| Téma: Választások 2014 |
|
| glens |
|
Én se szeretnék.
A Jobbik még szalonképesedhetne egy kicsit, és az önkormányzati választásoknál megegyezhetne a Fidesszel.
Akkor az összerogyás nem rúgna többet labdába. |
|
| orosz_hussalata |
|
Érdekesség, hogy az egyfordulós választás most egyértelműen az összerogyásnak kedvezett. A győzelmeik nagy részét buknák egy második fordulóban.
Továbbá az is látszik, hogy a fidesz Budapestre nem fordított kellő figyelmet. Én nagyon nem szeretnék Budapesten ballibbant főpolgármestert, úgyhogy valamit ki kell találni. |
|
| glens |
|
Add össze a Fidesz és a Jobbik szavazatait.
Ott vannak, akiket keresel. 
Egyedül a XIII. kerületben (07-es választókerület) van fölényben a baloldal. |
|
| tiszavirág |
|
Azt reméltem, hogy ez az átkozott összetákolt csürhe legalább 1 napra befogja a büdös pofáját, de nem, akkorát buktak, mint az ólajtó és még akkor is úgy tesznek, mintha nem Orbánra szavazott volna a választáson megjelent emberek többsége. Fodor is csak akkor gratulált a Fidesz győzelméhez, amikor Kovács Andreával elbújt egy paraván mögé, amikor a csürhéjével volt együtt, ezt a gesztust megspórolta.
|
|
| negyven rabló |
|
|
Nem számít! Megértük és megéltük! Én ezt így képzeltem! |
|
| negyven rabló |
|
Az enyém is.
Az egyenlőség jegyében a nyilvánvalóan vesztes kisebbség érdekében erősen dolgoznak azon, hogy tulképp nem is bukott akkorát a bolsi többség! |
|
| gajo |
|
|
No, most meg ezek a vörös liberálbuzik ugatnak. Megáll az eszem. |
|
| negyven rabló |
|
Igazad lehet.
Én is átmentem volna, ha látnám, hogy Vona alkalmas min.elnök lenne, de nem az!
Bármennyire is igaz az ő és pártja mondanivalója, a mai (EU) körülmények között nem kivitelezhető.
Mindezzel együtt én azt akartam, hogy a Jobbik legyen bent az Országgyűlésben. Bent van. |
|
| negyven rabló |
|
Most hallgatom Gyurcsányt.
A maga szintjén teljesen elfogadható.
Veszített! |
|
| gajo |
|
|
Szerintem "sok" fidesz szavazó átment a jobbikhoz, ott leled az erős jobboldali többséget. /Országosan/. |
|
|
| orosz_hussalata |
|
|
Valójában a fővárosban elvesztett körzetekben nagy részében is erős jobboldali többség van. |
|
| negyven rabló |
|
|
Csak megjegyzem, hogy a főváros lakói többségükben elmebetegek! |
|
| negyven rabló |
|
Erre várok országosan:
1. Fidesz,
2. Jobbik,
3. van más is...
Lehet, hogy több mint két évtized után kezdünk magunkhoz térni? |
|
| orosz_hussalata |
|
Hát ez úgy tűnik megvan.
Ami a legmeglepőbb, hogy F1-es hasonlattal élve a maszop&co már inkább a visszapillantót nézi, mert a jobbik nagyon ott van a sarkában. |
|
|
|
| mamácska |
|
Hemzsegtek a korábbi évtizedek voksolásai a választási csalásoktól, amelyek nagyrészt az MSZP-hez voltak köthetők. Az új szisztémában ezek száma jelentősen csökkenhet, miközben a balliberális ellenzék éppen most vizionál soha nem látott visszaéléseket.
Míg a balliberális oldal hónapok óta az esetleges választási csalásokról beszél, addig arról mélyen hallgatnak, hogy az új szisztéma megszüntette az addigi alkotmányos problémákat és jelentősen visszaszorította a választási visszaélések és csalások előfordulásának lehetőségeit. A korábbi rendszer korszerűtlenségét bizonyították a jelöltállítás körüli visszásságok is, rendszeresen előfordult az ajánlószelvények meghamisítása, továbbá a postaládák feltörése, az ajánlószelvények ellopása. Éppen emiatt vezették be az ajánlóívek rendszerét, amely kevesebb esélyt adott a visszaélések elkövetésére, ráadásul az átvett ívekkel pontosan el kell számolni.
A korábbi kampánycsendsértések kiküszöbölésére a jogalkotók a mostani ciklusban eltörölték ezt az életszerűtlen intézményt, így a választás napján is lehetőség van kampányt folytatni a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetén kívül.
Nagyban ment a manipulálás
Az új szabályozással az igazolással történő szavazással való visszaéléseket is sikerült kiküszöbölni. Aki az első fordulóban lakóhelyén eredményes választáson vett részt, a második fordulóban igazolás birtokában lakóhelyétől távol egy másik mandátum sorsáról is dönthetett, ráadásul az adott választó nem a saját képviselőjelöltjeire voksolt, hanem szavazatával annak a körzetnek a képviseltét befolyásolta, amelynek nem is a lakója, csak a szavazás napján épp ott tartózkodott.
Így manipulálni lehetett azokat a körzeteket, ahol szoros volt az eredmény, emiatt például a XI. és a XIII. kerületben éjfél után is tartott a szavazás. Az új rendszer megszüntette a fenti problémát, és bevezette az átjelentkezés intézményét, mellyel bárhova is jelentkezik át a választópolgár, továbbra is a saját lakóhelye szerinti jelöltekre szavaz, így ezzel már nem lehet manipulálni.
Csak az MSZP
A választási visszaélésekre a mögöttünk hagyott három parlamenti voksoláson bőségesen akadt példa. 2002-ben az Országos Választási Iroda a hírek szerint kiadta az addig szavazáson részt nem vett polgárok névsorát az MSZP-s aktivistáknak, akik az első fordulóban telefonon és személyesen tudták mozgósítani az otthon maradó szimpatizánsaikat. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2003 októberében foglalkozott csak a kérdéssel.
2006-ban újabb visszaélésre derült fény, így például az MSZP a kampánycsend ideje alatt elektronikus hírleveleket küldött ki, ami ellen kifogást nyújtottak be, de azt az OVB elutasította. A Legfelsőbb Bíróság viszont arra alapozta a határozatot megváltoztató és a kifogásnak helyt adó döntését, hogy a választási eljárási törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely differenciálna a választópolgárok között az információhoz való hozzájutás köre szerint.
Balliberális huhogások
Hetek óta semmi másról nem beszél a balliberális oldal, csak hogy az új választási rendszer nem demokratikus, valamint az új választókerületek a kormányzópártok szája íze szerint készültek, ezzel szemben lényegesen szélesedtek a szabályozás demokratikus elemei.
Az új választási rendszerről terjesztett valótlanságok mellett a balliberális vezérek kettős beszédet is folytatnak. Míg egyszer azt mondják, hogy a megváltozott szisztémában nem tudnak győzni, addig például Mesterházy Attila, az MSZP elnöke január közepén az ATV stúdiójában a kétharmados győzelem lehetőségét sem zárta ki.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint legitim és fair a magyar választási rendszer, amely alkalmas arra, hogy vasárnap a több mint nyolcmillió választópolgár „ítéletet hozzon, véleményt alkosson”. Lázár János április 1-jén Budapesten azt is közölte, a demokrácia erejét mutatja, hogy több mint 1500 egyéni jelöltre lehet szavazni az országgyűlési választáson. |
|
| mamácska |
|
Fedezet nélkül osztogatott a baloldal a 2002-es kormányra kerülése után – ismerte el az SZDSZ akkori elnöke, Kuncze Gábor, aki most Gyurcsány Ferenc farvizén térne vissza a nagypolitikába. Ma már Gyurcsány Ferenc is azt hangoztatja, hogy nem szabad felelőtlenül ígérgetni, egy politikusnak mindig igazat kell mondania.
Egy lakossági fórumon Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy közel sem voltak hibátlanok a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok. „Ha néha elkövettünk hibákat, azok mindig mások voltak, nem én.”
Önkritikus hangot ütött meg az SZDSZ egykori elnöke, Kuncze Gábor is, aki a Gyurcsány-párt színeiben térne vissza a nagypolitikába. „Nagyon sok pénzt osztottunk szét 2002-től kezdődően, emlékezzenek csak: az 50 százalékos béremelés, a 13. havi nyugdíj, a plusz egyhavi családi pótlék, a családi pótlék 50 százalékos emelése, stb. Az autópálya-építések – ma Magyarországon szinte mindenhová autópályán el lehet jutni –, ezekre nem volt meg a pénz.”
Bajnai Gordon már tavaly novemberben hűtötte a baloldali szavazók várakozásait. A Transparency International és a Költségvetési Felelősség Intézet elemzése szerint pénzügyileg bajba kerülne az ország, ha az ellenzéki pártok betartanák választási ígéreteiket. A legnagyobb költségvetési hiánnyal az LMP és a Jobbik programjának végrehajtása járna, de akkor is 10 százalékra nőne a deficit 2017-re, ha az MSZP kerülne kormányra.
Ma már Gyurcsány Ferenc is azt hangoztatja, hogy a politikusnak igazat kell mondania. „Politikusként azt mondjuk, amit meg lehet csinálni. És azt tudom mondani, hogy nem lesznek könnyűek a következő évek, bárki fog kormányozni.”
Az Orbán-kormány 2011 óta 3 százalék alatt tartja az államháztartási hiányt, az Európai Unió tavaly megszüntette Magyarország ellen az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárást.
|
|
| mpd |
|
Nézem a Szuperinfóba', hát az egyik volt osztálytársam indul egyéni jelöltként!!!!
Keresem, mellik párt színeiben, hát nincs ottan semmi, csak hogy SMS. Aszittem, SMS-ben köll rá szavazni, de a kolégáim elmagyarázták, hogy az egy pártféleség. |
|
| mamácska |
|
Budapest — Rácsok mögött a választáson is induló Magyar Demokratikus Unió (MDU) alapító vezetője! Urbán-Szabó László ellen csalás miatt tettek feljelentést. P. Ferenc, az egyik sértett a Blikknek elmondta, jól csengő ígéretekkel 30 millió forintot csalt ki tőle. A pénzt három részletben kérte el kapcsolataira, a közelgő választásokra s az általa létrehozott párt reménybeli sikereire hivatkozva.
Lapunk tavaly november 29-én írtunk arról, hogy
Urbán-Szabó László pártelnöknek nyoma veszett
egy vállalkozó kölcsönével. Most letartóztatta
a rendőrség/ Fotó: MTI
Az MDU már a négy évvel ezelőtti választás idején, 2010-ban feltűnt a politika színpadán, miközben a pártalapító Urbán-Szabó László már az ezredforduló elején összetűzésbe került a törvénnyel. A mostani ügy pikantériája, hogy az MDU indult a 2014-es választásokon, 8500 aláírást gyűjtöttek össze országszerte, s kis híján sikerült országos listát is állítaniuk. A párt végül 17 jelöltet tudott állítani, így számukra az állam összesen 17 millió forintot utalhat ki, ezt az összeget felajánlhatják a párt kampányára.
Lapunk megtudta, a jelenlegi bűnügyben a XIV. kerületi rendőrkapitányság csalás bűntettének elkövetése miatt indított eljárást. Időközben azonban újabb sértett jelentkezett, aki a VI. kerületben tette meg feljelentését. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Blikk megkeresésére a következő információt adta a férfivel kapcsolatban:
„A nevezett személlyel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. és VI. kerületi rendőrkapitánysága is eljárást folytat csalás megalapozott bűntettének gyanúja miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nemrégiben elrendelte a férfi előzetes letartóztatását" – állt a közleményben.
A Blikk megkereste a Magyar Demokratikus Uniót az üggyel kapcsolatban; meg szerettük volna tudni, hogy milyen titulust tölt be jelenleg a pártban az előzetes letartóztatásba került férfi, s most ki dönt a jelöltek, illetve a számukra kiutalt állami milliók sorsáról, ám a párt illetékese nem nyilatkozott, sőt még a párt bejelentett bejelentett székhelyének címét sem árulta el.
Az MDU-nak egyébként saját honlapja, sőt mindemellett Facebook-profilja is van. Bár a jelek szerint mindkettő szünetel. Az bizonyos, hogy a párt honlapján a vezetők között már nincs feltüntetve Urbán-Szabó neve.
K. Sz.–N. P.
|
|
| mamácska |
|
VÁLTOZÁS - pecsét a szavazólapon.
Kedves Mindnyájan!
Dr. Láng Zsolt polgármester úrtól most kaptam a szavazólap pecsételésével kapcsolatos fontos információt.
Kérek mindenkit, továbbítsa, akiknek az előző hírt eljuttatta. Köszönöm!
Üdvözlettel
Jablonkay Gábor
Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége
Honlapunk: http://web.t-online.hu/ppksz
vagy
http://ppksz.iweb.hu
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Voltak jogi viták, de mára egyértelmű, ha bárhol a szavazólapon van érvényes pecsét akkor érvényes a szavazat!!! Kérlek továbbítsátok mindenkinek!
L.Zsolt
|
|
| mamácska |
|
Csonka Eszter Baranyában és Veszprém megyében is jelöltette magát, ráadásul ott egy másik párt színében.
A Nemzeti Választási Iroda közölte a portállal, hogy valóban nem csak névazonosságról van szó, hanem ugyanaz a személy indulna, de Veszprém megye 2-es (balatonfüredi) számú egyéni választókerületében nem fogadták el a jelölését, éppen azért, mert a szigetváriban már nyilvántartásba vették.
A valasztas.hu szerint Csonka Eszter Baranyában a Rend, Szabadság, Jólét Párt színeiben indulhat majd, a választási iroda február 28-án fogadta el a jelölését. Veszprém megyében a Határon Túli Magyarok Pártja (a HATMAP) jelöltjeként szerepelt, ám itt március 6-án elutasították.
Szerző: bama. |
|
| mamácska |
|
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelenleg 1558, az egyéni választókerületekben induló jelöltet tart nyilván.
A legtöbb induló, 29, a Baranya megyei, szigetvári egyéni választókerületben lesz a jelenlegi adatok szerint, Nógrád megyében a salgótarjáni választókerületben 24, a balassagyarmatiban 23 jelölt indulhat. A legkevesebb, 5-5 jelölt Budapesten indul az 1-es számú, a 4-es számú és az 5-ös számú egyéni választókerületben.
Sok a jelöltségtől visszalépő is, Fejér megyében az NVI nyilvántartása szerint az 1-es és a 2-es számú választókerületből (mindkét választókerület székhelye a megyeszékhely) 11-11 jelölt lépett vissza, az 5-ös számúból (Sárbogárd) 10, igaz, többségük még az előtt, hogy a választási bizottság döntött volna a nyilvántartásba vételükről.
Ezeket a mostanáig visszalépett jelölteket még le tudták venni a szavazólapokról, vagyis azokat az ő nevük nélkül nyomtatja ki az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (a korábbi Állami Nyomda).
Azokat a jelölteket azonban, akik a szavazólapok kinyomtatása után lépnek vissza, a szavazatszámláló bizottságoknak kell lehúzniuk a szavazólapról.
A választási eljárási törvény szerint a "kiesett" (azaz visszalépett, vagy elhalálozott, esetleg választójogukat elvesztő) jelölteket a szavazás napján húzzák le a szavazólapról a szavazatszámláló bizottságok.
Minden választáson előfordul, hogy a jelöltek a szavazólapok kinyomtatása után lépnek vissza, a mostani országgyűlési választáson is többtucatnyi jelölt lépett már vissza, volt, aki a nyilvántartásba vétel előtti döntés megszületése előtt, és volt, aki utána.
Az NVI nyilvántartása szerint március 9-én - amikor a jelöltek nyilvántartásba vételéről az összes egyéni választókerületi választási bizottság már döntött, de a jogorvoslatok még folyamatban voltak - 1579 egyéni jelölt volt.
A választási eljárási törvény szerint a kiesett jelölt nevét törölni kell a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról. A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.
A kiesett jelöltnek - ha szerződést között a Magyar Államkincstárral a költségvetési támogatásáról - vissza kell fizetnie az egymillió forintos állami támogatást is. |
|
|
|