| Téma: Határrevízió |
|
| R.András |
|
 Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát
Magyarország támogatja Ukrajna európai uniós tagságát - jelentette ki Orbán Viktor
miután tárgyalt az ukrán kormányfővel. Ma az EU-ban Ukrajna szempontjából két döntő
ügyet is blokkolnak: az egyik a vízummentesség, a másik a szabadkereskedelmi
megállapodás. Ukrajna uniós vízummentessége Magyarországnak erkölcsi kérdés, ezért
Magyarország azonnali hatállyal bevezeti a nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán
állampolgároknak.
... www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/magyarorszag-tamogatja-ukrajna-eu-ta ... |
|
| mackó |
|
|
Bár még nem hivatalos a végeredmény, de a függetlenségpártiak elismerték vereségüket. 86%-os részvételi arány mellett maradnak a brit fennhatóság alatt. |
|
| fokos |
|
Mert ez egy jó döngős oldalbordás lenne nekik.  |
|
| Rendes Kis |
|
A pofáraesés úgy történt, hogy megbotlottak, és az angolok nem elkapták
őket, hanem még löktek rajtuk. |
|
|
| mpd |
|
Nagyon drukkolok a szakadár skótoknak!!!
(de nem is tuudom miért. talán az ember veleszületetten függetlenségpárti) |
|
|
| mackó |
|
A skótokról. Maradnak? Válnak? Ma eldől.
Mikorra ígérnek eredményeket is? |
|
| Rendes Kis |
|
 A sikeres kiugrás
Forrás: bookhaven.stanford.edu
Romániában nem nagyon ünnepli senki augusztus 23-át, pedig a hetven éve e napon történtek megérnének egy misét. 1944-ben ezen a napon Mihály király elrendelte Antonescu marsall letartóztatását, és nemes egyszerűséggel átállíttatta a román hadsereget az oroszok oldalára.
Később – bizonyosan hálából – a királyt elűzték az országból. Kezdetben azt tanították, hogy e napon a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Később azt mondták, hogy fegyveres felkelés volt, majd az antikapitalista, antiimperialista, nemzeti felszabadító forradalom kitörésének napjává változott.
Tény, hogy ügyesen tették. Nem úgy, mint Horthy Miklós, aki később, október 15-én megkísérelte a kiugrást, amiből semmi nem lett. Horthy hadiparancsát az átállásról a vezérkar ki sem küldte a csapatokhoz. Ráadásul a nyilasok jutottak hatalomra Szálasi Ferenc vezetésével. És aztán ők Kitartás! jelszóval a végsőkig ki is tartottak a németek mellett a vesztes háborúban.
Rájuk is ragasztották az „utolsó csatlós” címkét. Igazából a magyarok az angolokat és az amerikaiakat várták, de helyettük is az oroszok jöttek. A román átállást nevezték árulásnak is, de milyen jó lett volna, ha a magyarok is egy ilyen árulást el tudnak követni! Ennek a fordulatnak köszönheti Románia Észak-Erdély idecsatolását.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=171140&cim=a_sikeres_kiugras |
|
| negyven rabló |
|
Jaja. Én is azt hallottam, a WWF kifejezetten azt kérte, hogy a medve érdekében haza kell csatolni Erdélyt! 
Ez a WWF nem hernyózik sokat, kimondja amit gondol! Karakán gyerek!  |
|
|
| Rendes Kis |
|
A WWF azon fáradozik, hogy legyen nálunk is medve.
Pedig ezt roppant egyszerűen, egy tollvonással meg lehetne oldani: kanyarítsák hozzánk Erdélyt. |
|
| Békáscity |
|
Határrevizio ??? ma teljesen kiakadtam a hírtől, hogy a Vajdaságban az elhagyott. anno magyarlakta házakba 150 ezer muzulmán cigányt akarnak betelepíteni ... El sem hiszem hogy a hír igaz lenne  |
|
| Rendes Kis |
|
 Különös békeszerződés – Sepsiszentgyörgy az első világháború idején – (7.)
Főtér a századelőn, forrás: 3szek.ro
„A Monarchia és Németország 1917. december 9-én Focşani-ban fegyverszünetet, majd 1918. május 7-én Bukarestben békeszerződést kötött Romániával. Ez a szerződés, mondhatni, a világtörténelem legenyhébb békefeltételeire épült: a Monarchia egészen keskeny sávban kapott határkiigazítást a Kárpátokban, egyszerűen avégett, hogy a román tüzérség ne tudjon a hegygerinc nyugati, illetve északi oldaláról támadóállást elfoglalni. A megszerzett területen különben alig élt számottevő lakosság, így Erdély etnikai képe nem változott meg. A békeszerződés értelmében a román hadsereg megtarthatta teljes fegyverzetét. Ezekkel a fegyverekkel vonult be Erdélybe néhány hónappal később, a Monarchia hadseregének összeomlása után.” (Pomogáts Béla: Ember az embertelenségben)
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=170457&cim=kulonos_bekeszerzodes_sepsiszent ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyarország megkétszerezheti határátkelőhelyeinek számát
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro
A magyar kormány 300 milliárd forint értékű infrastruktúra fejlesztési programot indít a Kárpát-medencében – közölte Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár Budapesten, az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitóján.
Magyarország jelenleg 93 határátkelőhellyel rendelkezik.A cél, hogy a következő hat és fél évben 100 új átkelőhelyet adjanak át. Ebből 50 esetében már aláírták a politikai és a finanszírozási egyezményeket – tette hozzá Szijjártó Péter.
marosvasarhelyiradio.ro / Rador
... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=168171&cim=magyarorszag_megketszerezheti_hat ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Befejezték az Elek–Ottlaka út építését – csak épp nem járható
Forrás: aradihirek.ro
Közel 4,9 millió euró európai uniós támogatást költhettek el a Békés megyei Elek és az Arad megyei Ottlaka (Grăniceri) közötti műút építésére és a hozzátartozó mellékutak javítására, és a munkálatokat már be is fejezték a határ menti együttműködés keretében – tájékoztatott az Arad Megyei Tanács.
A projekt részeként leaszfaltozták a Szentmárton–Ottlaka szakaszt 12 kilométeren, illetve a Mácsa–Kisiratos út két és fél kilométeres szakaszát. A beruházás haszonélvezői – a megyei önkormányzat szerint a négy érintett település lakói, az ott vállalkozók, illetve a magyar–román határon át közlekedők. Az útnak akkor vehetik igazán hasznát a kistérség lakói, ha megnyitják a határt Elek és Ottlaka között.
Több határkeresztező utat is felújítottak az elmúlt két-három évben a magyar–román határ menti együttműködés részeként, uniós finanszírozással, de ezeket jelenleg nem szabad használni, csak ideiglenes határnyitáskor, vagy külön engedéllyel járhatnak rajtuk mezőgazdasági járművek.
... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=167467&cim=befejeztek_az_elek_ottlaka_ut_epi ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 A sosemvolt népszavazás
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro
Támadják balról, támadják jobbról, de még középről is, bírálják a politikusok, kritizálják az újságírók, hümmög sorai olvastán az értelmiség, de csak a szélsőséges nacionalisták állítják, hogy nincs igaza Lucian Boiának, a históriákat a mítoszoktól, hazugságtól megtisztítani igyekvő, ismert román történésznek. Mondta is, hogy nem gondolta volna, ennyire nehéz lesz a szakmát elterelni a legendákra épült történelemszemlélettől a valóság talaján álló história megírása felé. Nagy az ellenállás, de szerinte nem lehetetlen a vállalkozás. Ehhez újabb téglát a nemrég megjelent munkája rakott, amelyben új szemszögből vizsgálja az első világháború ellentmondásait, többek között azt, szükségszerű volt-e vagy sem az Európát átrajzoló, a kommunizmusnak utat engedő, rengeteg fájdalmat és igazságtalanságot hozó első világégés.
Boia a valahai Petre P. Carp konzervatív politikussal együtt mondja, Romániának nagy szerencséje volt. Azzal is, hogy a transzilván területeket a Regáthoz csatolták, de azért is, mert a cári Oroszország szétesésével Besszarábia is hozzá került. S ha az utóbbinál a visszacsatolást a történelmi jog nevében követelhette, Erdélynél ez nem ment, mivel sosem tartozott Romániához. Ezért jöttek elő az etnikai joggal, s adtak a gyulafehérvári gyűlésnek főszerepet. Pedig ez nem helyettesíthetett egy népszavazást, hiszen Erdőelve lakosságának alig több mint fele volt 1918-ban román, amelynek nem kis hányada inkább Bécshez húzott, semmint Bukaresthez. A másik felét pedig, a magyarokat, szászokat, szerbeket, zsidókat és a többi nemzetiséget, sosem kérdezték meg, hová akarnak tartozni.
A történelem azonban előre megy, sosem hátra. Manapság Erdély lakosságának csupán egyötöde magyar. És öreg kontinensünk országai, ha döcögve is, egy közös Európa felé haladnak, amelyben a határok átjárhatók. Örvendetes lenne, ha – akár a németek és franciák –, a románok és a magyarok is közösen írnának történelemkönyvet. Bár ezt jelenleg még Boia is lehetetlennek tartja, hiszen a nemzeti és mitologizáló értelmezések, az előítéletek félretétele mellett meg kellene szabadulni az abból adódó frusztrációktól, hogy a románok évszázadokig alárendeltjei voltak a magyaroknak, akik az új országba kerülve peremre szorítottnak érzik magukat. Erre nem gondolni a legnehezebb, főleg ha ezt nemcsak állandóan felemlegetik, hanem folyamatosan éreztetik is.
Román Győző
Székely Hírmondó
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=167001&cim=a_sosemvolt_nepszavazas |
|
| Rendes Kis |
|
- Egyik könyvének címe: A határok jelentősége. Mik a könyv fő megállapításai és üzenetei?
– A reprezentatív kormányzás és a jog uralma, mint a szabad társadalom és a demokrácia központi intézményei,
nem működnek a nemzetállami kereteken kívül. Szükséged van a nemzeti szuverenitásra, hogy működő joguralmat
és valódi demokráciát biztosíts. A demokrácia megőrzése érdekében korlátozni kell a nemzetek feletti intézményeket.
... http://erdely.ma/unio.php?id=166987&cim=baudet_soha_nem_valosulhat_meg_europa ... |
|
|
|
|
|