Idézet:

---

Újabb Gyurcsány-haver kerülhet helyzetbe
A beteg látja kárát a politika nyomulásának

Reform | 2005.10.27. | Dombrovszky Ádám

A fotó képeslapként elküldhető:
Küldje el ismerősének
Levél a szerkesztőnek
Nyomtatóbarát változat

Gépet téptek ki a falból úgy, hogy benne voltak a betegek hormon-meghatározásra váró vizsgálati anyagai. Képzelje el, hogy önnek van egy belsőelválasztású-mirigy betegsége, s várja laboratóriumi eredményét. Önt újra meg kell szúrni, újra meg kell vizsgálni ahhoz, hogy jó nagy késéssel el lehessen indítani a vizsgálatot. Orvosok, kamarák tiltakoztak ez ellen. Na, ez az az eset a hajdú-bihari kórházban, amikor a beteg látja a kárát a politika által támogatott cégek profitérdekelt nyomulásának! - mondja Mikola István volt egészségügyi miniszter.

Gőzerővel folyik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézetének átvilágítása. A feladat - nyilván nem véletlenül - a Gyurcsány Ferenc egykori érdekeltségi körébe tartozó Perfekt cégre hárul. A szocialista vezetésű megyei önkormányzat a kórház átalakítását (ez a privatizáció "leánykori neve") tűzte ki célul. Az elhíresült, korrupciógyanús laborügy kapcsán megkérdezettek szinte egyöntetűen előre jelezik: a miniszterelnököt külföldi útjaira (legutóbb Távol-Keletre, majd Kínába) elkísérő szocialista nagyvállalkozó, Kern József számára készítik elő az újabb privatizációs terepet.

A kormányfőt kísérgeti

Az egészségügyben járatosak jól ismerhetik Kern József cégbirodalmát. A múlt héten kirobbant kiskunhalasi kórházbotrány (a gyanú szerint az Országos Egészségügyi Pénztártól kapott pénzek magánzsebekbe vándoroltak) is az általa fémjelzett Hospinvest Rt. nevéhez fűződik, de Körmenden is ők az üzemeltetők, és a kőszegi járóbeteg-szakrendelés is hozzájuk tartozik már.
A budai János Kórház privatizációjában ügyészségi vizsgálat indult hűtlen kezelés miatt. Itt a legtöbb bevételkiesést a labor magánosítása okozta, és összességében százmilliós veszteség érte a kórházat. A labor működtetését az a Prodia Rt. végzi, amelyet többek között szintén Kern József jegyez.

Kern mindenütt?

A hírek szerint még a választások előtt a hajdú-bihari kórház lehet a következő áldozat. Az internetes fórumokon sokszor vörös bárónak titulált, MSZP közeli nagyvállalkozó üzlettársai révén már eddig is kapcsolatban állt a kórházzal. A debreceni labor működtetője ugyanis egészen augusztus 1-jéig az Olympus Hungary Kft. volt, amelynek jogelődje a Diatron nevű, Kern József nevével is fémjelzett cégcsoport.
Csakhogy ez óriási veszteséget termelt a kórháznak, így 2004. november 26-án a hajdú-bihari közgyűlés úgy döntött, hogy a veszteség csökkentésére és egy magasabb színvonalú betegellátás érdekében közbeszerzési eljárást ír ki. Három pályázó közül a közbeszerzési bizottság, 2005. június 22-én, egyhangú szavazással (6:0) a Pronett Invest - Prolabor Kft. összetételű cégcsoportot (konzorcium) hirdette ki győztesnek, amely minden tekintetben jobb pályázatot adott be, mint a másik két résztvevő, sőt, évi 40 millió forintos megtakarítást is ígért a korábbiakhoz képest. (Az ember belegondol: milyen gazdaságos lehetett a korábbi labormunka, ha több mint havi 3 millióval takarékosabban is el lehet ugyanazt végezni.) Szóval, augusztus 1-jétől e nyertes cégnek kellett (volna) biztosítania a laborszolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.
Mint utóbb kiderült: itt kezdődött a gond. A vesztes pályázók között volt ugyanis a Laborigo Kft., amelyben "a társaság irányítását jelentősen befolyásoló tagi érdekeltséggel rendelkezik" a már emlegetett Kern József.
És ami innentől történt a kórházban, azt nehéz minősíteni.

A szocialista közgyűlési elnök közbelép

Már a közbeszerzési bizottság június 22-i ülésén is volt néhány figyelemre méltó mozzanat. Kiderült ugyanis, hogy két külső jogász szakértő is elküldte az álláspontját, amelyben egyformán azt kezdeményezték, hogy a három pályázat közül csak a Laborigóét (tehát Kern cégéét) tekintsék érvényesnek. A későbbi győztes konzorcium pályázatával szemben például a kizárást célzó kritika az volt, hogy az üres oldalakat nem szignózták. A bizottság tagjai nem vették figyelembe a fővárosi ügyvédek javaslatait, sőt egyikük a plénum előtt értetlenül fogadta a megkérdezésüket. "Hogy vannak külső szakértők? Mert a bizottság szerintem erről nem szavazott..."
Az augusztus 1-jén induló átálláshoz a győztes konzorciumnak be kellett volna szerelnie saját gépeit az ott lévők helyére. Dán Anikó, a labor osztályvezető főorvosa reggel 9 órakor jelezte Juhászné Lévai Katalinnak, a megyei közgyűlés elnökének, hogy a nyertes ajánlattevő nem biztosította a szükséges gépparkot. A megbeszélés eredményeként 11 órakor leszereltette a nyertes konzorcium már működő és vizsgálatokat végző gépeit, sőt visszakapcsoltatta a meglepő módon még mindig ott várakozó Olympus-gépparkot. G. Kiss György főigazgató - mivel véleménye szerint nem teljesültek a szerződésben vállalt feltételek -, a közgyűlés elnökének egyetértésével, "elállt a szerződéstől". Mint kérdésünkre elmondta: mindezt azért tette, mert a betegellátást látta veszélyeztetve.

Az "önjáró" Dán doktornő

A konzorcium szerint viszont bizonyíthatóan alaptalanok voltak az osztályvezető főorvosnő és a főigazgató kifogásai. A zökkenőmentes munkakezdést pusztán az akadályozta, hogy Dán Anikó, ahol csak tudott, betartott nekik, és a régi gépek is az útjukban voltak.
Ezt három tényező is alátámasztani látszik. Mindenekelőtt Molnárné Sventek Erika vezető asszisztens szakszervezethez írott, augusztus 3-i levele, amelyben kifejti, hogy a laborban az egymásnak ellentmondó osztályvezetői utasítások feszült helyzetet teremtettek. A jó átállás érdekében a dolgozók szerették volna a hétvégén beüzemelni az új gépeket, de Dán főorvosnő ezt nem tartotta szükségesnek. Tizenhét aláírással, jegyzőkönyvben ismerték el a labor dolgozói, hogy "az átállás személyi és tárgyi feltételei az adott időpontban biztosítva voltak, és ennek folyamata Dán Anikó utasítása következtében szakadt meg. Ráadásul ennek következtében elveszett kb. 100 eltett szérumból elvégzett pajzsmirigyvizsgálat eredménye.
Másrészt Rácz József főorvos, Dán Anikó laborvezető helyettese augusztus 1-jén 12 órakor jegyzőkönyvbe mondta a következőket: az új rendszer pedig beüzemelésre került, és így a munkavégzés szempontjából folytonosság jött létre. Gyakorlatilag már beállt a rendszer, kb. 200 lelet az új gépeken megszületett. Nem volt semmilyen gond. 11-kor Dán Anikó telefonon utasított, hogy a régi gépeket kapcsoljuk vissza, s azokon folytassuk a munkát."
És még egy nem elhanyagolható - talán éppen mindent megmagyarázó tényező: Dán Anikóról utóbb kiderült, hogy másodállásban a Prodia (tehát Kern József egy másik cége) püspökladányi laborjának szakmai igazgatója... Ez annál is pikánsabb, mivel az osztályvezető főorvosnő a közbeszerzési eljárásban szakértőként vett részt, s aláírta az elfogulatlanságáról szóló nyilatkozatot.

Kern házi jogásza tanácsolgat

Fölöttébb árulkodó az a mozzanat is, hogy az a Varga Andrea adott írásban ügyvédi tanácsokat a Kenézy Kórház vezetőinek a nyertes konzorciummal kötött szerződés felrúgására, aki éppen a pályázatvesztes Laborigót képviselte a közbeszerzési döntőbizottság előtt. A hölgy mellesleg még egy másik Kern-cégnél, a HospInvestnél is felügyelő bizottsági tag. Jó tanácsai szinte visszaköszönnek Dán Anikónak a főigazgatóhoz írt "elállást" előkészítő levelében.
A történetnek persze itt még közel sem volt vége. A konzorcium augusztus 5-én újabb lehetőséget kapott gépei beüzemelésére, ám G. Kiss Gyula főigazgató egyúttal az ÁNTSZ-t is értesítette, és felkérte az állásfoglalásra. Mint utóbb kiderül: kizárólag a rossz szerződés és a hiányos tájékoztatás következtében, a megyei tiszti főorvos javasolta a konzorciummal kötött szerződés felbontását, amire azonnal sor is került.
Augusztus 16-án derül fény a hibára, azaz, hogy a tárgyi feltételek biztosításához nem is kell a konzorciumnak semmiféle ÁNTSZ-engedély, de ettől függetlenül a kórház most október végén is a régi gépeket működteti a laborban, 40 millióval nagyobb évi költséggel. A konzorcium számára nem maradt más, mint peres úton érvényesíteni igazát, s így juthat hozzá százmilliós nagyságrendű kárigényéhez.

Ki viszi el a balhét?

Jogi szakértők szerint akár évekig is elhúzódhat a Kenézy Kórház laborügye. Pedig már a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat saját felkért jogászai, sőt Horn Gyula és Medgyessy Péter egykori kancelláriaminiszterének, Kiss Elemérnek az ügyvédi irodája is olyan szakértői jelentést tett az asztalra, amely egyértelműen leszögezi: a kórház többször is jogalap nélkül járt el, az általa készített szerződés szakszerűtlen és félreérthető volt. Ha az együttműködés nem hozható helyre a kórház és a nyertes cég között, a jogi szakértők szerint minden előfeltétel adott ahhoz, hogy a konzorcium pert nyerjen, és néhány száz milliós nagyságrendű kárigényt érvényesítsen a kórházzal szemben.

S ha belegondolunk, hogy egy hasonló procedúra elé nézünk a hajdú-bihari kórház előkészítésben lévő privatizációja idején, akkor végképp megértjük: miért áll ma a magyar egészségügy ilyen színvonalon.

---

Idézet:

---

Újabb Gyurcsány-haver kerülhet helyzetbe
A beteg látja kárát a politika nyomulásának

Reform | 2005.10.27. | Dombrovszky Ádám

A fotó képeslapként elküldhető:
Küldje el ismerősének
Levél a szerkesztőnek
Nyomtatóbarát változat

Gépet téptek ki a falból úgy, hogy benne voltak a betegek hormon-meghatározásra váró vizsgálati anyagai. Képzelje el, hogy önnek van egy belsőelválasztású-mirigy betegsége, s várja laboratóriumi eredményét. Önt újra meg kell szúrni, újra meg kell vizsgálni ahhoz, hogy jó nagy késéssel el lehessen indítani a vizsgálatot. Orvosok, kamarák tiltakoztak ez ellen. Na, ez az az eset a hajdú-bihari kórházban, amikor a beteg látja a kárát a politika által támogatott cégek profitérdekelt nyomulásának! - mondja Mikola István volt egészségügyi miniszter.

Gőzerővel folyik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézetének átvilágítása. A feladat - nyilván nem véletlenül - a Gyurcsány Ferenc egykori érdekeltségi körébe tartozó Perfekt cégre hárul. A szocialista vezetésű megyei önkormányzat a kórház átalakítását (ez a privatizáció "leánykori neve") tűzte ki célul. Az elhíresült, korrupciógyanús laborügy kapcsán megkérdezettek szinte egyöntetűen előre jelezik: a miniszterelnököt külföldi útjaira (legutóbb Távol-Keletre, majd Kínába) elkísérő szocialista nagyvállalkozó, Kern József számára készítik elő az újabb privatizációs terepet.

A kormányfőt kísérgeti

Az egészségügyben járatosak jól ismerhetik Kern József cégbirodalmát. A múlt héten kirobbant kiskunhalasi kórházbotrány (a gyanú szerint az Országos Egészségügyi Pénztártól kapott pénzek magánzsebekbe vándoroltak) is az általa fémjelzett Hospinvest Rt. nevéhez fűződik, de Körmenden is ők az üzemeltetők, és a kőszegi járóbeteg-szakrendelés is hozzájuk tartozik már.
A budai János Kórház privatizációjában ügyészségi vizsgálat indult hűtlen kezelés miatt. Itt a legtöbb bevételkiesést a labor magánosítása okozta, és összességében százmilliós veszteség érte a kórházat. A labor működtetését az a Prodia Rt. végzi, amelyet többek között szintén Kern József jegyez.

Kern mindenütt?

A hírek szerint még a választások előtt a hajdú-bihari kórház lehet a következő áldozat. Az internetes fórumokon sokszor vörös bárónak titulált, MSZP közeli nagyvállalkozó üzlettársai révén már eddig is kapcsolatban állt a kórházzal. A debreceni labor működtetője ugyanis egészen augusztus 1-jéig az Olympus Hungary Kft. volt, amelynek jogelődje a Diatron nevű, Kern József nevével is fémjelzett cégcsoport.
Csakhogy ez óriási veszteséget termelt a kórháznak, így 2004. november 26-án a hajdú-bihari közgyűlés úgy döntött, hogy a veszteség csökkentésére és egy magasabb színvonalú betegellátás érdekében közbeszerzési eljárást ír ki. Három pályázó közül a közbeszerzési bizottság, 2005. június 22-én, egyhangú szavazással (6:0) a Pronett Invest - Prolabor Kft. összetételű cégcsoportot (konzorcium) hirdette ki győztesnek, amely minden tekintetben jobb pályázatot adott be, mint a másik két résztvevő, sőt, évi 40 millió forintos megtakarítást is ígért a korábbiakhoz képest. (Az ember belegondol: milyen gazdaságos lehetett a korábbi labormunka, ha több mint havi 3 millióval takarékosabban is el lehet ugyanazt végezni.) Szóval, augusztus 1-jétől e nyertes cégnek kellett (volna) biztosítania a laborszolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.
Mint utóbb kiderült: itt kezdődött a gond. A vesztes pályázók között volt ugyanis a Laborigo Kft., amelyben "a társaság irányítását jelentősen befolyásoló tagi érdekeltséggel rendelkezik" a már emlegetett Kern József.
És ami innentől történt a kórházban, azt nehéz minősíteni.

A szocialista közgyűlési elnök közbelép

Már a közbeszerzési bizottság június 22-i ülésén is volt néhány figyelemre méltó mozzanat. Kiderült ugyanis, hogy két külső jogász szakértő is elküldte az álláspontját, amelyben egyformán azt kezdeményezték, hogy a három pályázat közül csak a Laborigóét (tehát Kern cégéét) tekintsék érvényesnek. A későbbi győztes konzorcium pályázatával szemben például a kizárást célzó kritika az volt, hogy az üres oldalakat nem szignózták. A bizottság tagjai nem vették figyelembe a fővárosi ügyvédek javaslatait, sőt egyikük a plénum előtt értetlenül fogadta a megkérdezésüket. "Hogy vannak külső szakértők? Mert a bizottság szerintem erről nem szavazott..."
Az augusztus 1-jén induló átálláshoz a győztes konzorciumnak be kellett volna szerelnie saját gépeit az ott lévők helyére. Dán Anikó, a labor osztályvezető főorvosa reggel 9 órakor jelezte Juhászné Lévai Katalinnak, a megyei közgyűlés elnökének, hogy a nyertes ajánlattevő nem biztosította a szükséges gépparkot. A megbeszélés eredményeként 11 órakor leszereltette a nyertes konzorcium már működő és vizsgálatokat végző gépeit, sőt visszakapcsoltatta a meglepő módon még mindig ott várakozó Olympus-gépparkot. G. Kiss György főigazgató - mivel véleménye szerint nem teljesültek a szerződésben vállalt feltételek -, a közgyűlés elnökének egyetértésével, "elállt a szerződéstől". Mint kérdésünkre elmondta: mindezt azért tette, mert a betegellátást látta veszélyeztetve.

Az "önjáró" Dán doktornő

A konzorcium szerint viszont bizonyíthatóan alaptalanok voltak az osztályvezető főorvosnő és a főigazgató kifogásai. A zökkenőmentes munkakezdést pusztán az akadályozta, hogy Dán Anikó, ahol csak tudott, betartott nekik, és a régi gépek is az útjukban voltak.
Ezt három tényező is alátámasztani látszik. Mindenekelőtt Molnárné Sventek Erika vezető asszisztens szakszervezethez írott, augusztus 3-i levele, amelyben kifejti, hogy a laborban az egymásnak ellentmondó osztályvezetői utasítások feszült helyzetet teremtettek. A jó átállás érdekében a dolgozók szerették volna a hétvégén beüzemelni az új gépeket, de Dán főorvosnő ezt nem tartotta szükségesnek. Tizenhét aláírással, jegyzőkönyvben ismerték el a labor dolgozói, hogy "az átállás személyi és tárgyi feltételei az adott időpontban biztosítva voltak, és ennek folyamata Dán Anikó utasítása következtében szakadt meg. Ráadásul ennek következtében elveszett kb. 100 eltett szérumból elvégzett pajzsmirigyvizsgálat eredménye.
Másrészt Rácz József főorvos, Dán Anikó laborvezető helyettese augusztus 1-jén 12 órakor jegyzőkönyvbe mondta a következőket: az új rendszer pedig beüzemelésre került, és így a munkavégzés szempontjából folytonosság jött létre. Gyakorlatilag már beállt a rendszer, kb. 200 lelet az új gépeken megszületett. Nem volt semmilyen gond. 11-kor Dán Anikó telefonon utasított, hogy a régi gépeket kapcsoljuk vissza, s azokon folytassuk a munkát."
És még egy nem elhanyagolható - talán éppen mindent megmagyarázó tényező: Dán Anikóról utóbb kiderült, hogy másodállásban a Prodia (tehát Kern József egy másik cége) püspökladányi laborjának szakmai igazgatója... Ez annál is pikánsabb, mivel az osztályvezető főorvosnő a közbeszerzési eljárásban szakértőként vett részt, s aláírta az elfogulatlanságáról szóló nyilatkozatot.

Kern házi jogásza tanácsolgat

Fölöttébb árulkodó az a mozzanat is, hogy az a Varga Andrea adott írásban ügyvédi tanácsokat a Kenézy Kórház vezetőinek a nyertes konzorciummal kötött szerződés felrúgására, aki éppen a pályázatvesztes Laborigót képviselte a közbeszerzési döntőbizottság előtt. A hölgy mellesleg még egy másik Kern-cégnél, a HospInvestnél is felügyelő bizottsági tag. Jó tanácsai szinte visszaköszönnek Dán Anikónak a főigazgatóhoz írt "elállást" előkészítő levelében.
A történetnek persze itt még közel sem volt vége. A konzorcium augusztus 5-én újabb lehetőséget kapott gépei beüzemelésére, ám G. Kiss Gyula főigazgató egyúttal az ÁNTSZ-t is értesítette, és felkérte az állásfoglalásra. Mint utóbb kiderül: kizárólag a rossz szerződés és a hiányos tájékoztatás következtében, a megyei tiszti főorvos javasolta a konzorciummal kötött szerződés felbontását, amire azonnal sor is került.
Augusztus 16-án derül fény a hibára, azaz, hogy a tárgyi feltételek biztosításához nem is kell a konzorciumnak semmiféle ÁNTSZ-engedély, de ettől függetlenül a kórház most október végén is a régi gépeket működteti a laborban, 40 millióval nagyobb évi költséggel. A konzorcium számára nem maradt más, mint peres úton érvényesíteni igazát, s így juthat hozzá százmilliós nagyságrendű kárigényéhez.

Ki viszi el a balhét?

Jogi szakértők szerint akár évekig is elhúzódhat a Kenézy Kórház laborügye. Pedig már a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat saját felkért jogászai, sőt Horn Gyula és Medgyessy Péter egykori kancelláriaminiszterének, Kiss Elemérnek az ügyvédi irodája is olyan szakértői jelentést tett az asztalra, amely egyértelműen leszögezi: a kórház többször is jogalap nélkül járt el, az általa készített szerződés szakszerűtlen és félreérthető volt. Ha az együttműködés nem hozható helyre a kórház és a nyertes cég között, a jogi szakértők szerint minden előfeltétel adott ahhoz, hogy a konzorcium pert nyerjen, és néhány száz milliós nagyságrendű kárigényt érvényesítsen a kórházzal szemben.

S ha belegondolunk, hogy egy hasonló procedúra elé nézünk a hajdú-bihari kórház előkészítésben lévő privatizációja idején, akkor végképp megértjük: miért áll ma a magyar egészségügy ilyen színvonalon.

---

Idézet:

---

Két "nagy hal", ami részt vesz ebben a buliban, a Transelektro Rt. és a Diagon Kft. Az utóbbiban fő tulajdonos Dr. Kern József, aki cégei útján számos botrányos ügyben ott legyeskedett az egészségügy privatizációja körül és Gyurcsány Ferenccel jó kapcsolatot ápol. A Reformban is megjelent erről egy cikk.
Érdekesség, hogy a Diagon tulajdonosai között ott volt/van Dr. Barbarics Éva is, aki jelenleg az USA-ban él és korábban Soros ösztöndíjas volt. (Dávid Ibolya férje Barbarics Miklós, a lánya pedig szintén az USA-ban tanul, állítólag Tom Lantos patronálja. Ez az Éva vajon rokon?

---

Idézet:

---

Két "nagy hal", ami részt vesz ebben a buliban, a Transelektro Rt. és a Diagon Kft. Az utóbbiban fő tulajdonos Dr. Kern József, aki cégei útján számos botrányos ügyben ott legyeskedett az egészségügy privatizációja körül és Gyurcsány Ferenccel jó kapcsolatot ápol. A Reformban is megjelent erről egy cikk.
Érdekesség, hogy a Diagon tulajdonosai között ott volt/van Dr. Barbarics Éva is, aki jelenleg az USA-ban él és korábban Soros ösztöndíjas volt. (Dávid Ibolya férje Barbarics Miklós, a lánya pedig szintén az USA-ban tanul, állítólag Tom Lantos patronálja. Ez az Éva vajon rokon?

---

Idézet:

---

A hvg.hu megtudta: a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem a Diachem Kft. a kémkedés áldozata, hanem egy Diagon nevű cég.
..

Az ügyvéd elárulta, hogy az információkkal a gyanúsítottak a Diagon régi orosz partnereit keresték meg. A kémkedéssel vádolt volt alkalmazottakra még a rendőrségi nyomozás előtt figyeltek fel. A cég belső biztonsági szolgálata felvételt is készített arról, hogy a gyanúsítottak a vevőjelöltekkel találkoztak.

---

Idézet:

---

A hvg.hu megtudta: a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem a Diachem Kft. a kémkedés áldozata, hanem egy Diagon nevű cég.
..

Az ügyvéd elárulta, hogy az információkkal a gyanúsítottak a Diagon régi orosz partnereit keresték meg. A kémkedéssel vádolt volt alkalmazottakra még a rendőrségi nyomozás előtt figyeltek fel. A cég belső biztonsági szolgálata felvételt is készített arról, hogy a gyanúsítottak a vevőjelöltekkel találkoztak.

---

Idézet:

---

Vádemelés az ipari kémek ellen
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében. A károsult cég két volt vezetője és a konkurens Diachem ügyvezetője is vádlott az ügyben. A nyomozók zárolták a cég számláit és a vádlottak vagyonát. A Diachem több szálon kötődik a Fidesz-elnök bizalmasaként emlegetett Kékessy Dezsőhőz és családjához.

---

Idézet:

---

Vádemelés az ipari kémek ellen
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében. A károsult cég két volt vezetője és a konkurens Diachem ügyvezetője is vádlott az ügyben. A nyomozók zárolták a cég számláit és a vádlottak vagyonát. A Diachem több szálon kötődik a Fidesz-elnök bizalmasaként emlegetett Kékessy Dezsőhőz és családjához.

---

Idézet:

---

Vádat emelt az ügyészség a Diagon-ügyben

2010. április 19., hétfő, 08:47

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében - írja hétfői számában a Népszava.

---

Idézet:

---

Vádat emelt az ügyészség a Diagon-ügyben

2010. április 19., hétfő, 08:47

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében - írja hétfői számában a Népszava.

---

Idézet:

---

A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz?
A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg.
A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.

Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel jártak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból

Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.
A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát?
Időrend

2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.

2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és
25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.

A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.
Végül a vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!


A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.
Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.

Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.


Az írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26

(A kép a saag.org.ról származik, és azt ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a holttesteket keresik.)

Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on: http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*

Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem: http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*

Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla: http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*

Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve: http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm (4)*

Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre. (5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre. (6)*

A magyar sajtóban mindössze egyetlen helyen tesznek említést az ügyről, ott pedig az összegek nem stimmelnek. Itt viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*

Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamilyen újságnak, vagy ellenzéki pártnak. http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
http://www.nibiru.hu/holapenz.htm

---

Idézet:

---

A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz?
A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg.
A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.

Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel jártak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból

Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.
A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát?
Időrend

2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.

2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és
25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.

A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.
Végül a vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!


A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.
Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.

Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.


Az írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26

(A kép a saag.org.ról származik, és azt ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a holttesteket keresik.)

Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on: http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*

Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem: http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*

Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla: http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*

Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve: http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm (4)*

Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre. (5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre. (6)*

A magyar sajtóban mindössze egyetlen helyen tesznek említést az ügyről, ott pedig az összegek nem stimmelnek. Itt viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*

Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamilyen újságnak, vagy ellenzéki pártnak. http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
http://www.nibiru.hu/holapenz.htm

---

Idézet:

---

Gyurcsány Ferenc jelenlegi célja tehát a háttérhatalom megőrzése és az érinthetetlen további működés az MSZP-ben és Magyarországon.

---

Idézet:

---

Gyurcsány Ferenc jelenlegi célja tehát a háttérhatalom megőrzése és az érinthetetlen további működés az MSZP-ben és Magyarországon.

---

Idézet:

---

Az egészségügyi privatizáció és a magán biztosítók létrehozása ezért lett volna fontos. Így óriási állami jövedelmeket lehetett volna törvényesen külföldre helyezni. Ezért nem engedett Gyurcsány Ferenc és ezért kellett elszenvednie az MSZP-nek egy népszavazási vereséget.

---

Idézet:

---

Az egészségügyi privatizáció és a magán biztosítók létrehozása ezért lett volna fontos. Így óriási állami jövedelmeket lehetett volna törvényesen külföldre helyezni. Ezért nem engedett Gyurcsány Ferenc és ezért kellett elszenvednie az MSZP-nek egy népszavazási vereséget.

---

Idézet:

---

Az üzlet évek óta épül Indonéziában, folyik a vagyonmenekítés. Egy olyan államban, ahonnan semmilyen magyar kormány nem hozhatja majd vissza. Ahol mindig lesznek régi barátok.

A befektetés nem meglepő módon az energetikai szektorban történik Indonéziában.

A Garvox Enterprises offshore megvásárol Dél-Sumatran egy szénbánya vidéket Banyuasin
térségében 6 milliárd tonna szénkészlettel, a szenet vasúton, közúton eljuttatják az erőműbe, ahol áramot állítanak elő (4 ezer Mwatt), amit eladnak Indonéziának, a maradék szenet Bagan Siapi-Api-i kikötőig juttatják és eladják a szabadpiacon Indonéziának és környékének

---

Idézet:

---

Az üzlet évek óta épül Indonéziában, folyik a vagyonmenekítés. Egy olyan államban, ahonnan semmilyen magyar kormány nem hozhatja majd vissza. Ahol mindig lesznek régi barátok.

A befektetés nem meglepő módon az energetikai szektorban történik Indonéziában.

A Garvox Enterprises offshore megvásárol Dél-Sumatran egy szénbánya vidéket Banyuasin
térségében 6 milliárd tonna szénkészlettel, a szenet vasúton, közúton eljuttatják az erőműbe, ahol áramot állítanak elő (4 ezer Mwatt), amit eladnak Indonéziának, a maradék szenet Bagan Siapi-Api-i kikötőig juttatják és eladják a szabadpiacon Indonéziának és környékének

---

Idézet:

---

A Garvox céget hivatalosan Kern József vállalja fel, aki egykori tulajdonosa a boldogtalan Hospinvest-csoportnak, mely kórházprivatizációval foglakozik. Számos magyar egészségügyi vállalkozás jelenlegi tulajdonosa (Diagon-csoport). Időnként keményen lép fel üzleti ellenfeleivel szemben.

http://hvg.hu/itthon/20080612_diagnosztika_diachem_kekessy_ipari_kem.aspx

300 Millio Euroval azonban Kern József sosem rendelkezett.

---

Idézet:

---

A Garvox céget hivatalosan Kern József vállalja fel, aki egykori tulajdonosa a boldogtalan Hospinvest-csoportnak, mely kórházprivatizációval foglakozik. Számos magyar egészségügyi vállalkozás jelenlegi tulajdonosa (Diagon-csoport). Időnként keményen lép fel üzleti ellenfeleivel szemben.

http://hvg.hu/itthon/20080612_diagnosztika_diachem_kekessy_ipari_kem.aspx

300 Millio Euroval azonban Kern József sosem rendelkezett.

---