| Téma: Mindent vissza |
|
| R.András |
|
Balkáni együttélés - Vukovár, a megosztott város
2020. május 24.
„A háború előtt” – így kezdődik Vukováron nagyon sok mondat, megállapítás vagy visszaemlékezés. A jelenleg hivatalosan 27 ezer – a helyiek véleménye szerint 20-21 ezer – fős kelet-horvátországi város 1991 előtt a jugoszláv „Testvériség – Egység” jelszavaival fémjelzett hivatalos ideológia iskolapéldája volt, a délszláv állam soknemzetiségű és -kultúrájú jellegének megtestesülése. A nemzetiségek békés együttélésével jellemezhető, akkor még csaknem 45 ezer fő által lakott település mai lakosai nosztalgiával tekintenek vissza azokra az évtizedekre, amikor a helyiek szemében Vukovár Jugoszlávia – Belgrád és Zágráb után – „harmadik leggazdagabb városa” volt. Jelenleg periférikus helyzetéből adódó nehézségekkel, illetve a múlt sok szempontból máig feldolgozatlan terhével küszködő, rohamosan csökkenő népességszámú település.
 Vukovári optimizmus - 1991-ben erre még nem sok esély mutatkozott
A magyar határtól alig 60 km-re elhelyezkedő Vukovár 1918 végén lett a formálódó Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, előtte évszázadokon át a Magyar Királyság városai közé tartozott. A középkorban még döntő részben magyar népességű szlavóniai megyeközpont a 16. század első felében török kézre került, melynek hatására népessége hamar kicserélődött, az elmenekülő magyar lakosság helyére főként balkáni eredetű csoportok költöztek. Az alapvetően magyar jellegű vidéken csupán néhány – sajátos elhelyezkedésű, nehezen megközelíthető – községben (Haraszti, Kórógy, Rétfalu, Szentlászló) maradt fenn a korábbi népesség kontinuitása, ugyanakkor Kelet-Szlavónia többi része Vukovárral együtt horvát illetve szerb többségű területté vált. A város a középkorban is létező, ugyanakkor a 18. században a korábbinál jóval nagyobb területen kialakított Szerém vármegye székhelye lett, ezzel párhuzamosan a helyi fölbirtokos – a német származású Eltz család – német népességet telepített be. Az 1700-as évek második felében épültek a városközpontnak máig sajátos karaktert adó barokk épületek is. A helyi horvát, szerb és német lakosság mellé elsősorban a 19. század második felétől magyar lakosság is települt, főként a Dráván túlról, így Vukovár már a századforduló idején is soknemzetiségű városnak számított. 1910-ben 10,4 ezer fő lakta, mellyel Horvát-Szlavónországon belül (aminek közjogilag része volt) jelentős centrumnak számított.
1918 után a jelentős részben a közigazgatásban illetve a közlekedésben dolgozó – így megélhetésüket az új állami keretek között elveszítő - magyarok száma lecsökkent, a délszlávoké növekedett. A város 1941-1944 között a Független Horvát Állam része lett, e periódusban a szerbeket több atrocitás érte. Egy, a horvát katonai alakulatok által partizánok ellen indított akció során 455 (384 szerb, 71 horvát) személyt végeztek ki; a Szerémség számos településéről – tehát nemcsak Vukovárról – elhurcolt áldozatokat a vukovári vasútállomáson gyűjtötték össze.
1945-től a jugoszláv államban a horvátországi szerbek „domináns nemzetnek” érezték magukat, ugyanakkor a multietnikus Vukovárban a horvátok, szerbek, ruszinok, magyarok, sőt bosnyákok valóban békés együttélése valósult meg, ahol a nemzetiségi kérdés – természetesen az akkor uralkodó ideológia vezérelvének is megfelelve – legfeljebb marginális szerepet játszott. A lakosság viszonylag magas életszínvonalát elsősorban a fénykorában 20 ezer (jelenleg 700) főt foglalkoztató „Borovo” cipőgyár működése biztosította. Az etnikai keveredés a családok szintjén is nagy számban volt tetten érhető (vegyes házasságok), nem véletlen, hogy a magukat „jugoszlávnak” vallók aránya – a délszláv állam más, etnikailag diverz vidékeihez, pl. a Vajdasághoz hasonlóan – 1961-1981 között meredeken emelkedett. Az utolsó jugoszláv népszámlálás (1991) idején Vukováron 44,7 ezer fő élt, melynek 47,2%-a horvát, 32,3%-a szerb, 15,1%-a jugoszláv, 3,2%-a ruszin/ukrán és 1,6%-a magyar volt.
 Vukovár fentről 1991 novemberében, az ostrom végén
 A felújításra tett erőfeszítések dacára ma is több száz épület áll Vukováron, amely magán viseli a háború nyomait
 A város hősiességét hirdető kereszt a Duna-parton, a túloldal már Szerbia
 Különleges győzelmi emlékmű (a téma ugyanaz, de a fotó Eszéken készült)
... https://pangea.blog.hu/2020/05/24/vukovar_a_megosztott_varos |
|
| R.András |
|
 49 dédunokának örvend az utolsó élő erdélyi nagyasszony
Több mint 70 éve Magyarországon él, családi alapítványuk erdélyi fiatalokat támogat.
Terjedelmes interjút közölt Ugron Istvánné Bánffy Máriával, az utolsó élő erdélyi nagyasszonnyal a noileg.ro portál. A 90. életévéhez közelítő hölgy – akinek élete valódi történelemkönyv – ma is olyan friss, hogy akár negyven évet is letagadhatna korából.
Marika néni öt gyermeket szült és nevelt fel, és ma már 49 dédunokának örvend.
Az Ugron házaspár Erdélyből érkezett a második világháború idején Magyarországra. Bár a háború után a feleség visszamehetett volna Erdélybe, katona férje viszont nem, így itt maradtak. Férje, István 1997-ben elhunyt, az idős asszony Solymáron él.
... Férjem, István találta ki, hogy ha visszakapunk valamit Erdélyben, olyan sokan vagyunk rá, hogy nem érdemes szétaprózni, tegyük bele egy alapítványba. Én örültem ennek a gondolatnak, hiszen úgy nőttem fel, hogy normális volt például, hogy a családom eltartja a tanítót, hogy legyen a faluban, aki megtanítja a gyerekeket írni, olvasni. Most főleg Béla fiam intézi az ügyeket, de a családból többen besegítenek – mondta az asszony.
Az Ugron Alapítvány tevékenysége
- Oktatás
- Karitatív tevékenység
- Kulturális tevékenység
- Szervezés és adminisztráció
-- Az európai önkéntes csereprogrammal kapcsolatos tevékenységek szervezése: képzések, pedagógiai kíséret, mentorálás, konferenciák, fogadóhelyek koordinálása, küldő szervezetekkel való együttműködés és ifjúsági programokban való részvétel, mint például európai tanulmányi utak és workshopok.
-- Az alapítvány javainak adminisztrálása, vagyongazdálkodás
Ha Mária néni azt hallja, Erdély, mit érez? – hangzott el az interjú utolsó kérdése.
Honvágyat. Több mint hetven esztendeje, hogy Magyarországon élek, de nem lettem magyarországi. Tulajdonképpen nevelem magamat, hogy annak a korszaknak vége, ez egy másik világ, az nem jön vissza soha többé.
... https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2017/05/13/49-dedunokanak-orvend-az-utols ... |
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
 Jogi mélyrepülés
Első fokon felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a nőt, aki tavaly nyáron festékkel öntötte le a Hazatérés templomának előterében elhelyezett Horthy-mellszobrot. Mint ismert, az elkövető – nyomozás megkezdése – után feladta magát.
Felmentette a bíróság a Szabadság téri Horthy-szobrot festékkel leöntő nőt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a nővel szemben rongálás vétsége miatt nyújtott be vádiratot, a vád alól a bíróság most felmentette őt. A kerületi ügyészség fellebbez, a vádiratban pénzbüntetésre tesz javaslatot.
A bíróság álláspontja szerint belefér a politikai véleménynyilvánításba és nem veszélyes a társadalomra a cselekmény, ha egy szobrot festékkel leöntenek.
Az ügyben másodfokon a Fővárosi Törvényszék jár majd el.
A műtárgyat a Szabadság téren álló Hazatérés templomában helyezték el. A református templom gyülekezete a honlap szerint az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Névadásával az elszakított területek egy részének 1938–1940 közötti visszatérését örökítették meg. Trianon után a határon túli területekről Magyarországra menekülők befogadását és új élet elkezdéséhez szükséges feltételek megteremtését szorgalmazó kormányzó szobra 2013-ban került ide, miután nem engedélyezték a közterületen történő elhelyezést.
... https://gondola.hu/hirek/279956-Jogi_melyrepules.html |
|
|
|
| R.András |
|
"A magyar társadalom még mindig nincs kellőképpen tájékoztatva az 1918-ban az anyatörzsről leválasztott magyarságnak húsz éven át kialakult életkörülményeiről, munkájáról és küzdelmeiről. Nem látja, hogy milyen mélyreható változások mentek végbe a visszakerült magyarság lelkében az elmúlt két évtized alatt."
Így látta, és jól látta ezt már 1941-ben Esterházy János. Azóta nyolcvan év telt el, és a köztük lévő távolság tovább nőtt.
Ezen próbál segíteni a Fogadj szívedbe egy települést kezdeményezésünk: https://www.chartaxxi.eu/start/
... www.facebook.com/ChartaXXI/posts/4470707379681239 |
|
|
|
| R.András |
|
 Külhoni Magyarok
Nemrég közzétettünk egy posztot, amiben arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e a közeletekben külföldön olyan emlékmű, helyszín, ami magyar vonatkozású. Nagyon sok izgalmas képet és történetet küldtetek nekünk, így szeretnénk ezekből néhányat részletesebben is bemutatni.
Az első egy Zimonyban található 36 méter magas emlékmű, amiről János Márton készített fotót, és küldte el nekünk. Az emlékművet a Honfoglalás tiszteletére emelték 1896-ban az egykori Hunyadi-vár feltételezett (valószínű) helyén. Berczik Gyula tervezte. Az eredeti díszítőelemeinek egy részétől (turul, Hungária-szobor) már megfosztották.
János Márton weboldala: http://kovinkeve.ucoz.com/
A szöveg forrása: muemlekem.hu
... www.facebook.com/kulhonma/posts/669138031153364 |
|
| R.András |
|
Bajsa: Kézműves-foglalkozások az Népi házban
Mint Szuhankó Ruzsena, a tábor vezetője, mozgatórugója elmondta, fontosnak tartják, hogy évről-évre megszervezzék a tábort, hogy a gyerekeket is bevezessék a hagyományok világába, a népművészetbe, hisz a kézügyesség is egyfajta művészet, és sokan választják ezeket a szakmákat - amelyeknek itt az alapjait elsajátítják - megélhetési formának. „Akik idejönnek, tisztában vannak azzal, hogy az érték a természetes anyagokban van. Mindenki szeret magának olyan hasznos tárgyat elkészíteni, amit fel tud használni, hogy ne csak dísz legyen a lakásban. Van, aki már öt-hat éve idejár, és mindig visszatér, hogy bővítse tudását. Van, aki mindig ugyanazt csinálja, de van aki mindenbe belekóstol egy kicsit. Végül kiállításon mutatjuk be az elkészült munkákat” – emelte ki, és hozzátette, hogy a bajsai általános iskolások igencsak ellátogatnak a táborba, a középiskolásokra ez már nem jellemző, „de ha megöregszenek, és lesz unokájuk, majd eszükbe jutunk mi, hogy ez milyen szép foglalkozás volt, és remélem, hogy lesz, aki követ bennünket.” Az idén a kézműves táborban egy kisebb égetőkemence is elkészül.
Az idei táborba Kanizsáról, Csókáról, Topolyáról, Kúláról és Bajsáról, valamint Budapestről érkeztek oktatók és résztvevők. Mint mondták, a tábor varázsát abban látják, hogy több generáció együtt dolgozik, együtt fedezik fel a kézművesség örömeit, lehetőségeit, tartalmas napokat tölthetnek együtt. A tábor megtartását a topolyai községi önkormányzat és a bajsai helyi közösség támogatta.
Komáromi Gizella
vajma.info
... https://gondola.hu/hirek/275083-Bajsa__Kezmuves-foglalkozasok_az_Nepi_hazban. ... |
|
| R.András |
|
 Karakó völgyhídja.
Az első nevezetes híd a Csíkcsicsó/Ciceu-Egyedhalma /Adjud vasútvonalon,Csík felöl jövet. A híd előtt van az ajnádi állomás ill Karakó megállóhely /Halta Caracau, majd utána a Lóvész-i megállóhely /Halta Livezi. Mindkettőnél/mindháromnál leszállva szép sétákat lehet tenni a közeli Köd vonulatán ill. az 1290 m magas Lóvészi tetőre, ahonnan be lehet látni a Felcsíki medencébe, a Gyímesekbe s jó időben el lehet látni egészen Moldváig.
A völgyhidat a MÁV építette könnyúszerkezetű acélból, mely két terméskő tartóoszlopon állt. 1897. október 18-án adtak át.
Az 1916-os román betöréskor felrobbantották, német vasútászcsapatok újjáépítették azonnal, 1917-re készen állt.
A második világháború végén , 1944-ben teljesen elpusztították. A bevonuló szovjet csapatok 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére ideiglenes völgyhidat építettek, kizárólag fából ami a helyi vasúttörténet egyik egyedi teljesítménye volt.
A jelenlegi hídat 1946. szeptemberében adták át, amely akkor az ország legnagyobb vasbeton hídja volt. A híd teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter.
Vasúti megközelítés esetén az említett karakói megálló, illetve az ajnádi /halta Nadejdea megálló lehet a kiindulópontunk, műúton Ajnád érintésével Lóvész/Livezi faluból lehet kiindulni, ahonnan egy köves úton a völgyhíd/viadukt alá lehet majdnem hajtani.
Gyalogosan a vasúti megállóktól lehet megközelíteni vagy Lóvészről a kék kereszt jelzésen ami felvisz a Lóvészi tetőre is. Azért írtam kettőt mert, ugye függ milyen vonattal megyünk, mert nem minden esetben érvényes az hogy "ez a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll"  bár a tetőn a völgyhíd előtt mindenképp megpihen, sokszor még a gyors is, ha még nem is hivatalos megálló. Személyvonatok minden bizonnyal megállnak a kicsit lennebb levő Ajnádnál.
... https://www.facebook.com/groups/279680017233992/?multi_permalinks=28463418673 ... |
|
| R.András |
|
 1. Vöröskő vára
A Kis-Kárpátok erdőségében megbújó vár. Kép forrása
Pozsonytól északra, a Prágába vezető út egyik hágója fölött, annak védelmére épült az óriási vár. Ma is álló, reneszánsz formájára a Fugger-család építette. A famíliának rengeteg érdekeltsége, bányája, földje volt a Felvidéken, bár hozzáállásukat jól jellemzi, hogy nevükből származik a "fukar" szavunk. A biztonságos, de meglehetősen rideg épületet a későbbi tulajdonosok, a Pálffyak építették át, így a vastag falak könnyed és pompás barokk tereket rejtenek.
 2. Kopcsány, kápolna
Az ezeréves határt alkotó Morva-folyó partján álló kápolna. Kép forrása
A cseh határ mellett álló kis egyszerű kápolna valószínűleg a Kárpát-medence legrégibb, ma is álló épülete. A későbbi átépítések miatt sokáig egy "átlagos" barokk kápolnának gondolták, míg egy feltárás során kiderült, hogy az ablakai gótikusak a 14-15. századból. Egy újabb feltárás után további évszázadokat "öregedett" az épület, a felhasznált (és fennmaradt!) faanyag vizsgálata kimutatta, hogy a felhasznált fákat 950 körül vágták ki.
 3. Nedec, vár
A Dunajec-parti Nedec vára, a háttérben az egykori lengyel "ellenvár", Czorsztyn. Kép forrása
Magyarország és Lengyelország határát egy szakaszon a Dunajec-folyó alkotta. A folyót a régi Magyarországon egyébként gyakran a "hűtlen" névvel illették, ugyanis ez volt az ország egyetlen folyója, ami nem a Duná, hanem a Visztula felé tartott. A folyó stratégiai szakaszain végig várakat emeltek, több helyen "párban", vagyis egyet-egyet egymással szemben. Ezek közül a legnevezetesebb a Neced-Czorsztyn vár-pár, ami a Szepességből Krakkó felé tartó utat őrizte. A két erőd közül a magyar szinte teljes épségben maradt meg, a lengyel rommá vált, bár falai máig állnak. Nedec községet a környező vidékkel, Szepes vármegye "csücskével" együtt Trianonban nem Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz csatolták.
 4. Szepeskáptalan
A "szepességi Jeruzsálem" a fölé magasodó Szepesvárral. Kép forrása
Az egykor önálló Szepeskáptalan város a régi Magyarország egyik legkülönlegesebb települése volt. Csupán a román-gótikus stílusú székesegyház, és a környező mintegy tucat egyházi épület (püspöki palota, kanonoki ház) alkotta, és természetesen városfal övezte. Ezért, mint egyfajta "szent várost" szepességi Jeruzsálemként is emlegették. Ma Szepeskáptalant a szomszédos Szepesváraljához csatolták, ami fölött emelkedik a vármegye névadója, a romjaiban is impozáns Szepesvár.
 5. Nagyvárad, Darvas-La-Roche-ház
A frissen felújított házban a szecesszió múzeuma kap helyet. Kép forrása
Nagyvárad fénykora a 19. század végére, 20. század elejére esik, mikor a "Pece-parti Párizsban" sorra épültek a szecesszió különböző irányzatait képviselő lakóházak. Találhatunk itt Lechnert követő magyaros, bécsi, brüsszeli irányzatokat képviselő épületeket. A színháztérről nyíló utcában álló házat egy gazdag faipari vállalkozó építette, akinek cégtársa egy bázeli kereskedő volt (innen a ház részben francia neve). A tervező építész-testvérpár Vágó József és László a szecesszió bécsies, korai modernbe hajló irányzatát képviselték. Váradi épületük is ilyen, a viszonylag egyszerű homlokzat pompás lakrészeket rejt, ahol minden kis részletet kidolgoztak a tervezők. A sokáig romos épület felújítását épp a napokban végzik, a tervek szerint a váradi szecesszió múzeuma nyílik meg benne.
 6. Szászmuzsna, erődtemplom és falu
A szászmuzsnai erődtemplom uralja a környező vidéket. Kép forrása
Erdély szászok lakta vidékein mintegy 250 erődtemplom áll. Ez a jellegzetes épülettípus a 15. századtól kezdve alakult ki, mikor rendszeressé váltak a török betörések a Kárpátok déli hágóin át. Erre válaszul a szászok fokozatosan erőddé alakították templomaikat: köré bástyás védőfalrendszert építettek, de magukat a templomokat is átépítették, megerősítették. A legtöbb helyen a falakon belül minden család számára kamrát alakítottak ki, hogy ott vészeljék át a támadást, és oda menekítsék legfőbb értékeiket. A szászok Németországba való visszaköltözése óta a legtöbb templom állapota sajnos rohamosan romlik, több össze is dőlt már. A kevésbé ismert szászmuzsnai viszont jó állapotban van, sőt, a falu máig őrzi a szász építészeti jellegzetességeket.
 7. Oravica-Anina vasútvonal
Az egyik völgyhíd a 14 közül. Kép forrása
Az ország akkor egyik legfontosabb vasútvonalát már 1847-ben elkezdték építeni, de csak 1863-ra készültek el vele. Két fontos bánsági bányavárost, Oravicát és Aninát kötötték össze, lehetővé téve a kitermelt szén szállítását. Noha a két település csak 16 kilométerre fekszik egymástól légvonalban, a vasútvonal 33 kilométer hosszú, és tíz alagutat és 14 völgyhidat tartalmaz. Ráadásul a vonal jelentős részben sziklák között vezet, így az utazó szinte Svájcban érezheti magát.
 8. Bács, vár
A legjobb állapotban megmaradt épületrész, a lakótorony. Kép forrása
Az alföld déli részén, ahol középkori emléket a legkevésbé vár az utazó, magasodik a gótikus vár óriási együttese. Viszonylagos épségét fekvésének köszönheti: a törökök korán elfoglalták, és 1686-ban a császáriak harc nélkül foglalták vissza. Sajnos, amit a seregek nem tettek meg, elvégezte az idő, és a környező falvak lakossága: a vár jelentős részét elhordták az évszázadok alatt.
 9. Városszalónak, vár
A környező tájat uraló vár. Kép forrása
Az egykori nyugati határszélen sorakozó várak közül Városszalónak kevésbé ismert. A teljes épségben megmaradt középkori vár a 17. század óta a Batthyány-család tulajdona volt, Batthyány Lajostól kobozta el az állam 1849-ben. A váron jól láthatók az építési periódusok, a "kövér" öregtorony, és az ahhoz hagymahéj-szerűen hozzáépített későbbi szárnyak. A Batthyányak fejlesztgették a várral szomszédos kisvárost is, ami így városias formát öltött, noha csak kétezer lakosa van.
 10. Fertőmeggyes
Jellegzetes fertőmeggyesi udvarköz. Kép forrása
A Fertő-táj egyik jellegzetes falva a gyümölcsöseiről elnevezett Meggyes. A kis falu a történelem során szinte végig Sopron város birtokát képezte, lakói borászatból és halászatból meggazdagodott gazdák voltak. Jellegzetes meggyesi építészeti forma az udvarköz (Hofgasse), a lakosság növekedésével az udvarok hátsó részeire is építkeztek, így az udvarok kis utcácskákká alakultak.
Szende András tájépítész
... https://gondola.hu/cikkek/119656-101_ev__10_kevesbe_ismert_epulet_.html |
|
| R.András |
|
 WasS Albert: Üzenet haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.
... www.facebook.com/Szekelylatvanyossagok/posts/340804780803088 |
|
|
|
|
|
|
|
| pandala |
|
|
éééééééééééééééééééééééééééééé .. |
|
|