| Téma: A Kúria végnapjai |
|
| tiszavirág |
|
Tökéletes.
Hogy állíthat olyat a Kúria, hogy ezek a szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe???
Ifjabb Lomnicivel én is kérdem, jóhiszemű-e az a szerződés, amely szerint valaki felvett 8 millió Ft kölcsönt, visszafizetett eddig 10 milliót és még tartozik 17 millióval????
Ez virtigli uzsorakamat!!!
Ha mpd kartács feltételezése valamilyen formában teljesül, én is kéjes örömmel nézem majd, ahogy kirúgják ezeket az idióta vadbarmokat. (Bár kétlem, hogy meg merik tenni. ) |
|
| mediator |
|
Egyetértek! A Kúriának most alkotmányos kötelessége lett volna egy olyan jogegységi határozatot hoznia, amely alkalmas arra, hogy a széttartó ítéleteket azonos mederbe terelje. Ez a Kúria feladata ugyanis! Ez a "nesze semmi fogd meg jól" határozat csak arra volt jó egyrészt, hogy bizonyítsa: a bírói függetlenséggel bármikor vissza élhet a bírói kar, másrészt: a legfelsőbb bírói szinten jelenleg olyan alkalmatlan személyek ülnek, akik ezt meg is teszik.
Persze össztársadalmi szempontból az is nagyon veszélyes tendencia, ha elkezdik az igazságszolgáltatást lejáratni ("a Kúria a bankok oldalára állt" stb.), mert ez megnyitja az utat az anarchia és az önbíráskodás felé: súlyosan destabilizálja a társadalmat.
Szerintem a Kúriának az idétlen kinyilatkoztatásai helyett most igenis azt kellett volna kimondania, hogy a bíróságoknak az ilyen megtámadási perekben különös gonddal mit kellene vizsgálnia:
- maradéktalanul teljesítette-e bank a szerződéskötéskor a szerződéses kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, és ezt hogyan valósította meg? (kellékszavatosság kérdése)
- mivel a bank minősítette teljesítőképesnek a saját szerződőpartnerét: kellő gondossággal vizsgálta-e az ügyfél terhelhetőségét 2X 3X szorzóval? és ezt hogyan tette? (jóhiszeműség, felróhatóság kérdése)
- bizonyítsa be a bank, hogy a futamidő alatt folyamatosan rendelkezett adekvát devizafedezettel, (megtévesztés kérdésköre)
- a futamidő során mennyi volt a banki forrás kamata és ezzel szemben mennyi kamatot számított fel az ügyfél felé? (uzsora kérdése),
- visszaélt-e a bank az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével? (jóhiszemű joggyakorlás elve, szolgáltatások egyenértékűségének elve)
- a teljesítés ellehetlenülése mennyiben volt felróható az adósnak? (vétkesség, felróhatóság kérdése)
Ehhez képest bugyuta megállapításokat kaptunk a pofánkba, hogy ezek a szerződések márpedig ilyenek, meg olyanok.
Honnan tudja ezt a Kúria polgári kollégiumának vezetője, ha a konkrét bank konkrét adósának konkrét vizsgálandó szerződése nem is volt a kezében?
|
|
| mpd |
|
|
Az is egyfajta karakán döntés lett volna, hogy kimondják: felnőtt, jogképes emberek írták alá a szerződéseket, tessék, vállalják a következményeit. Akkor a kormány jött volna onnantól valami jogszabállyal a megoldás érdekében. De ez az unióra mutogatás...... szánalmas. |
|
| mpd |
|
Két napot vártam, hogy ülepedjen a devizahiteles ítélet.
Előrebocsátom, hogy tökéletesen egyetértek Kósával és Kövérrel, ellenben nem értek egyet OV-ral, mert ő azt mondta: a Kúria a bankok oldalára állt. Hát szerintem nem. Nem állt semmilyen oldalra: gyáván elszabotálta a döntést. Döntésének 99%-a magyarázkodás.
Kicsit kifejteném ezt.
A helyzet az, hogy a bíróságok nem vették észre azt a fokozódó elégedetlenséget, amellyel a lakosság után immár a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is kísérte az egyre szaporodó idióta ítéleteiket. Nem vették észre, és konokul, gőgösen leszarva minden kritikát, továbbra is "jogot szolgáltattak igazság helyett". Na ez a nyegle mondás egy nagy kalap szar amúgy. Jogot egy nyolcbites robot is tudna szolgáltatni, ha beleprogramoznák az összes jogszabályt. Már ötszáz éve leírta Montaigne a Tapasztalásról c. esszéjében, hogy megszámlálhatatlanul több élethelyzet létezik, mint amennyit le lehet szabályozni joghelyekkel, és a paragrafusoknál csak a kivételek szaporodnak gyorsabban. Következésképpen abszolút lehetetlen hatékonyan ítélkezni a jogszabályok betűje szerint, sokkal inkább kellene a jogszabályok SZELLEMÉBEN dönteni!!!!
A másik meg, hogy a mélyen nemtisztelt bírói kar azt sem képes felfogni, hogy egy országnak SEMMI SZÜKSÉGE olyan bíróságokra, amelyek szembemennek a jogalkotóval, a végrehajtó hatalommal és a társadalommal is. Bolond lenne az állam drága pénzen fenntartani egy ilyen önjáró, öncélú lárpurlár gittegyletet. Mert értelme sincs, haszna sincs - akkor meg minek?
Na most, borítékolom, mi fog történni: a fidesz megnyeri a választást tavasszal, és ősszel szétrúgja a bíróságok seggét, és sóval hinti be a helyüket.
Történelmi pillanat volt az ítélethirdetés: a Kúriának kezében volt egy nagy lehetőség, hogy kiköszörülje az utóbbi időkben a tekintélyükön esett foltot, és egy nagyot húzzanak egy frappáns, a jog és a tisztesség valamint a józan ész szellemében fogant ítélettel!
De ők csak bambán, betonfejjel nekimentek megint mindenkinek. A Kúria elnöke még ráfejelt a nyilatkozatával, amiből kiderült, hogy esze az hírből sincsen, elvakult buta gőgjében megásta a saját sírjukat!
De jól is van ez így, drukkolok a kormánynak jövőre ez ügyben, és óriási kéjjel nézem majd végig amint kirúgják a bíróságok alól a sámlit. |
|
|