| Téma: Távközlési adó |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem nem kell ennyire szétágaztatni a dolgot.
A net messze a legolcsóbb kommunikációs módszer.
Simán elbír egy kis adót. |
|
| fokos |
|
Azért itt vannak egyenlőbbek!
Van akinek kötelező, meg van akinek nem. Akinek nem, abból is van kettő: akinek szükséges a munkájához vagy tanulásához, meg akinek nem. Akinek nem, abból is van kettő: vásárol online, meg aki nem. Aki nem, abból is van kettő: aki letöltéssel, reklámrakattintással, lájkolással vagy egyéb módon támogatja a hirdetőket, meg aki nem.
Aki nem, még abból is van kettő: Távol vagyunk egymástól, de szeretnénk tartani a személyes kontaktusból eredő kapcsolatunkat, meg aki nem. Na azokat kellene igazán adóztatni, mert minek? |
|
| fokos |
|
Nem kárhoztatom a gyerekeimet. Energiamegmaradás törvénye  . Mindenki törekszik az energiaminimumra. Viszont a kalandparkban a kötélen lógva a kiccsávónak nem jut eszébe böngészni, viszont jót röhög, ha az apja bénázik, mert bevág a beülő. |
|
| Rendes Kis |
|
Az állampolgári kötelességek közé tartozik az adózás is.
Alant mediator kolléga levezette, hogy a távközlési adó milyen ideálisan osztaná szét a terheket. |
|
|
|
| fokos |
|
Egyrészint megvetem és leköpöm azokat, akik hisztériakeltésre és szarkavarásra használják ezt a kérdést. (külföldieket pláne)
Másfelől viszont az állam kötelezővé tette a szerveivel való kommunikációban a net használatát.
Most hirdették meg a bürokráciacsökkenetést (amit nagyon helyeselek), de ez újabb kötelező köröket von maga után. Ergo az
ügyvédek (cégbíróság),
orvosok (tajszámellenőrzés),
iskolák (tankönyvrendelés),
kereskedők (online áruház, pénztárgép),
könyvelők (adóbevallások),
autószerelők (vizsga, eredetvizsgálat),
környezettudatos magánszemélyek (szja bevallás)
stb. (nem jut eszembe hirtelen több)
után a fuvarozók (elektronikus szállítmánykövetés) meg még majd kialakul ki mindenki KÖTELEZŐEN kell, hogy netet fizessen elő. Előfizetés nélkül nem teljesítheted állampolgári kötelességedet. |
|
| mpd |
|
Nem is annak szántam.
De, ha már így kéred: az adó tökéletesen felesleges. Húsz milliárdért ekkora felhajtásnak kitenni magukat, nevetséges erőlködés. Ahogy korábban írtam, kicsinyes bosszúról van szó az elcseszett frekvencia-ügy miatt. Millió lehetőség lenne a távközlési cégektől pénzt elvenni, erre kiválasztják azt az egyet, ami borítékolhatóan nagy ellenállást szül.
Azt meg magad sem gondolhatod komolyan, hogy a szolgáltatók nem hárítanák át az előfizetőkre az adót. A bankok is azonnal megtették, mindenféle handabandázást letojva.
Hacsak.... hacsak nem az a cél, hogy mederbe tereljék az ellenzéki hőzöngést, aztán majd jól nem fogadja el a Parlament a netadót, és hipp-hopp, ott állnak a hőbörgők, kirúgott sámlival a lábaik alatt. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Annak sem örülök, ha a gyerekeim cigiznek. Zokszó nélkül leszurkolják az adót. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Ragyogó gondolatmenet, éppcsak nincs benne 1 ellenérv sem az adóztatás ellen. |
|
| mpd |
|
Ez van. Errefelé halad a civilizáció. Lehet jó, lehet rossz, de tökéletesen felesleges és improduktív küzdeni ellene. Ráadásul ki is nevetteti magát, aki ezt teszi.
A gyerekeket is álszentség kárhoztatni: MI csináltuk nekik ezt a világot, ők csak birtokba veszik.
A szabadság ide vezet: nincsenek korlátok. És ennek az a következménye, hogy nem mindig a jó irányzatok terjednek el. Immár semmit se lehet ez ellen tenni, lesz, ami lesz, tőlünk függetlenül alakul. |
|
| fokos |
|
|
Nem mondom, örülnék, ha a gyerekein kevesebbet lógnának a neten, de ez igazából csak a szülők hozzáállásán múlik. Ha tudok értelmesebb, érdekesebb alternatívát, azt fogják csinálni. |
|
|
| tiszavirág |
|
|
Az interneten túlsúlyban vannak az internácik, így a szavazás kimenetele nem kétséges. |
|
| Rendes Kis |
|
Miért kéne kihátrálni egy ilyen minden szempontból kiváló adóból ?
Mi lett volna a jó kommunikáció ?
A net ugyanolyan függőséget okozó szer, mint a dohány vagy a szesz.
Nyilván a dohányosok és az alkoholisták sem rajonganak az ő szereik adóztatása miatt. |
|
| mediator |
|
INTERNETES NÉPSZAVAZÁST! - HÁROM GOMBÓC FAGYI ÁRÁRÓL
Abszolút egyet értek az "internetadó" bevezetésével, tekintettel arra, hogy ezt a fogyasztással arányosan, a forgalom után kell megfizetni (nem vagyonalapú), adócsalásbiztos (nem bevallástól függ), az adóalanyok száma a lehető legszélesebb (ezért az adóteher szétterül, és az egyes adóalanyt csak a lehető legkisebb mértékben terheli)!
De ahogy ezt a kormány előkészítette és kommunikálta, az a dilettantizmus iskolapéldája, és ezt a kedves balos médiapatkányok és balliberális ártányok jó orral és rutinnal ki is használják a maguk javára. Hip-hop sikerült fiskális szakkérdésből politikait faragni ország-világ előtt.
Ezért aztán ez az ügy - ahogy Bayer mondja - többet visz, mint hoz, lehet, hogy jó volna valahogy kihátrálni belőle.
Mentve a menthetőt, azt nyomnám ezerrel, hogy ez az adónem kizárólag a fejlesztésekhez kell és garantálnám az átláthatóságot a felhasználásnál.
Azt mondanám: aki ennek az adónemnek a bevezetését akadályozza, az valójában az internet hazai fejlesztését akadályozza. (igaz, hogy ezt kapásból demagógnak minősítenék, de ki nem sz@rja le: a szólás-szabadság korlátozásának hangoztatása nem az?)
Három gombóc fagyi ára (700 HUF) sok a fejlesztéshez? Ennyit is sajnálnak a kedves fizetőképes netezők a náluk hátrányosabb helyzetben lévő netezők helyzetének javításától?
De ha mégis tényleg ki kellene hátrálni, akkor még adnék egy újabb esélyt az ügynek:
INTERNETES NÉPSZAVAZÁST! Aztán döntsön a nép!
|
|
| mpd |
|
Idézet:Az internetadó mellett szóló érv lehet, hogy az adatforgalom ingyenessége pazarlásra ösztönöz: például a felhasználók túl sok olyan videót néznek, amellyel a hirdetők etetik meg őket.
Ez a fordítva lovonülés iskolapéldája, jellegzetes közgazdász-gondolkodás. Ép ésszel elképzelhetetlen, hogy a csávó ezt komolyan mondja, de szemmel láthatóan tényleg.
Valahogy eszébe se jut, hogy talán korlátozni kéne magát a reklámot az interneten, mint olyan, tökéletesen káros dolgot, ami az adatáramlást megnehezíti. Nem, ott ugye szabadság van. Ellenben a hülye felhasználó, na ő csesztethető amiatt, amiért ezt megnézi. Hihetetlen. Kifordult ez a világ a sarkaiból. Ugyanez megy a petpalackkal. Gyártani, forgalmazni szabad (a magyar kormány is gyorsan visszakozott a termékdíjjal), sőt, a GDP-t növelő hasznos dolog. De ha a barom fogyasztó beledobja a kukába, na az mocsok egy disznó.
Holott GYÁRTANI, majd ÚJRAHASZNOSÍTANI, na az ám a környezetszennyezés, dehát azt szabad, sőt üdvös.
Elképesztő, hihetetlen, felfoghatatlan számomra ez a fajta észjárás.
|
|
| mamácska |
|
Számos érvet hoz fel az internetforgalom adóztatása mellett a Bloomberg technológiai szakírója. Ezek egyike szerint ezzel lehetne arra kényszeríteni a technológiai cégeket, hogy továbbfejlesszék a decentralizált, ezért adóztathatatlan internetet.
Látszólag azokat támogatja az internetadóval szemben kirobbant heves magyarországi tiltakozás, akik úgy vélik, hogy a világháló szent tehén, amelyet nem szabad érintenie az adóztatásnak. Valójában a tiltakozás inkább arról szól, hogy a magyarok belefáradtak Orbán Viktor miniszterelnök unortodox adópolitikájába. Az információfogyasztás adóztatása önmagában nem őrült ötlet - állítja Leonid Bershidsky, a Bloomberg technológiai szakszerzője.
Illik hozzá
A világon eddig egyetlen ország sem vezetett be "bitadó" típusú közterhet, Orbán adópolitikájába azonban beleillik ez a fajta adó. Bershidsky ezt követően felsorolja a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó-rendszertől a 27 százalékos (Európa-rekorder) áfán át a különadókig az elmúlt évek adópolitikájának részleteit. Emlékeztet a telefonbeszélgetések perceire és az sms-ekre kivetett adóra is, mivel a kormány nézőpontjából az internetadó csak ennek egyik újabb eleme.
A magyaroknak elegük van az ilyen indirekt adóztatásból: ezért tüntetnek az internetezést sújtó újabb közteher ellen - véli Bershidsky. Valójában nemzetközi mércével mérve még az eredeti, korlátozás nélküli adó sem lett volna elviselhetetlen. Egy amerikai átlagpolgár, aki a tévét is a Netflix internetes szolgáltatáson keresztül nézi, havi 40 gigabájtnyi adatot fogyaszt. Ezért a magyar tervnek megfelelően 25 dollárt (6000 forintot) kellene fizetnie. Ez sok az 680 dolláros (160 ezer forint) magyar átlagfizetéshez képest, de nem több annál, amit a texasiak fizetnek havi internet-hozzáférési adóként.
Húszéves ötlet
A világhálót védő amerikai törvény, az Internet Tax Freedom Act arra a magyarázatra épül, hogy az információ elérésének szabadsága jóval nagyobb hasznot hoz a társadalom számára, mint amekkora hasznot bármilyen az internetre kivetett adótól remélhetnénk. Emellett helytelen lenne olyan közterheket kivetni online világhálós tevékenységekre (például filmletöltésre), amelyek a hasonló offline tevékenységeket (például a letöltött filmek ismételt megnézését) nem terhelik.
A bitadó ötletét a Maastricthi Egyetem két kutatója Luc Soete és Karin Kamp vetette fel először a kilencvenes években. Akkor és azóta is finoman szólva őrültnek tartják őket, ám ez nem változtat azon, hogy az internetadó melletti alapvető érvük érvényesebb, mint valaha. Eszerint a gazdasági tevékenységek egyre inkább az immateriális információ-tranzakciókhoz kapcsolódnak, ezért az - az adóztatás alapjául szolgáló - értékteremtési lánc nagy része láthatatlanná válik.
Miért ne?
Ha a kormányok általában adóztatják a fogyasztást - főként értéktöbblet- vagy forgalmi adókkal -, akkor logikus az adatfogyasztás adóztatása is. Ha a társadalom elfogadja a telefonálás percalapú adóztatását, miért ne tenné ugyanezt az internetforgalommal? De nézzük másfelől. A világháló erőforrása ugyanolyan, mint általában a javak előállításának erőforrásai: korlátos. A szükséges infrastruktúra átviteli korlátokkal rendelkező, adott rendszer. Ebből következően ha a nagy fogyasztást megadóztatjuk, és ezzel visszafogjuk, akkor gyakorlatilag a kisebb fogyasztóknak teszünk jót, mert védjük a hálózat egyenlő hozzáférésérésének lehetőségét.
Az internetadó mellett szóló érv lehet, hogy az adatforgalom ingyenessége pazarlásra ösztönöz: például a felhasználók túl sok olyan videót néznek, amellyel a hirdetők etetik meg őket. Végül van egy olyan érv az adó mellett, amelyet ellenzői sem vitatnának - véli Bershidsky. Arról van szó, hogy jó irányba lökdösné a fejlődést. Arra ösztönözné a technológiai cégeket, hogy olyan technikákat fejlesszenek ki, amelyek minimalizálják az adatforgalmat és felgyorsítják a decentralizált, hálózatos hozzáférést kínáló rendszerek fejlődését. (Ilyen például a hongkongi tüntetők szerveződését segítő FireChat.) Ezekben a felhasználók egymástól is vesznek át információt, következésképpen az ilyen rendszereket nem lehet forgalomarányos internetadóval megterhelni. |
|
| mpd |
|
Ismerik a fórumlakók a hátteret és az előzményeket? Érdemes felidézni.
A távközlési szolgáltatásban OV megpróbált egy állami szolgáltatót összeverbuválni nagyon helyesen. Azonban ezt is balfasz módjára kivitelezték, ezért az egész frekvencia-osztogatást megtámadta mindenki aki él, és vissza kellett csinálni. A balfaszság és az elbizakodott gőg jelképeként az egész cuccot EGYBEN akarták szabályozni, márpedig így az egész egyben lett megsemmisítve! Azok a részek is, amik teljesen törvényesek voltak! Emiatt az egészet vissza kellett volna vonni egy az egyben és új eljárást lefolytatni. Hanem addigra már a kisebb jelentőségű frekvenciákat is kiosztogatták, azt már nem lehetett visszavonni, így mostanra tökéletes patthelyzet alakult ki.
Nos, ez az előzmény, ezért vetik ki most a különadót, mintegy bosszúból, savanyú a szőlő alapon. Mert amúgy ennek a húszmilliárdos adónak nulla értelme van, társadalmi kára nagyságrendekkel nagyobb. A szolgáltatók nyereségét nyugodtan meg lehetne nyirbálni más módon. |
|
|