| Téma: Orbán hatalmas sikere |
|
| mpd |
|
Van erre egy anekdota, még megboldogult Peterdi Pál tette közzé.
A neves edző mondja: akárhova megyek, mindenütt dícsérnek!
Majd hozzáteszi:
Igaz, csak olyan helyekre megyek el, ahol dícsérnek.... |
|
|
|
| fokos |
|
Főlényeg szerintem:
„Nem elég az, hogy az amerikaiak majd megvédenek minket. Van gazdasági erőnk a világban, a védelmi erőt is meg kell teremteni.” |
|
| tiszavirág |
|
|
Egy szó mint száz, tehetséges, és ezért a sok tehetségtelen fajankó legszívesebben megenné. |
|
| Békáscity |
|
Ha valaki még nem olvasta volna.......
A FINANCIAL TIMES ORBÁN VIKTORRÓL.....
Aligha túlzás az a kijelentés, hogy Angela Merkel német kancellárt leszámítva az újraválasztott Orbán Viktor magyar kormányfő Európa legnagyobb hatású politikusa.
A radikális pártok a kontinens minden sarkában csodálják, politikai húzásait az európai politikai elithez tartozó kollégái másolják, miközben ostorozzák őt. Tevékenységének hatása erősödni fog Kelet-Közép-Európában, ahol az átlagemberek dühösek életük kilátástalansága miatt, a politikusok pedig kétségbeesettek és a cinikusak tehetetlenségük miatt.
Orbán Európa második legnagyobb hatásu politikusa - írja a Financial Timesban (FT) megjelent cikkében Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Stratégiák Intézetének igazgatója.
Vidáman sasszézik ide-oda az unió szabta korlátok között. A konszenzuskereső, liberalizmusra hajló, az európai intézményekért lelkesedő Merkel szöges ellentéte. Támadása a bankok ellen a pénzügyi központok ellen lázadó Occupy Wall Street mozgalom hősévé teheti Orbánt, ugyanakkor az, hogy a GDP három százaléka alatt tartja a költségvetési hiányt, a Wall Street-i pénzemberek elismerését váltja ki.
Az Orbán-adminisztráció meglepő teljesítményt produkált: egyszerre tudta kiszolgálni a választók és a piacok elvárásait.
Orbán sikerének hátterében a megalkuvás és a józan ész sajátos keveredése áll - véli a bolgár politikai elemző. Egy sor ellentmondást képvisel.
Egyszerre fiskális héja - a költségvetési hiány merev leszorításával és az államadósság elleni harccal - és híve a keynesista állami beavatkozásnak.
Élesen bírálja az EU-t, de még mindig a legnagyobb akadály a Jobbik útjában, amely kiléptetné Magyarországot az unióból, ha tehetné.
1989-ben követelte a szovjet csapatok kivonását az országból, most behívta az orosz tőkét, hogy irányt szabjon Magyarországnak.
Orbán Viktor olyan politikus, akinek elemi tehetsége van arra, hogy meghallja az idők szavát.
Kíméletlen, érzelemmentes, viszont hatékony.
Nem ő változott meg, hanem a politikai széljárás.
A magyarok azzal a reménnyel adtak kétharmados támogatást Orbánnak, hogy korrigálja azokat az igazságtalanságokat, amelyek 1989 óta érték. |
|
| mamácska |
|
Orbán Viktor a legutóbbi parlamenti választásokon tiszta felhatalmazást kapott, demokratikus többséggel és demokratikusan kormányoz – mondta Budapesten Hans-Peter Friedrich, a bajor CSU politikusa, volt német szövetségi belügyminiszter, aki nem aggódik Magyarország miatt.
Budapestre látogatott Hans-Peter Friedrich, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti képviselője, a CDU/CSU Európa-ügyi frakciókoordinátora, Németország korábbi belügyminisztere (2011-2013), majd agrárminisztere (2013-2014). Friedrich magyar politikusokkal találkozik a napokban, kedd délután pedig a magyar sajtó képviselőivel beszélgetett.
Erős és stabil a német-magyar kapcsolat
„A napi politikától függetlenül erős és stabil a német-magyar kapcsolat” – hangsúlyozta a beszélgetés során Hans-Peter Friedrich, aki a berlini Fal leomlásának és Németország egyesülésének közelgő 25. évfordulója alkalmából hálás köszönetét fejezte ki a magyarok 1989-es, történelmi segítsége iránt, valamint utalt a közös történelmi gondolkodás fontosságára is.
A Mandiner azon kérdésére, hogy milyen jelenleg a CDU/CSU és a Fidesz viszonya, Friedrich úgy válaszolt: „Nagyon jó. A Fidesz az Európai Néppárt családjának tagja, jó és bizalmas kapcsolatokat ápolunk”. Friedrich kiemelte: Orbán Viktor hamarosan Bajorországba látogat, ahol Seehofer tartományi miniszterelnökkel is találkozik majd. A bajor politikus szerint Bajorország és Németország egésze is nagyon jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal, amely a befektetők kedvelt országa.
A Magyarország körül kialakult nemzetközi diplomáciai és politikai feszültségekre vonatkozó újságírói kérdésre Friedrich elmondta: Európának a szabad nemzetek szövetségének kellene lennie, és hiba lenne, ha európai biztosok mondanák meg, mit kellene tenni. A bajor politikus úgy látja: a különböző európai országokban eltérő a politikai kommunikáció, a közélet hangvétele – még Németországon belül is más a bajorországi és más a hamburgi politika stílusa. Friedrich elárulta: már a Varsói Szerződés idején is csodálta Magyarországot, már akkor is érzékelte a magyarokra jellemző szellemi szabadságvágyat, amit azóta is tapasztal Magyarországon. A bajor politikus szerint a magyar gazdaság és társadalom mára megérkezett Európába.
Nem aggódok Magyarország miatt
A napokban Magyarországon járt, szociáldemokrata kötődésű Michael Roth német külügyi államminiszter Magyarországot érintő kritikái kapcsán a CSU-s Friedrich úgy fogalmazott: „Nem szabad beavatkozni más országok belpolitikájába. Én nem aggódok Magyarország miatt”. A bajor politikus ugyan nem elégedett mindennel, de szerinte sokan úgy írnak vagy beszélnek más országban történő dolgokról, hogy nem tudják pontosan, mi történik. „Óvatosan, megalapozottan kell ítéletet mondani. Meg kell érteni a helyi mentalitást, történelmet és folyamatokat” – hangsúlyozta Friedrich, hozzátéve: „Németországról is lehet úgy kritikusan írni, hogy egyes eseteket felnagyítanak”. A CSU szövetségi képviselője szerint Magyarország és a magyar kormánypárt az európai politikai családba tartozik.
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel jövőre tényleg eljön-e Magyarországra, Hans-Peter Friedrich azt mondta: „Nem ismerem Merkel útitervét, de örülnék, ha Magyarországra jönne, ezzel demonstrálva az összetartozásunkat”.
Friedrich a napi politikai fejlemények kapcsán megemlítette a magyarországi internetadó kérdését: ő maga német belügyminiszterként az internetes anonimitás ellen felemelte a szavát, amiért heves kritikákat kapott, így megérti a jelenlegi magyarországi izgalmakat is az internetadó körül. De szerinte nincs szó a sajtószabadság korlátozásáról, a kormány csak pénzbevételt akar látni. A magyar egyháztörvény körüli vitákkal kapcsolatos újságírói kérdésre Friedrich elmondta: Németországban is vitatott a téma, elég csak a szcientológiára gondolni. Szerinte amíg Amerikában mindenki vallást alapíthat, addig Európában eltérőek a helyi hagyományok, a különböző nemzeti politikák eltérő megoldásokat alkalmazhatnak. „Az, hogy a nemzeti parlament dönt az egyházakról, nem a legrosszabb megoldás” – hangsúlyozta Friedrich.
Európában új helyzet van
A Mandiner az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusról is megkérdezte Friedrichet. A bajor politikus úgy fogalmazott: „Nekem differenciált véleményem van a kérdésről. Putyin lépéseit ünnepli az orosz nép. Lehet, hogy az elmúlt húsz évben félreértettünk pár dolgot, az oroszok lelkületét”. Friedrich emlékeztetett arra, hogy Putyin szerint a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió szétesése volt, és ezt a vélekedést az oroszok nagy része is oszthatja. A CSU-képviselő nehéznek tartja a jelenlegi helyzetet, és nem biztos abban, hogy Putyin az eddigiek után leáll. „Európában új helyzet van: sokáig azt hittük, hogy a határok nem változhatnak. De Putyin hatalompolitikai leckét ad a Nyugatnak: érvényesíteni tudod-e a döntésedet, az álláspontodat vagy sem? Ha nem, akkor peched van.”
Ezért is van szüksége Európának olyan közös politikára, amivel függetleníteni tudja magát az energia kérdésében és amivel önvédelmi képességeit is meg tudja teremteni. „Nem elég az, hogy az amerikaiak majd megvédenek minket. Van gazdasági erőnk a világban, a védelmi erőt is meg kell teremteni.” Friedrich szerint ugyanakkor Putyinnak is kihívásokkal kell szembenéznie: az orosz elnök sok elvárást támasztott a népében, és csak remélni tudja, hogy Putyin nem lesz ezeknek az elvárásoknak a foglya. „Enyhülésre, deeszkalációra van szükség” – hangsúlyozta a bajor politikus, aki szerint Európa a 21. században kizárja a katonai fellépést, és akkor marad a szankciók útja. „De mikor szállunk majd ki a szankciókból?” Friedrich ugyanakkor úgy vélte: ha már szankciók vannak, akkor ebben a kérdésben egységesen és szolidárisan kell fellépnie az EU államainak.
Nem lehet reményekre építeni
Paks bővítése és a nukleáris energia témája kapcsán Friedrich úgy fogalmazott: Németország az atomenergia kivezetése mellett döntött, de ez egy vitatott döntés, melynek kritikusai nem szólalnak már meg Németországban. Úgy vélte: a franciák, a britek nem fogják bezárni az atomerőműveiket. De hangsúlyozta: Európa sokszínű, és sokféle energiaforrást felhasználhat a jövőben az energiaellátás biztosítására. A magyar kormány Pakssal kapcsolatos döntéséről úgy nyilatkozott: „Egy miniszterelnöknek az országa jövőjére kell koncentrálnia, nem építhet reményekre, nem várhat Európára, hogy esetleg a jövőben csak széttárja a kezét, ha nincs áram”.
Magyarország európai jövőjével kapcsolatban Hans-Peter Friedrich azt mondta: az európai integrációban már most különböző sebességek vannak, de Magyarország fejlődik, az alapvető költségvetési, államadóssági adatai jók. „Magyarország megmutathatja, hogy a saját erejéből képes teljesíteni a kritériumokat, így példa lehet mások számára is.” |
|
| tiszavirág |
|
Vajon Tamás Gazsinak nem jön meg a kedve visszatelepülni?
Hátha.....
Jó lenne....
Egy rohadékkal kevesebb. |
|
| tiszavirág |
|
Az anyját!
Nem fél, hogy Orbán sorsára jut és a nemzetközi helyzet ellene is fokozódik?
 |
|
|
| mamácska |
|
Victor Ponta román miniszterelnök szerdán jelentette be mindezt – Románia a 2020-as Európa-bajnokság társrendezőjeként kíván megfelelni a feltételeknek.
A politikus szerdán találkozott a Román Labdarúgó-szövetség vezetőségével és Bukarest főpolgármesterével, hogy megbeszéljék az előkészületeket és a Románia által rendezőként vállalt kötelezettségek teljesítését. A román főváros Nemzeti Stadionja egy nyolcaddöntőnek és három csoportmérkőzésnek ad otthont az Európa-bajnokságon.
A kormány tervei szerint a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztériumon keresztül Románia 400 új futballpályát épít, illetve négy bukaresti stadion felújítását tervezik, amelyeket edzőpályának használnak a torna idején.
Emellett a 2015-2016-os tanévtől kezdődően heti egy óra futballoktatást vezetnek be az elemi, a gimnáziumi és a középiskolai oktatásban.
Románia azt is vállalta szervezőként, hogy megépíti a Nyugat-Európa fele haladó autópálya-hálózatát. Victor Ponta kijelentette: 2020-ban Magyarország és Bukarest között már autópályán lehet majd közlekedni.
A 2020-as Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy városában rendezik meg, a házigazdák között van Budapest is. |
|
|
|
| Békáscity |
|
Harmadszor is győztünk ! a legközelebbi választások 2018. Parlament és 2019. EP (ha lesz még...) és önkormányzati témában.
Kívánok magunknak minden jót - Isten áld meg a magyart ...! |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
... Az Európai Parlament - amelynek együtt döntési joga van az EB elnökének kiválasztásában az Európai Tanáccsal - egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes képviselőcsoportok jelöltjei (Spitzenkandidaten) közül kerüljön az új vezető. Ugyanakkor vannak jelei annak is, hogy kész lenne mások jelölését is támogatni. A lehetséges személyek között emlegetik a dán, a finn, az ír és a lengyel kormányfőt, a litván elnököt és a Kereskedelmi Világszervezet volt elnökét, Pascal Lamyt.
... http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/baloldali_szovetsegesre_akadt_orban_ki ... |
|
| Rendes Kis |
|
Jean-Claude Junckerrel érkezhet az EU hattyúdala
Juncker tragikus választás lenne, hiszen ő maga a mai diszfunkcionális Európai Unió.
„Az EP-választás is alátámasztja, hogy a kontinens lakosainak elege van a hitegetésből, abból, hogy mindig még több EU kell, legyen szó akár gazdasági kilábalásról, a bevándorlók helyzetéről, vagy a médiaszabályozásról. Nem több unióra, több elszámolhatatlan bürokratára, meg levitézlett politikusra van ugyanis szükség, hanem egy alapjaiban újragondolt szövetségre. Ehhez a célhoz viszont Juncker tragikus választás lenne, hiszen ő maga a mai diszfunkcionális Európai Unió. (...)
... http://mandiner.hu/cikk/20140610_nemeth_aron_attila_jean_claude_junckerrel_er ...
... www.facebook.com/gbathori?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
|
Merkel hírek szerint még billeg - talán ő is belátásra tér és átáll a mi oldalunkra ... |
|
| mediator |
|
|
Tulajdonképpen egy brit-német-orosz tengely kialakulása vetne véget ennek a nyomorúságos EU-vergődésnek, sőt Magyarország számára is ez adná meg az igazi felemelkedés lehetőségét, (beleértve Trianon revízióját is). |
|
| Rendes Kis |
|
A történelem nagy súllyal nehezedik Magyarországra, arra az országra, amely Közép-Európa szívében helyezkedik el, és amelyet a keleti és a nyugati nagyhatalmak szétszakítottak történelme nagy részében. Az ilyen jellegű vitatott határvidékeken a radikális változás ritkán jelent jó hírt, és az ezekben a térségekben található országok különösen jól alkalmazkodtak a geopolitikai dinamikához.
Jelenlegi formájában Magyarország éppen a hanyatló Európai Unió és az újjáéledő Oroszország mezsgyéjén található. Természetesen ez a meghatározás túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet; Oroszország saját sebezhetőségeitől szenved, Európa pedig továbbra is a globális rendszer egyik erős tartóoszlopa. Míg Nyugat-Európa el van foglalva saját egzisztenciális válságával, Oroszország közben erősebbé és magabiztosabbá vált.
Magyarország nem különösebben gazdag vagy erős ország. Nincs tengere, és kevés természeti erőforrással rendelkezik, amelyek jellemzően - időnként szándékosan - nála erősebb regionális hatalmakhoz kerülnek. (Ezekre kézenfekvő példa mind a Habsburg-, mind az Oszmán Birodalom, mind a Szovjetunió.) Nyugat-Európa és az általa létrehozott Európai Unió voltak azok a politikai szövetségesek, amelyekhez a posztkommunista Magyarország lelkesen csatlakozni akart - beszédében Orbán őket hívta a "vágyott Nyugatnak".
Orbán hat tétele közül négyet annak szentelt, hogy bemutassa a posztnemzeti európai modell kudarcát és azt, hogy e modell képtelen megteremteni az általa ígért gazdasági és politikai stabilitást. Orbán nem véletlenül mondta el ezt a beszédét az Egyesült Királyságban, amely hagyományosan az euroszkepticizmus egyik forrása, és ahol az Európa-ellenes retorika az utóbbi hónapokban ismét megjelent.
... http://www.hrportal.hu/c/miert-jo-geopolitikai-stratega-orban-viktor-20131014 ... |
|
|
|
| Ida |
|
2013
Most az új Tisza híd (teljesen saját erőből), és az új autópálya is itt Vásárosnamény közelében..
2013 jan 16
.. délben helyezik ideiglenesen forgalomba az M3-as autópálya új, Nyíregyháza és a 49-es főút közti szakaszát – közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője hétfőn az autópálya ófehértói csomópontjánál tartott katasztrófavédelmi gyakorlat után.
http://mno.hu/belfold/szerdatol-hasznalhato-az-m3-as-uj-szakasza-1131012 |
|
| Ida |
|
Sajtótájékoztató, 2013 jan 23
Orbán: 2013-ban már jönnek az eredmények
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=188211
Idézet:
Orbán Viktor beszélt arról is, jövetelüknek az egyik konkrét oka az volt, hogy lássák, az új vásárosnaményi Tisza-híd megfelelően funkcionál-e, és elkészült-e az M3-as autópálya új szakasza. Az új Tisza-híddal kapcsolatban a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az kizárólag hazai forrásból épült meg. Ezért a szokásosnál is büszkébbek lehetünk rá. A híd fontos azért is, mert az elszigetelt beregi térséget visszakapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe – tette hozzá. Úgy látjuk, azok a beruházások és fejlesztések, amelyeket tekintélyes részben a megyében dolgozó polgármesterek hoztak tető alá, megvalósulnak ebben a térségben – jelentette ki a miniszterelnök.
Sajtótájékoztató
Orbán: 2013-ban már jönnek az eredmények
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=188211
A Lánchíd füzetek sorozatban eddig három tanulmány foglalkozott a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd építéstörténetével és folyamatban lévő teljes átépítésének előzményeivel. Az alábbi címekre kattintva ezek közvetlenül is elérhetőek.
A híd története 2008-ig: Bevezető a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd pályaszerkezetének átépítéséhez. Megjelent a Lánchíd füzetek 10. kötetében, a 49. Hídmérnöki konferencia előadásgyűjteményében.
A 2009-ben meghiúsult pályaszerkezet-átépítés részletei: Jelentés a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítés fejleményeiről. Megjelent a Lánchíd füzetek 13. kötetében, az 50. Hídmérnöki konferencia előadásgyűjteményében.
A teljes átépítés tanulmánytervének, majd engedélyes és kiviteli terveinek készítéséről a 2011. évi munkaterület átadás-átvételig: Az új, vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd építésének előkészítéséről. Megjelent a közúti és vasúti hidász almanach 2010 c. kötetben (Lánchíd füzetek 19.).
Hajós Bence
2012. december 21. |
|
|