| Téma: Érdekes.... |
|
| keresztkem |
|
Én inkább olyasmire gondoltam--volna(!)--hogy például egy férfi és egy nő NEMZ egy gyermeket.Teszem azt megszületik egy kisbaba, Istennek hála makkegészségesen, és akkor az Ön gondolatmenete szerint ez a pici aranyos és "sohasemvolt" produktum NE(!?) lenne "új érték" mert matériálisan végigvezuethetők azok az ANYAGOK a spermiummal meg a petesejttel, amely megtermékenyül stb..stb...S az Ön gondolatmenete szerint ANYAGBÓL LESZ ANYAG--kis anyagokból nagyobb MÉRETŰ ÉS SZÁMOSSÁGÚ anyagok (sejtek vagy mi a lófaszok) és SEMMI TÖBB. HÁT EZ "AZ" A METODIKA AZ, amely ellen minden ízem tiltakozik.
tudniillik elhallgatja--MERT EL AKARJA HALLGATNI--a leglényegesebbet a TEREMTŐ-t.Aki nélkül férfi és nő KEFÉLGETHETNEK egy életen át, ha Ő az Úristen úgy akarja, hogy abból ne legyen semmi--se anyag se szellem, se semmi --akkor valóba' nem is lesz semmi--AMINTHOGY SAJNOS A VALÓSÁGBAN SOK ILYEN MEDDŐ FÉRFI-NŐ KAPCSOLAT LÉTEZIK IS! Ám ha Ő a Jóisten "úgy" akarja, akkor megpuszilja a férj a feleségit oszt' mán pottyan is ki belülle az aranyos kisbaba.Erőlködés nélkül.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Ezt nincs mivel összehasonlítani, csak önmagával: ha a hozam nagyobb, mint a befektetés, plusz az inflációakkor nyereséges a vállalkozás, különben veszteséges.
Az ipar is állít elő értéket.
Naná. De nem a semmiből, hanem meglévő anyagokból. Nem előállítás ez, hanem átalakítás.
A növény outputja nagyobb, mint a földi anyagok inputja. |
|
|
| orosz_hussalata |
|
"az agy pedig nagy energiafogyasztó"
A minap hallottam, hogy 10-20W. Ez nem sok. |
|
| Rendes Kis |
|
Állj: ha a vállalkozás önerőből termel, akkor nincs (pénzügyi) kamat.
Az csak hitelfelvételkor van.
Az önerőből termelő vállalkozásnál reálkamat van: a hozam és a befektetés értékének különbsége.
Ezt nincs mivel összehasonlítani, csak önmagával: ha a hozam nagyobb, mint a befektetés, akkor nyereséges a vállalkozás, különben veszteséges.
A reálhozamot akkor kell összehasonlítani a banki kamattal, ha hitelt akarunk fölvenni.
Ha a várható reálhozam nagyobb, mint a banki kamat, akkor szabad hitelt fölvenni, ellenkező esetben nem.
Az ipar is állít elő értéket.
Sőt, a szolgáltatások is tartalmaznak valódi értéket: emberek munkaidejét.
A pénz ott kap szerepet, ha vevő és eladó nem valódi értékeket cserélnek ki egymás között, hanem az egyik adósa marad a másiknak.
Ekkor az adós hitellevelet ad a hitelezőnek.
Az előrenyomtatott hitellevél a papírpénz. |
|
| mpd |
|
Na ja. Egy vers például új érték-e? Mert akkor máris nem él a megállapításom, habár tudjuk hogy egy vers megírása szellemi teljesítmény, az agy pedig nagy energiafogyasztó.
Amint Ön mondja, ekörül faszányosan el lehet szórakozni a szavakkal, igazi bölcsészekhez illő téma. |
|
| keresztkem |
|
"..Ezen a bolygón egyedül a fotoszintetizáló növények képesek VALÓDI új értéket előállítani."
Ez a mondat, és megállapítás KÚRVAJÓL HANGZIK, ámde szilárd meggyőződésem, hogy igazságtartalma attól függ, hogy HOGYAN IS DEFINIÁLJUK a "VALÓDI új értéket" ---fogalmilag.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Ugyanez van a turizmussal. Örvendezünk, hogy jön a külföldi. Holott legalább ugyanannyi pénzt kivisznek és külföldön hagynak a magyar turisták.
Akár a legújabb kori, eszeveszett fuvarozási járvány: MINDENT szállítunk, lehetőleg közúton, mindenhonnan mindenhova. Állítom, van e pillanatban is az utakon X számú kamion, amelyik olyasmit szállít A-ból B-be, aminek megvan az ellenfuvarja B-ből A-ba. Ugyanazzal a termékkel! |
|
| mpd |
|
Na várjunk csak. A vállalkozás kitermel valamennyit a kamat felett. Oké. Azt ki veszi meg? Mert az a többlet pénzben kell megjelenjen. Márpedig aki kifizeti, annál mínuszként jelenik meg.
Ezen a bolygón egyedül a fotoszintetizáló növények képesek VALÓDI új értéket előállítani. Minden más egy nulla összegű játék egy kis részfolyamata. |
|
| Rendes Kis |
|
Van reálkamat is: amit 1 vállalkozás kitermel, számítása: hozam mínusz befektetés.
A korrekt hitelfelvétel az, amikor olyan vállalkozásba fektetik, ahol a hozam nagyobb, mint a kamat.
Ennek fordítottja, ha a kamat nagyobb, mint a hozam: az uzsora.
Presztizsberuházás az, aminek a hozama 0 vagy negatív.
Állami presztizsberuházás hitelből = BŰN. |
|
| mpd |
|
Rossz cél pl. az államadósság előtörlesztése, egyáltalán törlesztése. Viszafelé haladva pedig elérkezünk oda, hogy BŰN egy államnak hitelt felvennie.
És, hogy neked kedvezzek, mindenféle hitel az infláció okozója. A hitelkamat mi más lenne, mint inflációs várakozás. |
|
| Rendes Kis |
|
Ezt mondom én is: az infláció az n+1. adónem.
A jó állam az adóbevételeit jó célokra fordítja, a rossz elpocsékolja. |
|
| mpd |
|
|
Az állami rablás szükségszerű.A valódi növekedés szinte mindig valami állami pénzből történik. Ahhoz pedig az államnak el kell vennie, és kitől tudna elvenni, ha nem a végfogyasztótól. A vállalkozótól azt veszi el, amit az a melósainak kéne adjon. |
|
| Rendes Kis |
|
Ez az "infláció a gazdaság motorja" szimpla marketing duma.
Az áll. eng. rablás eufém neve.
A pénz hitellevél, az infláció pedig hitelrontás.
A pénz kibocsátója nem eléggé szavahihető: nem garantálja a pénz értéktartását. |
|
| mpd |
|
Na most, ha betiltanák az inflációt, akkor aztán tényleg borulna minden.
Hiszen általában ez mindenféle "növekedés" alapja. Márpedig jópár közgazdász felkötné magát, ha egyszer a politika meghirdetné: nem kell mindenáron növekedni! (Mint ahogy tényleg nem kéne.) |
|
| mpd |
|
Rendben, de nekem úgy tűnik, felülről ránkerőltetett jogászi gondolkodás ez: az alattvaló csak szívjon, méghozzá MINDEN gazdasági folyamat végén ő fog szívni (ld. ÁFA).
És lám, mostanra már beletörődtünk, hogy "jövedelem"-nek tekintsük a saját megrövidítésünket, ha az nem teljeskörű (egy kis koncot visszadobnak, mint mikor a tolvaj visszaad a rablott pénzből egy taxiravalót). |
|
| Rendes Kis |
|
Pünkt a benzinár nem jó példa, mert annak nem (csak) az infláció miatt, hanem a világpiac miatt változik az ára.
Nem fogadom el azt az érvelésedet, hogy az infláció "van".
Az inflációt "csinálják".
Abban egyetértek, hogy az infláció botrány: áll. eng. rablás, extra adó.
Nem új jelenség, már régi királyok is olykor körbevágták az aranypénzeket.
Abban is igazad van, hogy sokan tesznek úgy, mintha az infláció "adottság" lenne: eleve belekalkulálják az áraikba.
Ezt nevezik "inflációs várakozás"-nak. |
|
| orosz_hussalata |
|
"Azonban, ha józan ésszel szemléled a dolgokat"
Itt bukik a logikád. Jogban a józan ész nem játszik szerepet, a legkisebb formai dolognak is nagyobb jelentősége van. |
|
| mpd |
|
Na, kezdünk közelíteni.
A banki betétkamat, mint jövedelem meghatározásra az alábbi példát ajánlom figyelmedbe.
Kölcsönadok Neked 1000 forintot. Te veszel rajta mondjuk LSD-t, majd eladod a diszkóban, és így az 1000 forint helyett lesz 1500 forintod. A projekt végén visszaadsz nekem 1100 forintot.
Látszólag, és a mindenkori hatalom "maus halten, weiter arbeiten" hozzáállása szerint én kerestem 100 forintot.
Viszont, az eltelt idő alatt a benzin drágult 11 forinttal, úgyhogy megtankoltam a kocsim tíz literes tankját 110 forinttal drágábban, mintha a kölcsön helyett már akkor megtankolok.
Az inflációt csak azért kell belekeverni, merthogy az egész ahhoz igazodik.
Nominálisan ki a fenét érdekel, hogy nekem száz forinttal több van, mintha nem csinálok semmit? Ha ez számítana valamit, a millió billpengős bankjegyekkel nem kellett volna a budipapírt kiváltani. A pénz önmagában csak szemét, az a lényeg, mit kapsz érte.
A pénz ÉRTÉKE számít, és ebből a szempontból viszont a banki betét VESZTESÉGES. |
|
| Rendes Kis |
|
A kamatjövedelem teljesen megfelel a definíciódnak: a banktól KAPOTT pénzösszeg.
Az inflációt hiba ebbe az ügybe belekeverni.
Az, hogy a pénz értéke az infláció miatt csökken, éppúgy érinti a kamat-, mint az összes többi jövedelmet.
Az infláció: extra jövedelemadó.
Ha a betéti kamat kisebb, mint az inflációs ráta, az azt jelenti, hogy az állami gengszterizmushoz banki gengszterizmus is társul.
Nem mellesleg: az infláció nemcsak jövedelemadó, hanem vagyonadó is: nemcsak a kamat, hanem a pénztőke értéke is romlik. |
|
| mpd |
|
Asszem megint fogalmi szinten térünk el megint.
A jövedelem, adóügyi szempontból, minden olyan összeget takar, amit KAP az ember.
Mint egy portás a bejáratnál: aki bejön, az jövedelem.
Azonban, ha józan ésszel szemléled a dolgokat, nem nevezheted jövedelemnek a banki kamatot, mert általa NEM NŐ reálértékben a pénzed, hanem csak kevesebbel csökken, mintha a párnacihában tartanád. Az infláció ilyen szempontból mellékes, hogy miért van és ki gerjeszti: van, és emiatt mint külső körülménnyel, számolni kell vele (mint a kapufa a fociban). |
|
| Rendes Kis |
|
A bank fizet neked azért, hogy a pénzedet használhassa.
Az infláció ettől teljesen független dolog: az állami gengszterizmus, az összes jövedelem megcsapolása. |
|
| mpd |
|
Úgy van, de az én betétemet helyezi ki, és azon keres.
Én meg beteszem, és egy év múlva az inflációt figyelembe véve kevesebbet fog érni.
Vagy nem így van? |
|
| Rendes Kis |
|
Barátom, ne csináld, ez nagyon alap: a betétkamat a banknak kiadás, az ügyfélnek bevétel.
A bank a hitelkamat és a betéti kamat különbségén keres. |
|
| mpd |
|
Bahhh, ez tőrőlmetszett ortodox közgazdasági áltudomány.
Ha a betétkamat jövedelem lenne, akkor tönkremenne a bank. (Ez meg unortodox!!!) |
|
|