| Téma: balliberális hazugságok és a sánta kutya II |
|
| pandala |
|
Idézet:
2019.11.23. 10:37
Gulyás Gergely feljelentést tett álhír terjesztése miatt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ismeretlen tettes ellen. A hirzona24.com, az otpercpiheno.blogspot.com és a blikkruzs.me álhírportálokon megjelent cikkek
olyan, a miniszternek tulajdonított mondatokat tartalmaznak, amelyek Gulyás Gergelytől soha nem hangzottak el.
Ezek a cikkek a nyugdíjak csökkentésével, illetve megvonásával kapcsolatos valótlan állításokat tartalmaznak. Ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter büntető feljelentést tett az álhírek terjesztői ellen.
....
https://888.hu/ketharmad/ujabb-ellenzeki-szennyportalok-ellen-tettek-alhir-te ...
|
|
|
| iszalag |
|
Cserni bíró ítélete hatályon kívül
Megismételt eljárásról döntött a bíróság a szabad demokrata Wekler Ferenc ügyében
Az elmarasztaló ítélet hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megismétléséről döntött a Pest Megyei Bíróság abban a büntetőperben, amelyet Wekler Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselő magánvádlóként indított volt felesége, valamint lapunk munkatársa ellen. Cserni János elsőfokú ítélete megalapozatlan volt – hangzott el a tegnapi tárgyaláson.
Jogerősen hatályon kívül helyezte tegnap a Pest Megyei Bíróság (PMB) azt az elsőfokú ítéletet, amelyben Cserni János bíró rágalmazás miatt elmarasztalta Reisz Teréziát, Wekler Ferenc (SZDSZ) korábbi házalelnök, a törvényhozásból most távozó országgyűlési képviselő volt feleségét, valamint Torkos Matildot, a Magyar Nemzet akkori főmunkatársát. A PMB új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot és elrendelte a valóságbizonyítást. – Az az elsőfokú ítéleti indok, hogy a valóságbizonyítás meghurcolást jelentett volna a magánvádlónak, nem elfogadható, mivel a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhetett volna – hangzott el az ítélet indoklásában. A PMB Cserni Jánosnak a valóságbizonyítás elutasításáról hozott határozatát megalapozatlannak és tévesnek minősítette. Az uniós és magyar ítélkezési gyakorlatra hivatkozva a tanács megállapította: a politikai közéleti szereplők tevékenysége, múltja, a közéleti tevékenységükkel összefüggő, az azokra kihatással lévő tények és körülmények megismerése közérdek. Közérdek akkor is, ha az ilyen tények állítása, híresztelése, nyilvánosságra hozatala a becsület csorbítására alkalmas – fogalmazott a tanács elnöke.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=351965&rvt=2 |
|
|