Téma: Határrevízió |
|
R.András |
|
Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát Magyarország támogatja Ukrajna európai uniós tagságát - jelentette ki Orbán Viktor miután tárgyalt az ukrán kormányfővel. Ma az EU-ban Ukrajna szempontjából két döntő ügyet is blokkolnak: az egyik a vízummentesség, a másik a szabadkereskedelmi megállapodás. Ukrajna uniós vízummentessége Magyarországnak erkölcsi kérdés, ezért Magyarország azonnali hatállyal bevezeti a nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgároknak. ... www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/magyarorszag-tamogatja-ukrajna-eu-ta ... |
|
Rendes Kis |
|
A WWF azon fáradozik, hogy legyen nálunk is medve. Pedig ezt roppant egyszerűen, egy tollvonással meg lehetne oldani: kanyarítsák hozzánk Erdélyt. |
|
Békáscity |
|
Határrevizio ??? ma teljesen kiakadtam a hírtől, hogy a Vajdaságban az elhagyott. anno magyarlakta házakba 150 ezer muzulmán cigányt akarnak betelepíteni ... El sem hiszem hogy a hír igaz lenne |
|
Rendes Kis |
|
Különös békeszerződés – Sepsiszentgyörgy az első világháború idején – (7.) Főtér a századelőn, forrás: 3szek.ro „A Monarchia és Németország 1917. december 9-én Focşani-ban fegyverszünetet, majd 1918. május 7-én Bukarestben békeszerződést kötött Romániával. Ez a szerződés, mondhatni, a világtörténelem legenyhébb békefeltételeire épült: a Monarchia egészen keskeny sávban kapott határkiigazítást a Kárpátokban, egyszerűen avégett, hogy a román tüzérség ne tudjon a hegygerinc nyugati, illetve északi oldaláról támadóállást elfoglalni. A megszerzett területen különben alig élt számottevő lakosság, így Erdély etnikai képe nem változott meg. A békeszerződés értelmében a román hadsereg megtarthatta teljes fegyverzetét. Ezekkel a fegyverekkel vonult be Erdélybe néhány hónappal később, a Monarchia hadseregének összeomlása után.” (Pomogáts Béla: Ember az embertelenségben) ... http://erdely.ma/multidezo.php?id=170457&cim=kulonos_bekeszerzodes_sepsiszent ... |
|
|
|
Rendes Kis |
|
Magyarország megkétszerezheti határátkelőhelyeinek számát Forrás: marosvasarhelyiradio.ro A magyar kormány 300 milliárd forint értékű infrastruktúra fejlesztési programot indít a Kárpát-medencében – közölte Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár Budapesten, az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitóján.
Magyarország jelenleg 93 határátkelőhellyel rendelkezik.A cél, hogy a következő hat és fél évben 100 új átkelőhelyet adjanak át. Ebből 50 esetében már aláírták a politikai és a finanszírozási egyezményeket – tette hozzá Szijjártó Péter.
marosvasarhelyiradio.ro / Rador ... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=168171&cim=magyarorszag_megketszerezheti_hat ... |
|
Rendes Kis |
|
Befejezték az Elek–Ottlaka út építését – csak épp nem járható Forrás: aradihirek.ro Közel 4,9 millió euró európai uniós támogatást költhettek el a Békés megyei Elek és az Arad megyei Ottlaka (Grăniceri) közötti műút építésére és a hozzátartozó mellékutak javítására, és a munkálatokat már be is fejezték a határ menti együttműködés keretében – tájékoztatott az Arad Megyei Tanács.
A projekt részeként leaszfaltozták a Szentmárton–Ottlaka szakaszt 12 kilométeren, illetve a Mácsa–Kisiratos út két és fél kilométeres szakaszát. A beruházás haszonélvezői – a megyei önkormányzat szerint a négy érintett település lakói, az ott vállalkozók, illetve a magyar–román határon át közlekedők. Az útnak akkor vehetik igazán hasznát a kistérség lakói, ha megnyitják a határt Elek és Ottlaka között.
Több határkeresztező utat is felújítottak az elmúlt két-három évben a magyar–román határ menti együttműködés részeként, uniós finanszírozással, de ezeket jelenleg nem szabad használni, csak ideiglenes határnyitáskor, vagy külön engedéllyel járhatnak rajtuk mezőgazdasági járművek. ... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=167467&cim=befejeztek_az_elek_ottlaka_ut_epi ... |
|
|
|
Rendes Kis |
|
A sosemvolt népszavazás Forrás: marosvasarhelyiradio.ro Támadják balról, támadják jobbról, de még középről is, bírálják a politikusok, kritizálják az újságírók, hümmög sorai olvastán az értelmiség, de csak a szélsőséges nacionalisták állítják, hogy nincs igaza Lucian Boiának, a históriákat a mítoszoktól, hazugságtól megtisztítani igyekvő, ismert román történésznek. Mondta is, hogy nem gondolta volna, ennyire nehéz lesz a szakmát elterelni a legendákra épült történelemszemlélettől a valóság talaján álló história megírása felé. Nagy az ellenállás, de szerinte nem lehetetlen a vállalkozás. Ehhez újabb téglát a nemrég megjelent munkája rakott, amelyben új szemszögből vizsgálja az első világháború ellentmondásait, többek között azt, szükségszerű volt-e vagy sem az Európát átrajzoló, a kommunizmusnak utat engedő, rengeteg fájdalmat és igazságtalanságot hozó első világégés.
Boia a valahai Petre P. Carp konzervatív politikussal együtt mondja, Romániának nagy szerencséje volt. Azzal is, hogy a transzilván területeket a Regáthoz csatolták, de azért is, mert a cári Oroszország szétesésével Besszarábia is hozzá került. S ha az utóbbinál a visszacsatolást a történelmi jog nevében követelhette, Erdélynél ez nem ment, mivel sosem tartozott Romániához. Ezért jöttek elő az etnikai joggal, s adtak a gyulafehérvári gyűlésnek főszerepet. Pedig ez nem helyettesíthetett egy népszavazást, hiszen Erdőelve lakosságának alig több mint fele volt 1918-ban román, amelynek nem kis hányada inkább Bécshez húzott, semmint Bukaresthez. A másik felét pedig, a magyarokat, szászokat, szerbeket, zsidókat és a többi nemzetiséget, sosem kérdezték meg, hová akarnak tartozni.
A történelem azonban előre megy, sosem hátra. Manapság Erdély lakosságának csupán egyötöde magyar. És öreg kontinensünk országai, ha döcögve is, egy közös Európa felé haladnak, amelyben a határok átjárhatók. Örvendetes lenne, ha – akár a németek és franciák –, a románok és a magyarok is közösen írnának történelemkönyvet. Bár ezt jelenleg még Boia is lehetetlennek tartja, hiszen a nemzeti és mitologizáló értelmezések, az előítéletek félretétele mellett meg kellene szabadulni az abból adódó frusztrációktól, hogy a románok évszázadokig alárendeltjei voltak a magyaroknak, akik az új országba kerülve peremre szorítottnak érzik magukat. Erre nem gondolni a legnehezebb, főleg ha ezt nemcsak állandóan felemlegetik, hanem folyamatosan éreztetik is.
Román Győző Székely Hírmondó ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=167001&cim=a_sosemvolt_nepszavazas |
|
Rendes Kis |
|
- Egyik könyvének címe: A határok jelentősége. Mik a könyv fő megállapításai és üzenetei? – A reprezentatív kormányzás és a jog uralma, mint a szabad társadalom és a demokrácia központi intézményei, nem működnek a nemzetállami kereteken kívül. Szükséged van a nemzeti szuverenitásra, hogy működő joguralmat és valódi demokráciát biztosíts. A demokrácia megőrzése érdekében korlátozni kell a nemzetek feletti intézményeket. ... http://erdely.ma/unio.php?id=166987&cim=baudet_soha_nem_valosulhat_meg_europa ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Rendes Kis |
|
Nem vagyok Wass Albert rajongó, de ami Csíksomlyón és Szovátán történt, felháborított. Ijesztő, amikor Radnóti könyveket égetnek, ijesztő, mikor Wass Albert könyveket koboznak el. Ijesztő, mikor az irodalom, a könyv ellen a butaság, a hatalom támad. Tegyetek fel Wass Albert könyves képeket magatokról! (Nem csak az én képem kéne megosztani, hanem mindenki készítsen sajátmagáról egy fotót, ahogy Wass Albert könyvet olvas! Köszönöm!) ... www.facebook.com/photo.php?fbid=10202208024662702&set=a.1610817550970.2078296 ...
Támogatom a Wass Albert-könyvek ilyetén népszerűsítését. Tegnap értesültem a kezdeményezésről, mintegy véletlenül volt nálam a nyaraláson is egy kötet. – Ali Haciömeroğlu társaságában. ... www.facebook.com/photo.php?fbid=10202246939763555&set=a.3837327060316.2140717 ... |
|
Rendes Kis |
|
A rendőrség elvitte a Wass-szobrot Tóth Ferenc szovátai udvaráról Fotó: Gligor László Róbert (kronika.ro) Amint arról beszámoltunk, Tóth Ferenc szovátai lakos a saját udvarán állított mellszobrot Wass Albert írónak, amit Pünkösdvasárnap ünnepélyes keretek között avattak fel.
Tóth Ferenc ma, csütörtökön arról tudósította az Erdély.mát, hogy a reggeli órákban a rendőrség házkutatást végzett a lakásán, és elvitték a szobrot. Tóthnak kihallgatásról szóló parancsot adtak át, amelyben gyanúsítottként hívják a marosvásárhelyi rendőrségre, június 24-ére. ... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=166526&cim=a_rendorseg_elvitte_a_wass_szob ... |
|
|
|
Rendes Kis |
|
Minden eddiginél többen zarándokoltak el az Ezer éves határra – VIDEÓ Hetedik alkalommal vitték utasaikat a magyarországi zarándokvonatok az Erdély és Moldva határán lévő Gyimesbükkre. Az ezer éves határ Pünkösd vasárnapján idén is zarándokhellyé vált – székelyföldi településekről és az anyaországból is nagyon sokan érkeztek.
Idén négy különvonat hozta a magyar zarándokokat a Csíksomlyói búcsú után Gyimesbükkre. Az állomáson Deáky András tanár, a pünkösdi gyimesbükki zarándoklat egyik ötletgazdája fogadta az érkezőket a polgármesterrel és a helyi hagyományőrző csoporttal együtt.
A zarándokvonatok utasai és az autóval érkezők is a térség legrégebbi templomához, a Kontumáci kápolnához vonultak. A szabadtéri színpadon a 250 évvel ezelőtti madéfalvi veszedelem idején menekülők leszármazottjait képviselők, a gyimesi és a moldvai csángók is tartottak előadást, majd – a szintén zarándokvonattal érkező – Sebő Együttes koncertezett.
A szabadtéri oltárnál tartott pünkösdi szentmisén Salamon József plébános azt mondta: Nagy öröm ennyi emberrel együtt ünnepelni, lélekben egynek lenni. Beszédében a gyimesiek jeles példaképeire, Márton Áron püspökre, a madéfalvi veszedelem menekültjeit segítő Zöld Péter plébánosra és a templomépíttető Dani Gergely plébánosra emlékezett.
Az ünnepség végén a zarándokvonatok Gábor Áron és a Mátyás király emlékére díszített mozdonyai az ezer éves határra vonultak fel, Magyarország egykor legkeletibb vasúti őrházához, amely hét éve vasúti múzeumnak ad otthont. ... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=166314&cim=minden_eddiginel_tobben_zarandoko ... |
|
|
|