| Téma: Jó hírek (csak erős idegzetűeknek !) |
|
| glens |
|
Jah, értem, tehát az esetek 99%-ban krupliskenyeret vásárolsz.
Attul csak lábad izzad. 
Menjél már ezekkel kis kiszerelésű baromságokkal, Testvérem.
Szerintem Te se hiszed el. |
|
| mpd |
|
|
Én már halmozom a leket a párnacihába. Szerintem meg lehetne egyezni az albán embercsempész-maffiával, hogy itt fektessék be a pénzüket. |
|
| Rendes Kis |
|
Ez tényleg jó hír.
Talán végre-valahára áttérünk a tugrik relációjú elszámolásra.
Mongol barátaink hátha kevésbé szivattyúzzák ki a pénzt tőlünk mint a finánctőkések. |
|
|
| mpd |
|
:-))
Ráadásul:
A magyar cégek külföldi tőkebefektetéseivel kapcsolatban a jegybank statisztikája azt mutatja, hogy tavaly a 2010-es 4285 milliárd forintról nőtt a már említett 5775,8 milliárdra a közvetlen befektetések összege, ennek legnagyobb része, 3610,8 milliárd forint természetesen Európában volt. Talán meglepő, de a legtöbb magyar befektetés Horvátországban volt 2011 végén, ott 907,1 milliárd forint értékben ruháztak be magyar cégek. Ha viszont jobban utánaszámolunk, akkor például a legnagyobb horvát olajvállalat, az INA fele a Mol révén magyar kézben van, így részben ez indokolhatja a magas horvát befektetések összegét.
A második helyen Szlovákia áll, északi szomszédunknál 496,4 milliárd forintnyi magyar befektetést tartottak számon 2011 végén, míg a harmadik helyen a 339,7 milliárdnyi svájci befektetés áll. Érdekes és egyben árulkodó adat, hogy a lista negyedik helyére Ciprus került, ahol a jegybank statisztikája szerint 280,4 milliárd forintnyi magyar befektetés volt, ami majdnem a kétszerese volt például a Romániában lévő magyar tőkének. A ciprusi magyar befektetések jelentős része vélhetően offshore-cégekhez kapcsolódik, hiszen az elmúlt években nem sokat lehetett arról hallani, hogy hazai vállalatok tömegesen fektettek volna be a szigetországban termelő szektorokba. |
|
|
| mpd |
|
Jellegzetesen matematikus gondolkodás.
Most még csak ne is foglalkozzunk azzal, hogy összetételében, minőségében mi a különbség a német és a magyar gazdaság között. Maradjunk csak a számoknál, hisz azokat szereted.
Vegyünk egy jó példát, egy hízódisznót.
Amikor mondjuk 50 kilós süldő, képes napi 3,9%-ot hízni. De, ha ezt elvárnád akkor amikor már 150 kilós, akkor az egész falu rajtad röhögne. Akkor már az 1,3% napi súlygyarapodás is hihetetlen rekord, megsüvegelendő teljesítmény.
És, mondom, ez még csak mennyiségi viszonyítás.
A német gazdaság növekedését akkor látnánk igazán, ha nem GDP-t néznénk, hanem a GNP-t. Hiszen a külföldön működő német cégek ugyan a másik ország GDP-jét növelik, de a jövedelem nagy része szépen visszaáramlik az anyaországba.
Na, kíséreld meg ezt a mutatót vizsgálni a két országban! |
|
| mpd |
|
1. Hát, nem is tudom, mi lenne, ha egyszer végigolvasnád amit írok.
2. Erre a ksh-kimutatásra ugyanaz igaz, csak még részletesebben, márkákra lebontva. Lehet, hogy olcsóbban vehetném meg ugyanazt a márkájú trappista sajtot, egységre vetítve, de. De ha megnézem, kiderül, hogy persze, kilóra vetítve olcsóbb lett, csak éppen idén már nem kapható kis kiszerelésben, csak kilósban. Vagy esetleg az a márka már csak a CBA-ban (Auchan, Aldi, akármi) kapható.
Disznóhúst, tudod jól, nem veszek boltban, de ott amúgy is volt valami ÁFA-kulcs változás nem?
A cukor, mint az áfacsalás államilag intézményesített zászlóshajója, nagyon jó példa, én is megemlítettem. (ld.1.pont)
Fehér kenyér: ld.1.pont |
|
| tiszavirág |
|
|
Szinte naponta járok vásárolni. Semmi változást nem érzékelek. Évek óta kb. ugyanannyit költünk kajára, +- 1.000 Ft. Nálunk például a pityókás megy és a rozskenyér. |
|
| glens |
|
Az infláció, lehet, hogy negatív, de amiket én veszek, azok 99%-a drágul.
Van itt egy érdekes táblázat, nagyon jól láthatók az árak alakulásai, én ebben nagyon kevés árut látok, ami drágult:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html
Egyszerre fél évet mutat, a jobb felső sarokban lévő számokkal lehet navigálni az időszakok között.
Pl. (elől a 2015 májusi, utána a 2014 májusi ár)
Rövidkaraj: 1400 Ft/kg, 1410 Ft/kg, "drágulás:" -10 Ft/kg
Fehér kenyér: 264 Ft/kg, 273 Ft/kg, "drágulás:" -9 Ft/kg
Trappista sajt: 1600 Ft/kg, 1820 Ft/kg, "drágulás:" -220 Ft/kg
Kristálycukor: 191 Ft/kg, 235 Ft/kg, "drágulás:" -44 Ft/kg
A - a különbségek előtt azt jelenti, hogy 2015-ben ennyivel olcsóbban veszed meg, mint 2014-ben.
Most azér' már kiváncsivá tettél, hogy hogy a csudába válogatod ki a vásárolnivalók közül azokat, amelyek drágábbak, mint tavaly ilyenkor.
Rádadásul a vásárolt termékek 99%-a... |
|
| glens |
|
Németországban pl. ez nem jelentene 0,01%-ot se
Egy közgazdász veszett el benned, egy valódi Petscing Mária Zita.
Ha nem érzelemmel, hanem tiszta fejjel számoltál volna, akkor rájössz, hogy éppen 100 szoros a tévedésed.
A német egy főre jutó GDP a magyar 3 szorosa.
Tehát ha viszonyítani akarjuk a magyar növekedést a némethez, akkor kapunk jó számot, ha a magyar %-os növekedést 3 osztjuk.
A német egy főre jutó GDP 1,3%-os növekedést mutatott 2014-ben, ami éppen a magyar harmadrésze, a magyar 3,9% volt.
Vagyis egy főre eső volumenben pont annyit nőttünk, mint a németek.
Ha megnézed GDP táblázatot (http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec100.html) épp ezt fogod látni.
2013-ban a német GDP 32 700 EUR volt, a magyar 10 100.
2014-ben a német GDP 33 100 EUR volt, a magyar 10 500.
A két év GDP-jének a különbsége - amint az várható volt - 400 EUR mindkét ország esetében.
Érdemes számolni, mielőtt kijelentünk valamit.
|
|
| rafiki |
|
MNO:: "Megszüntetik az erdőmérnöki alapszakot, bizonyos helyeken lesz viszont lehetőség agrármérnöki osztatlan képzés indítására."
Ez váratlanul ért... Most, hogy szép lassan Magyarország újra erdősül több évtizedes
tudatos erdőmérnöki munka után, mondhatni egy nemzeti minimum mentén (semelyik politikai
kurzus nem kérdőjelezte meg az erdők fontosságát), a klímaváltozás beköszöntével,
minden korábbinál fontosabb az erdőmérnöki képzés. |
|
| glens |
|
A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van a károgás ellenére is.
Ezt már a hitelminősítők is elismerik, pedig az Orbán kabinet nen tartozik kifejezetten a nagy kedvenceik közé.
Az inflációról nem érdemes vitázni.
Lehet, hogy egy-két cikk drágult (bizosan vannak konkrét példáid is, nem csak a levegőbe beszélsz), de összességében kár vitázni a statisztikával.
Sztenderdekkel dolgoznak, így aztán vagy hamis az összes EU tagállamban, vagy nagyjából fedi a valóságot. |
|
| mpd |
|
Úgy sem nagy kunszt növekedni, hogy a német (és jappcsi) autógyárak beindítanak egy új típust vagy/és egy új gyártósort, netán harmadik műszakot. Meg idecsalogatjuk az indiai gumigyárat, ami ellen pont a kormányoldal tiltakozott pár évvel és pár tucat kilométerrel arrébb. Ugyan, lássunk már ki a számok mögül. A színmagyar gazdaság a béka segge alatt van és a multik beszállítóira korlátozódik. Másfelől egy ilyen kicsinyke gazdaságban a pillangó-effektus is sokkal erősebb, az albán lek árfolyamváltozása is tud mérhető változást okozni.
Németországban pl. ez nem jelentene 0,01%-ot se, de nálunk már ez is elég egy hurráoptimista propaganda megalapozásához.
Az infláció, lehet, hogy negatív, de amiket én veszek, azok 99%-a drágul. De kérdezd csak meg azt, aki nálatok a családban vásárolni szokott. Nem kell nekem hinni. |
|
| glens |
|
Talán nézzük meg, hogy Európa mennyit lendült tavaly.
Az írek után a legjobb gazdasági növekedés nálunk volt, és ez egyelőre nem tűnik pillanatnyi fellángolásnak, mert a negyedéves adatokkal is az élmezőnyben vagyunk.
Minezt úgy sikerült elérni, hogy a hiány meg bőven alatta maradt a 3%-nak (mert, ugye, úgy nem kunszt növekedést produkálni, hogy közben hitelekkel eladósítjuk az országot).
Mint azt jól tudjuk, az infláció - vagyis az áremelkedés - negatív az elmúlt időszakban. |
|
| mpd |
|
No. Tegyük föl, hogy a számok helytállók.
És tegyük föl a kérdést: mennyiben köszönhető ez a kormány intézkedéseinek, és mennyinek az egész Európát érintő fellendülésnek?
A kisker forgalom az egyértelműen áremelkedésekből van. Az utóbbi öt évben összesen két cikket tudok az általam vásárolni szokottak közül, amelynek lefelé mozdult az ára: az étolaj és a cukor, mind a kettő intézményesített és legalábbis eltűrt áfacsalás miatt.
Bárki, aki jár bevásárolni, megerősítheti, hogy ha ugyanazokat a cuccokat veszi meg pl. egy hétvégére, akkor az öt évvel ezelőttinél jócskán többet fizet, de a tavalyinál is valamivel többet. Az oké, hogy mondjuk (nem néztem utána, de tegyük fel) a sima fehér kenyér ára ugyanannyi maradt mint tavaly. Ellenben, ha NEM TALÁLSZ ilyet a polcon, akkor megveszed mondjuk a burgonyás kenyeret szinte kétszer akkora áron. Ez is egyfajta áremelkedés. Persze erre lehet mondani: az emberek inkább a minőséget veszik 
Most, hogy az áruházak vasárnap zárva vannak, aki vasárnap vásárol valami kis zugboltban, másfélszer annyit költ mintha áruházban venné ugyanazt.
A foglalkoztatottsággal ne is fárasssz, az a történelem egyik legnagyobb parasztvakítása. |
|
| mpd |
|
|
Ez? ez éppen jó. Hisz azé' raktam ide. |
|
| tiszavirág |
|
"Összehasonlításképpen, hogy mégis mire is elegendőek az összegek, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Zrt. két stadionban is 110 millió forintért vállalta a pályavilágítás kivitelezését."....írod.
Most ez sok, vagy kevés, vagy éppen jó?
Nem az az érdekes, hogy valaki elvállal egy munkát, hanem az, hogy tisztességesen elvégzi-e?
Nem elég csak rámutatni az übertahó Simicskára, hogy Közgép, meg Mészáros Lőrincre, hogy fűtés, meg Tiborczra, hogy világítás, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy a munkát tisztességesen elvégezték-e, mert ha azzal van a baj, akkor el kell őket kergetni, de ha tisztességesen elvégezték a munkát, akkor meg kell nekik köszönni és ki kell őket fizetni. |
|
| glens |
|
Hogy végre jó hír is legyen a topik címének megfelelően, ne csak off...
HVG: Az előzetes adatnál is jobban nőtt a GDP az első negyedévben
Az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke. Első becslésében 3,4 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést közölt a KSH.
...
Foglalkoztatottság:
Felpörögtünk
...
2013-ban a foglalkoztatottsági index csak négy hónapban mutatott csökkenést. Május-július között folyamatosan csökkenést mértünk, majd decemberben is 50,0 pont alá csökkent az index értéke. 2014 januárjától majdnem mindig bővülést mértünk, csak a májusi érték jelzett enyhe csökkenést, megtörve a trendet. Az e havi újból növekedést jelez. Értéke magasabb lett áprilishoz képest, és a második legmagasabb májusi 1995 óta.
...
Ezekkel és a növekvő reálkeresettel magyarázható, hogy:
HVG: 7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom
Az első negyedévben 7,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene - közölte a KSH.
Márciusban a nyers adat szerint 6,5, százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 5,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbival összevetve. Az első negyedévben 7,0 százalékkal, a kiigazított adat szerint 6,7 százalékkal nőtt a forgalom volumene – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második becslés alapján. Az adatok megegyeznek a május 6-án közzétett első becsléssel. A kiskereskedelmi forgalom növekedése ezzel 21. hónapja töretlenül folytatódott.
...
Pedig a HVG nem vádolható azzal, hogy a kormány szócsöve lenne.
|
|
| mpd |
|
Idézet:
A Nemzeti Stadionfejlesztési Programban a licenc nélkül maradt Győrnek, Kecskemétnek és Pápának 240-240 milliót, míg a Pécsnek és a Nyíregyházának 500-500 milliót szán az idei költségvetés.
Már ez is jó hír, nade ez még űbereli:
Idézet:
Összehasonlításképpen, hogy mégis mire is elegendőek az összegek, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Zrt. két stadionban is 110 millió forintért vállalta a pályavilágítás kivitelezését.
|
|
| mpd |
|
Na szóval, ez felháborítóbb az összes mellékes hazaárulásnál. És ebben tökéletesen egyetértek Lázárral. Ez így ránézésre a középkori feudalizmus leképezése. Én botor, még a dzsentri-kor visszatértét vizionáltam, de hol volt a dzsentri-korban ilyen..... anyám pátyúgass.
Csak, hogy mindenki értse: ez az a támogatás, amiért (nagyon leegyszerűsítve a dolgokat) SEMMIT nem kell tennie a föld gazdájának. Ha még, unalmában, termel ezt-azt, és azon jövedelem van, az a hab a sörön. |
|
| mpd |
|
|
„Ez talán értelmezési keretbe helyezi, hogy mi a bajom az ország legnagyobb földbirtokosaival.” |
|
| mpd |
|
Összesen 4400 milliárd forint került 2007 és 2013 között az agráriumba, jelentette ki a miniszter.
415 ügyfél kapott 1 milliárd forintnál több támogatást,
11 esetben pedig 10 milliárdnál is többet fizettek ki.
Lázár János szerint akad két riasztó adat is:
az összes támogatás 75 százaléka került a jogosultak 5 százalékához, valamint
a legtöbb forrásból részesülő 1 százalék kapta a források 50 százalékát.
|
|
| mpd |
|
Szokott így a szarva közt tőgyet találni, lásd a korábbi amerikai elnökválasztásokat
 |
|
|
|