| Téma: Autonómia |
|
| onogur |
|
Köszi. Mindjárt ezren leszünk!  |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Katalónia szuverenitási nyilatkozata
Deklaráció Katalónia népének szuverenitásáról és a döntéshez való jogáról.
Preambulum
Katalónia népe történelme folyamán demokratikusan kinyilvánította akaratát, hogy önállóan kormányozza magát a haladás, valamennyi polgár jóléte és esélyegyenlősége érdekében, valamint azért, hogy erősítse sajátos kultúráját és kollektív azonosságtudatát.
Katalónia önkormányzatisága a katalán nép történelmi jogain, sokévszázados intézményein és hagyományos jogrendjén is alapul. A katalán parlamentarizmus a középkorban gyökerezik, olyan kollektív szervek formájában, mint a Pau i Treva ('béke és fegyvernyugvás') vagy a barcelonai grófi udvar.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=134828&cim=katalonia_szuverenitasi_nyilatko ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Izsák Balázs az RMDSZ Dél-Tiroli megállapodásáról – AUDIÓ
A kisebbségvédelmi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke. Az aláírók a kezdeményezés polgári bizottságának alapító tagjai. Az alapító elnökök megállapodtak abban, hogy keretszabályozási csomagot készítenek az európai nemzetiségek védelméért.
Az Európai Unió lehetővé teszi, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az előírt egymillió aláírásnak hét különböző tagországból kell származnia.
Az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével élni kívánnak az erdélyi magyar szervezetek, de nem összehangoltan, hanem külön-külön.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134194&cim=izsak_balazs_az_rmdsz_del_tirol ... |
|
| Rendes Kis |
|
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Richard Theiner, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke – közölte kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke arról állapodott meg Bolzanóban (Bozen) a német kisebbség olaszországi képviselőivel, hogy Luis Durnwalder hivatalban lévő tartományi kormányzó, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor a kezdeményezés polgári bizottságának első három alapító tagja lesz. Ezután további négy európai tagállam köztiszteletben álló személyiségével szeretnék kiegészíteni a bizottságot.
erdély ma - Megállapodást írtak alá az európai kisebbségi állampolgári kezdeményezésről
erdely.ma
A kisebbségi európai állampolgári kezdeményezés elindításáról írt alá megállapodást Dél-Tirolban Kelemen ...
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134016 |
|
| Rendes Kis |
|
Három erdélyi tervezet készül az európai kisebbségvédelemre
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közösen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) önállóan próbál élni az európai polgári kezdeményezés lehetőségével annak érdekében, hogy az Európai Unió alkosson jogszabályt a nemzeti kisebbségek védelméről.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134069&cim=harom_erdelyi_tervezet_keszul_a ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 A Székelyföld régió nélkül nem lehet közigazgatási átszervezés
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei szervezetének vezetői felhívják Victor Ponta kormányfő figyelmét, hogy a Székelyföld „egységes, szent és sérthetetlen”, és csupán a Székelyföld régió megalakításával lehet megvalósítani az ország közigazgatási átszervezését.
Kulcsár Terza József és Salamon Zoltán, az MPP Kovászna, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei közös sajtóközleményben ítélik el Victor Ponta kormányfő azon kijelentését, miszerint „nem tevődött fel a Hargita-Kovászna-Maros régió kérdése”.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=133666&cim=a_szekelyfold_regio_nelkul_nem_l ... |
|
| Rendes Kis |
|
Mircea Dusa: lehet tüntetni, de nem az alkotmány első cikke ellen
A román alkotmány biztosítja a gyülekezési jogot azoknak is, akik az autonómia jelszavával akarnak utcára vonulni – jelentette ki kedden Mircea Dusa román védelmi miniszter.
A politikus a március 10-ére Marosvásárhelyre tervezett autonómiatüntetésről nyilatkozott az erdélyi városban.
Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: bár az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot és a gyülekezéshez való jogot, senki nem tüntethet az alkotmány első cikke ellen, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt hirdetett tüntetést Székelyföld autonómiája mellett, a kezdeményezést a Magyar Polgári Párt (MPP) is támogatja.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz, a magyar pártokhoz és szervezetekhez intézett felhívásában javasolta, legyen március 10. a Székely Szabadság Napja, és ebből az alkalomból vegyenek részt egy közös, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő megmozduláson Marosvásárhelyen.
Biró Zsolt, az MPP elnöke kedden kijelentette: a megmozdulásnak azt az egyértelmű üzenetet kell küldenie a román kormánynak, hogy a tervezett régióátszervezés csak Székelyföld területi egységének megőrzésével lehetséges. Az MPP korábban közleményben ítélte el Victor Ponta miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a régiók tervezett újraszervezésekor „fel sem merül egy Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régió" kialakítása.
Dusa szerint a régiók határainak megrajzolásakor a gazdasági és nem az etnikai szempontokat kell figyelembe venni „függetlenül attól, hogy mit mondanak egyesek Csíkszeredában, Kovásznában vagy Marosvásárhelyen". Dusa szerint sem alkothatna egy különálló régiót a magyarok által többségben lakott Hargita, Kovászna, valamint Maros megye, mert ez nem lenne előnyös gazdasági szempontból az ott élők számára.
MTI
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=133658&cim=mircea_dusa_lehet_tuntetni_de_n ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Autonómiatüntetést kezdeményez az MPP
A jövő év első hónapjaiban megtartandó nagyszabású autonómiatüntetés megszervezését kezdeményezi a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette ki szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a párt elnöke.
Biró Zsolt úgy vélte, olyan tömegmegmozdulást kellene szervezni, amelyen az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek közösen üzenik meg a bukaresti kormányzatnak, hogy az ország közigazgatási átszervezése csakis Székelyföld területi egységének a megőrzésével, a székelyföldi régió kialakításával lehetséges. Biró Zsolt szerint a tüntetést a pártok fölött álló Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) kellene megszerveznie legkésőbb márciusban.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=132587&cim=au |
|
| Rendes Kis |
|
 Ponta: nem szempont az etnikai kritérium a fejlesztési régiók esetén
A fejlesztési régiók a megyék jogosítványaiból is átvesznek, anélkül hogy átalakításukban szerepet játszana az etnikai szempont – nyilatkozta Victor Ponta kormányfő.
A jövendő régiókról az RMDSZ-szel, a Demokrata-Liberális Párttal és a Néppárttal is tárgyalni fognak. Az átalakítás szempontjai a népesség, terület és gazdasági fejlettség, semmiképpen az etnikai kritérium – mondta Victor Ponta a köztelevízióban.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=132118&cim=p |
|
| Rendes Kis |
|
Erdély jövője román szemmel – A nagy egyesülés után jöhet a nagy szétszakadás?
Ne űzzetek gúnyt Erdélyből és az egyesülésből! Ezzel a felszólítással kezdi jegyzetét Cristian Câmpeanu újságíró. A România Liberă napilapban november 30-án megjelent írás vélhetően sok nacionalistánál kiütötte a biztosítékot, viszont kétségtelen, hogy az újságíró véleménye állja a helyét, és elolvasása után számos kérdés fogalmazódik meg az 1918. december elsejei gyulafehérvári kiáltvánnyal kapcsolatosan még román honfitársainkban is, nemhogy az autonómiáért különböző síkokon harcoló székelyföldiekben. Miket ígértek akkor a Nagy Egyesülés kiötlői, aláírói? Mi valósult meg belőle? Miért gondolja úgy egyre több erdélyi, hogy nem egészen száz évvel a nagy egybeborulás után jobb lenne, ha külön utakon járna a Regát és Erdély?
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=131652&cim=erdely_jovoje_roman_szemmel_a_nagy_ ... |
|
| huszárló |
|
|
Mint a szeredai hokisok a Steaua ellen? |
|
| mackó |
|
|
Talán a sporton keresztül többet lehet elérni... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Gyulafehérvár és a magyar autonómia
1918. december 1-jén Gyulafehérváron a románság történelmet írt, ugyanis megfogalmazta és elhatározta Erdély egyesülését a román királysággal. Természetesen ettől még korántsem valósult meg ez a vágyuk, viszont tömeges kimondása másfél évvel később Trianonban lényegesen befolyásolta ama hírhedt békediktátumba foglaltakat, melynek értelmében Bukarest valóban megkaparinthatta az egykori magyar fejedelemséget.
És mindez a népek önrendelkezési jogára való hivatkozással történt, anélkül, hogy tőlünk akkor vagy később bárki megkérdezte volna, mit is akarunk. December elsején a románok méltán ünnepelnek tehát, hiszen a trianoni döntést az Erdély szívében összegyűlt, ott egységes fellépésre és akaratnyilvánításra képes tömegnek köszönhetik, és természetesen azon felelősen politizáló vezetőiknek, akik irányításával és hatására mindez megtörténhetett.
Nekünk, erdélyi magyaroknak volt és van mit tanulnunk tőlük, s legalább az akkor történtek kilencvennegyedik évfordulóján végre be kellene látnunk, hogy azért nem vagyunk képesek a jogainkért folytatott határozott küzdelemre, mert vagy nincs, aki összefogjon minket, vagy nem hallgatunk arra, aki ezt megtehetné. Pedig, ha addig nem tudtuk, azóta már megtanulhattuk, hogy csak önmagunkban bízhatunk és önmagunkra számíthatunk, s nem dőlhetünk be egy álnok hatalom szirénhangjainak. Hiszen Bukarestben most is olyan kormányfő regnál, akinek jelszavává vált, hogy Székelyföld nincs, de ha mégis, szerinte csak román lehet, mert ők így akarják. Éppen ezért cinkosság helyett árgus szemekkel kell figyelnünk őket, s azonnal szóvá tennünk az ellenünkbe és kárunkra tett lépéseiket. Visszaéléseik közepette pedig nem szabad magunkat nyugtatva legyintgetnünk, hogy több is veszett Mohácsnál, mert Székelyföldön például már a hegyek is eltűnő félben vannak, ugyanis erdőstől hordják el őket, miközben mi Bukarestben alamizsnáért koldulunk. Mindezek következtében a puszta létünk is veszélybe került, így, bár nálunk békésebb rab nép nincsen Európában, tovább nem tűrhetjük a teljes kisemmizésünket, s megálljt kell parancsolnunk az életünkre törőknek. Bátran és határozottan, nekünk ugyanis nem félni, hanem háborogni kell, és most, a román nemzeti ünnepen is kimondanunk hangosan és jól érthetően: kizsákmányolástól mentes szülőföldet, emberhez méltó életet, autonómiát akarunk. Úgy, ahogy ezt annak idején, Gyulafehérváron megígérték nekünk.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=131510&cim=gyulafehervar_es_a_magyar_au ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
... A katalán nyelvpolitikát célzó madridi fenyegetés érzete tápot ad a szeparatista eszméknek. Egyúttal hátszelet biztosít a katalán függetlenséget hirdető pártoknak a november 25-én esedékes regionális választások előtt. Ha a katalán kormányfő, Artur Mas függetlenségpárti pártja (CiU) 50 százalék fölötti eredményt ér el vasárnap, a miniszterelnök indítványozni fogja Madridnak, hogy engedélyezze népszavazás kiírását a függetlenségről. A spanyol kormány álláspontja szerint egyébként egy ilyen népszavazás az alkotmányba ütközik.
Friss felmérések azt mutatják, hogy a katalánok több mint fele el akar szakadni Spanyolországtól. Ilyen magas még soha nem volt a függetlenséget pártolók aránya.
A katalán törvények szerint az orvosok, a tanárok, a közszféra alkalmazottai számára kötelező a katalán nyelv használata. Az általános és a középiskolákban katalánul folyik az oktatás, a spanyol nyelvet külön tantárgyként tanítják. A barcelonai egyetem számos professzora, docense katalánul tartja előadásait, ami jókora meglepetést kelt az Erasmus ösztöndíjjal (és csak spanyol nyelvtudással) Katalónia fővárosába érkező külföldi hallgatók körében. A vállalatokra pénzbírság vár, ha termékeik ismertetője nem katalánul van szövegezve.
Aki spanyolul szólal meg Barcelonában, annak minden esetben spanyolul válaszolnak. Az itt letelepedő külföldiek azt mondják, hogy beilleszkedésük érdekében el kell sajátítaniuk a régió nyelvét, a katalánt. A helyi politikusok, üzletemberek közül egyre többen beszélnek jól angolul. A La Ramblán, Barcelona központi sugárútján lévő Starbucks kávézóban katalán nyelven kelletik magukat a különböző kávéfajták, ám a vendégek spanyolul és angolul is rendelnek, és ezen nem ütközik meg a személyzet.
Madridi illetékesek attól tartanak, hogy a fiatalabb katalánok nemzedéke elidegenedik a spanyol nyelvtől, amit azonban a katalánok cáfolnak. „A kétnyelvűség annyira a vérünkben van, hogy a spanyol még akkor sem tűnne el, ha esetleg függetlenné válnánk" – állítja Raúl León 39 éves orvos, aki két nyelven állítja ki a receptjeit.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=131179&cim=a_katalan_nyelv_es_a |
|
|
| Rendes Kis |
|
... A meglévő ellentétek azonnal polgárháborúhoz vezettek a kormány és a déli területek között.[1] Dél-Szudánban 1955 és 1972, majd 1983 és 2005 között polgárháború dúlt. Az utóbbi során számos déli felkelő csoport, amelyek közül a legnagyobb a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (Sudan People's Liberation Army, SPLA) harcolt a szudáni kormány és egymás ellen. A második polgárháború több mint 2 millió halálos áldozatot követelt, valamint több mint 4 milliónyian menekültek el.
2005-ben a kormány és a lázadó csoportok nemzetközi nyomásra békemegállapodást kötöttek.[1] Ezután Dél-Szudán autonóm tartomány lett. Megkezdődött az újjáépítés, és a menekültek elkezdtek visszatérni. A 2005-ös békemegállapodás rendelkezett arról, hogy Dél-Szudán népszavazáson dönthet a függetlenségről vagy az autonóm státus fenntartásáról.[1][2]
Dél-Szudán a 2011. januári függetlenségi referendum után, 2011. július 9-én kikiáltotta függetlenségét Szudántól. A referendumon az ország lakosságának 98,83%-a szavazott a függetlenség mellett.[15] A függetlenség nem veszélytelen, hisz a határvidékek kőolajmezői mindkét Szudán számára kecsegtetőek. 2011 nyarától a határvidékeket, mint például Abyeit, 7000 ENSZ békefenntartó fogja ellenőrizni. Velük együtt 900 rendőr és szakértők is érkeznek majd az országba.[16] Dél-Szudán legalább hét fegyveres csoporttal áll harcban, amelyet súlyosbítanak a törzsi összecsapások is. Az ENSZ becslései alapján eddig 800-an haltak meg az országban a harcok során, amelyek az ország 10-ből 9 államára kiterjednek.
... http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Szud%C3%A1n |
|
| Rendes Kis |
|
 Elegünk van!
Erdélynek valamiféle autonómiát kellene biztostani – nyilatkozta alig néhány napja Marosvásárhelyen Crin Antonescu, a liberálisok elnöke. S hogy még véletlenül se értsünk többet odavetett szavaiból, mint amennyit szándékában állt mondani, gyorsan hozzáfűzte, hogy különben újjá kell építeni az egész demokrata liberálisok által romba döntött országot, s ebből a szép szándékból minden megye, lett légyen az Moldvában, Havasalföldön vagy Erdélyben, nyerni fog.
Mert a választási kampány szeszélye Antonescut Marosvásárhelyre, a gyönyörű múlt század elején szecessziós stílusban épült, magyar történelmi utalásokkal zsúfolt épületbe vetette, fordított többéves kendőzetlen, agresszív, magyarellenes retorikáján is, és udvarlón szólott a magyar panteonként is tisztelt palotáról, megállapítván, hogy az talán az ország legszebb épülete. S innen már csak bakarasznyit kellett megtennie, hogy kijelentse: hazudik mindenki, aki azt állította róla, hogy képtelen elviselni a magyarokat az országban. És gyorsan eldarálta: elvárja, hogy minden román vezető tartsa tiszteletben az alkotmány első cikkelyét, miszerint ez az ország egységes, független és oszthatatlan nemzetállam. Ismerjük el, ezúttal a román politikus szókapcsolata kimondottan hasznunkra válik. Ezek szerint tőlünk, kik nem vagyunk románok, nem vár ilyesmit a pártelnök.
A szociáldemokraták természetesen felhördültek Antonescu szavain, Mircea Duşa belügyminiszter, aki Hargita megyében pályázik újabb képviselői mandátumra, újra tudatta a nagyvilággal és bukaresti kollégájával, hogy Székelyföldön „másképp ver a románok szíve”, és biztosította őket, hogy a Szociál Liberális Szövetségben még véletlenül sem beszélnek etnikai alapú régiósításról vagy „egyes etnikumok” pozitív diszkriminációjáról, s megnyugtatta az itt kisebbségben élő románokat, hogy a „múlt kísértei” nem jönnek elő.
Holott már jó ideje előjöttek, s nem a magyar pártok kampányában, hanem a szocdemek és liberálisok gyűlöletkelő, magyarellenes kirohanásaiban vagy az agg történész felhívásában, melyet az tett még felháborítóbbá, hogy e-maileken kormányhivatalnokok terjesztették. S bár Victor Ponta ígéri, ha igaznak bizonyul e vád, nem marad el az érintettek felelősségre vonása, tudjuk, az ilyesmit ebben az országban még az sem gondolja komolyan, aki mondja.
A valamiféle autonómiát kellene biztosítani Erdélynek kijelentés ellenben arra kötelezi a hazai magyar politikai elitet, hogy keresse útját-módját, és szövetségre lépjen azokkal a román politikusokkal, akiknek, miként Sabin Ghermannak, már évtizeddel ezelőtt elegük van az ellenünk központosított Romániából.
Simó Erzsébet
Háromszék
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=130811&cim=elegunk_van |
|
|