mutatják, hogy a kárpátaljai magyarságnak emberi számítás szerint egy nemzedéknyi ideje maradt hátra.
A teljesség igénye nélkül, a gazdasági nehézségeken túl még mi áll ennek a hátterében?
A kárpátalajai magyarok hadköteles fiait tömegesen hívták be az ukrán-orosz háborús konfliktus tűzvonalába, Kijev folyamatosan adminisztrációs eszközökkel nehezíti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését, a felsőbb ukrán politikai vezetőség felfokozottan reagált a magyar állampolgárság tömeges felvételére. Szeptembertől csak a negyedik osztályig engedélyezik az anyanyelven való oktatást, továbbá visszaszorították a magyar nyelv hivatali használatát. November végén az ukrán titkosszolgálat fegyveres kommandósai indokolatlan házkutatást hajtottak végre több magyar intézménynél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. Most pedig bírósági tárgyalás kezdődött Szürte település helyi képviselői elleni, akik a beiktatásuk előtt elénekelték a magyar himnuszt. A vád igen súlyos: hazaárulás!
Miért kell ezeket a vesszőcsapásokat elviselniük?
Egy közösség döntéseit alapvetően meghatározza a hangulata. A felsorolt tettek pontosan ezt kívánják teljesen megváltoztatni – a pozitívat negatívvá tenni. Azt akarják elérni, hogy idegennek érezzük magunkat ősi szállásterületünkön, ahol legalább 1125 éve élünk. Tehát a bizonytalanság, a kisebbrendűség, a feleslegesség érzését kódolják belénk, vagy egyenesen félelmet ébresztenek az emberekben. Végül gyenge, fogyatkozó közösség válik belőlünk. Ezért választják sokan a kivándorlást.
A kivándorlásnak milyen fázisai vannak?
A tendencia azt mutatja, hogy először a férfi megy ki dolgozni, az asszony marad otthon a gyermekekkel, majd amikor azok felcseperednek, ő is követi a férjét, a nagyobbacska gyerekeket a nagyszülőkre hagyva. Végül a szülők után mennek a gyermekek is. Így megy ki az egész család. A nagyszülők pedig öregségükre itt maradnak, itt halnak meg.
Milyen sors vár a kiüresedő házakra, kerülnek-e beléjük új lakók, és ha igen, kik veszik meg őket?
Történelmileg nincs olyan fogalom, hogy légüres tér. Más szóval, az olyan területre, amely képes megvalósítani az önfenntartást, valamilyen népesség költözik. Itt a kiüresedő ingatlanokba sok ukrán, vagy esetleg orosz lakó költözik, de minálunk a községben a roma népesség is felvásárolja a házakat.
Miért költöznek kárpátontúli ukránok, oroszok önökhöz?
Bennünket ugródeszkaként használnak Európa felé. Arról a felső középrétegről beszélek, akik anyagilag megengedhetik maguknak az átköltözést az ország keleti feléből a nyugatiba és nyitni akarnak az EU felé. Ránk, magyarokra úgy tekintenek, mint nyugat-európai népre és úgy gondolják, hogy ide költözve könnyebben jutnak majd el a határon túlra. Érdekes, hogy ezek az emberek egyáltalán nem ellenségesek velünk szemben, sőt, gyermekeik megtanulnak magyarul, többen eljárnak közülük hozzánk hittanra, szóval minden eszközzel igyekeznek kapcsolatot kialakítani Magyarország felé. Ilyen kontraasszimiláció is megfigyelhető az ukránok és az oroszok részéről.
Ha az a rengeteg pénzügyi támogatás, adomány, politikai erőfeszítés és lelki támasz, amit az anyaország nyújt Önöknek, nem tartja otthon a kárpátaljai magyarságot, lát-e olyan megoldást, amely némileg lassítaná, vagy megállítaná a kivándorlási folyamatot?
Igen, vannak ilyenek! A legerősebb visszatartó erő a munkahelyteremtés, mégpedig a határ magyar oldalán! Hatásos lenne a határátkelők környékén, nagyjából tíz kilométeres körzetben munkahelyeket létrehozni. Ennek két hozadéka is lenne: nem csupán a kárpátaljaiak járnának át naponta dolgozni, de a kelet-magyarországi végek, amelyek folyamatosan elértéktelenednek és elnéptelenednek, újból felértékelődnének, ismét életre kelnének.
Mire gondol, amikor munkahelyekről beszél?
Például a magyarországi határátkelő közelében olyan üzem költözhetne, amely valamelyik magyar autógyár beszállítójaként például üléshuzatokat gyártana. Egy ilyen üzem képes lenne akár 3-400 embert foglalkoztatni, akik a közelben élnek, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élnek.
Egy gyár valóban helyben tudná tartani az itt élőket?
Közvélemény-kutatást végeztem olyan 30-50 év közötti férfiak között, akik külföldön dolgoznak. Azt kérdeztem tőlük, hogy mennyi pénzért lennének hajlandóak ilyen közeli munkahelyre bebiciklizni, ahelyett, hogy sok száz, vagy ezer kilométerekre, a családjuktól hónapokon keresztül távol dolgoznának, elviselve az ezzel járó sok szenvedést. Ez a fizetés most nagyjából 180 000 forint lenne. Ezért a pénzért hajlandóak volnának itthon maradni, még akkor is, ha nyugaton ennek a többszörösét kapnák meg! Ráadásul mindenki jól járna: a befektető azért, mert európai gondolkodású, magyarul beszélő, olcsó munkaerőt dolgoztathatna, az állam azért, mert övé lenne az adóbevétel, és a térségben élők is, hiszen úgy jutnának jövedelemhez, hogy közben nem kell elszakadniuk a családjuktól.
Az egyház sok olyan feladatot kénytelen ellátni, amelyek nem tartoznak szűken a feladatkörébe. Ebben a tervében hogyan tudna segíteni?
A kárpátaljai magyarság körében a református egyház a legfőbb összetartó és szervező erő. Egy ilyen terv kivitelezésében a helyi református közösség, illetve más helyi magyar társadalmi szervezetek valamilyen módon részt tudnának venni a munkaerő-szervezésben és -ajánlásban.
Az ukrán hatóságoknak milyen a viszonya a református egyházzal?
Érezzük, hogy nyomás alatt tartanak minket, de olyan direkt támadás nem ért bennünket, mint a KMKSZ-t, vagy a beregszászi főiskolát. Azt azonban érzékeljük, hogy bizalmatlanok a „magyar” egyházi vezetéssel szemben. A beszélgetésünk elején már említettem, hogy a magyar kormány határozottan lép fel minden, a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő intézkedést követően.
Kijev azonban fenyegetően válaszol, mondván, „ha Budapest blokkolja az euroatlanti integrációnkat, mi majd oda taposunk, ahol tényleg fáj nekik”. Azt azonban fontos belátni, a magyar és ukrán kormány vitájából a kárpátaljai magyarok csak rosszul jöhetnek ki. Vagy mindegy, mit tesz Budapest, a helyzet tovább fog romlani?
Mi, kárpátaljai magyarok a rég nem tapasztalt védelmet érezzük, amikor a legfelső szintű magyar politikusok határozottan reagálnak minden, a helyi magyarokra vonatkozó elfogadhatatlan megszorításra, hiszen „minden magyar felelős minden magyarért!”
Összefoglalóan mit gondol a kárpátaljai magyarság jövőjéről?
Amit közöltem, az nem a saját pesszimizmusomat mutatja. Mert meggyőződéssel tudom, hogy Istennek terve van a jelen helyzetünkkel is. Ő képes minden emberi elképzeléssel szemben, mellett, vagy ellenére is új irányt és felemelkedést adni. Az Ő gondolatai feljebb vannak a mi gondolatainknál Noha a történelmünkben sokszor kiáltottak nemzethalált, elég, ha csak Trianonra gondolunk, és mégis vagyunk. Ez isteni csoda. Azért vállalom fel a kárpátaljai magyar létet, annak is a sűrűjében, mert itt van a küldetésem – nemcsak Kárpátaljáért, hanem Kárpátalján túl és Kárpátalja által, a teljes magyar nemzet felé. Hiszem, hogy a küldő Istenünk nagyobb a statisztikai adatok diktálóinak sodrásánál és „reményteljes jövőt” adhat nekünk. Ami érvényes lesz az egész magyarságra. Kárpátalja egy nemzeti megújulás forrása lehet. Én ennek a reményteljes jövő kimunkálásának szeretnék a munkatársa lenni.
Erdélyi E. Péter, Pesti Srácok
... http://szekelyfold.ma/karpat-medence/egy-nemzedek-mulva-eltunik-a-karpataljai ... |
|
|
| R.András |
|
Sújtotta éhség, málenkij robot,
Száz meg száz testvérünk halálba gyalogolt.
Most könnytől keserű a Latorca vize,
Fehér habja a sok kínt magába temette!
De nem panaszkodik, csak tűr csendesen,
Várja hogy Hazája keblén megpihenhessen.
Annyi év után is szorítja fegyverét,
Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét.
Kárpátalja nem Ukrajna |
|
| R.András |
|
 A Beregszászi Járási Tanács 1991 szeptember 14-ei határozata értelmében
december 1-jén a lakosság egyszerre szavazhatott Kárpátalja autonómiájáról
és a Beregszászi járás Magyar Autonóm Körzetének kialakításáról. A magyar
autonómia tervezetét az akkor még egységes KMKSZ vezetése dolgozta ki.
Mindkét referendum elsöprő sikert hozott. Kárpátalja különleges státusára
546 ezer fő, a választópolgárok 78%-a, a Magyar Autonóm Körzet megvalósítására
a Beregszászi járás 81,4%-a mondott igent.
Megjegyzendő, hogy ez több, mint a magyarság kárpátaljai részaránya. Ami
azt jelenti, hogy a többségi nemzetnek sem volt kifogása az autonómiával
szemben. Tehát a ruszinokról még mindig elmondható, hogy szimpatizálnak a
magyarsággal.
... www.facebook.com/trianon.non/posts/1972339039687680 |
|
|
| R.András |
|
 Kezdeményezzük az EU-ukrán társulás felülvizsgálatát
Az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti meg az Ukrajna és az Európai Unió
közötti társulási megállapodást – jelentette ki hétfőn Ungváron Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter, aki emiatt az uniós tagországok külügyminisztereinek
jövő hétfői luxembourgi tanácskozásán kezdeményezni fogja a társulási megállapodás
felülvizsgálatát.
... https://gondola.hu/cikkek/107518-Kezdemenyezzuk_az_EU-ukran_tarsulas_felulviz ... |
|
|
|
|
|
|
|