| Téma: Zsidók, antiszemiták, magyart gyűlölők |
|
| mpd |
|
Vigyázzon mert ez a legeslegkedvencebb szonátám.
Az az Arietta tétel maga egy ember élete. Abban benne van minden, a végső nyugalomig. Gyönyörű, csodálatos, nem is rongálom azzal, hogy elemezgessem. Az egyszerűen tökéletes. És Richter abszolúte tökéletesen, hitelesen játssza. Maga Beethoven is hasonlóképpen játszaná, meggyőződésem.
A fijacskám felvételi darabja (a maszterre) ennek a sorozatnak az első darabja, a 28. számú op. 101 szonáta volt. Maga Richter egyszer, persze színpadias túlzással, kijelentette, hogy az nehezebb, mint a Hammerklavier (op. 106)Hát tényleg, nemcsak technikailag, de érzelmileg nagyon-nagyon embert próbáló darab az is, megküzdött vele a kölök. |
|
| keresztkem |
|
Azt gondolnám: az ú.n. "előadóművészi szabadság" művészi megélése még jócskán INNEN VAN ahhoz a "kóklerségi mértékhez" képest ami MÉG--sszerény megítélésem szerint-- MINDÉG MEGENGEDHETŐ és MÉG "BELEFÉR"!
Azt akarom mondani és némiképpen utalni rá, hogy a "határ" az pl. Beethoven op.111-es szonátájának ú.n. "középrésze", ahol egy lassú melankólikus meditációt VIHARSZERŰN VÁLT FÖL, ILL: "BONT" ATOMJAIRA a manapság "jazz"-es nek nevezett szélvészgyors futamroham.Valósággal "BELEZUHANUNK" ebbe az érzelemváltás tengerbe, de inkább habzón-zúgó hegyi vizesésözönbe. Ezt a gyors futamot sokan teljesen "jazz"-esnek játsszák manapság--Kocsis Zoltán is! Majdnem úgy, mint Dave Brubeck a Thake Five hosszú bevezető taktusait. De ugyanigy "jazz"-esíti a mű ezen részét Szvajatszlav Ricjter is, ám az előadók-zngoraművészek döntő többsége AZÉRT NEM!No, EZ AZ A KÓKLERSÉGI SZINT, amit még lehet, de egy árnyalattal többet már semmiképpen sem.S ezt Richter is, Kocsis is érzi.
Ez a "TÁTÁRÁRÁTÁTARÁRÁ-UM-BAPPABUMM-UM-BAPPABUMM" könnyen elvihetné a magaszszintű nemes műélvezetet slágerbe, ám a "nagyoknál" nem teszi....És ez így IGENIS KÓKLRSÉG messze túl a művészi- előadói szabadságon.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Nem igazán az efféle kóklerségre céloztam, ezt inkább az előadóművészi szabadságnak, annak túlzásainak nevezném.
Ezek pedig Liszt Ferenctől erednek, akinek manírjairól legendák szólnak. Dehát Liszt úttörő volt, az előadóművész státusának megteremtésében is. Előtte tökéletesen elképzelhetetlen volt, hogy egy ember egy szál zongorával koncertet adjon! A kutya be nem ült volna egy ilyen koncertre. Nemhogy több ezer ember, márpedig Liszt nevének hallatára ezrek váltottak jegyet egy ilyen abszolút újszerű koncertre! Ehhez pedig kellettek a külsőségek, az extravagancia.
Emiatt persze utálták sokan, barátsága Chopinnel többek közt ezen feneklett meg. Ch. el nem tudta viselni ezeket a manírokat. Na ja, az ő arisztokratikus finnyáskodásával életében egy tucatnál is kevesebb nyilvános koncertet adott, azokra is Liszt (és közös baráti körük) beszélte rá. (Az elhidegülés másik oka perszehogy nőügy volt: Liszt Chopin távollétében találkahelynek használta annak lakását; ezen kívül Ch. barátnőjét is kerülgette.... állítólag....) |
|
| keresztkem |
|
"..Gould egy kókler volt, csak stúdióban volt jó,.."
Ezzel a megállapitásával NEM ÉRTEK EGYET! Több okból sem.
1.) Egyrészt VALAMILYEN MÉRTÉKBEN MINDEN MŰVÉSZ KÓKLER, még a legnagyobbak is.Ez--hogyúgymongyam--a "dolog"; a művészet természetéből szervesen következik.
2.) Továbbmegyek. Kell is hogy 'VALAMENNYIRE --úgymond--"kókler" legyen! Persze az igaz, hogy nagyon nem mindegy a KÓKLERSÉGÉNEK A MÉRTÉKE. Mert ha aránytalanúl "az" akkor óhatatlanúl "CSEPŰRÁGÓVÁ" válhat.
3.) Ám persze abban igaza van, vagy lehet, hogy a művészetek között a ZENEMŰVÉSZET AZ, ahol ez a kóklerségi problematika a legveszélyesebb, ill. az esetlges aránytévesztés a LEGNAGYOBBAT ÜT(-HET) VISSZA!Ami annyit tesz: a zeneművészetben helytelenűl megválasztott--nevezzük így--"kóklerségi mérték" olykor CIRKUSZI BOHÓCCÁ TEHETI az egyébként jobbra és többre hivatott muzsikust.Tessék például Eric Satie-re gondolni, de akár Pjotr Csajkovszkij-ra is netán. Mindketten borotvaélen táncoltak: Satie szerencsétlenűl, Csajkovszkij szerencsésen.
4.) És akkor más művészeti ágakról még szót sem ejtettünk, pedig lehetne és kellene is--"ezzel" összefüggésben" "elmélkedni".Elsősorban a FILMMŰVÉSZETRE gondolnék!És csak legvégsősorban az irodalomra, mert ott a dolog túlontúl nyilvánvaló.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Meglepő módon Mozart-tal nemigen boldogulnak a "nagyok". Richter reménytelenül próbálkozott vele egy ideig, aztán fel is hagyott vele. Van egy lemezem Aldo Cicciolinitől, a C-moll fantáziát és a C-moll szonátát játssza rajta, és szerintem nagyon jól megfogta a lényeget. Egyébként, meglepő, de Gulda is jól játssza Mozartot, főleg idősebb korában. És Uchida mama.
Gould egy kókler volt, csak stúdióban volt jó, ott is csak a hangmérnökeinek köszönhetően. |
|
| keresztkem |
|
Ismerem Perahia játékát is Kissin-ét is meg a többi--nekem--"mai" jabronc-ét is, a MEZZO-n naponta hallgatom Öket.Jók, de nem jobbak, mint Richter--aki Beethoven-t is, Schubert-et is Chopin-t is sőt, Liszt-et és Bartók-ot is zseniálisan játszik. És! Nekem Bach zongorajáték-ban--mondjon akárki akármit--Glenn Gould a csúcs.
Fischer Annie ma már igenis NINCS AGYON AJNÁROZVA, de az igaz, hogy VOLT(!) egy időben.Viszont azt, hogy hibásan, s nem kottahűen játszik, azt MÁR AKKOR is, 'azidőben is elismerték, még azok is akik ezenközben "agyonajnározták".Mindennek ellenére KIVÁLÓ VOLT A MOZART JÁTÉKA, ha "hangügyileg" pontatlan is--olykor--de átsütött rajta A JELENTŐS MUZSIKUSEGYÉNISÉG SÚLYA! Még olyankor is, amikor a művésznő BEPÁLYINKÁZVA kezdte el a koncertet, és ez stúdiófölvételeken is, élőkoncereken is egyre gyakrabban előfordult..Vele.
Magyarok közül viszont számomra Ránki Dezső Mozart és --IGENIS--Kocsis Zoltán Beethoven játéka a kedvenc.Beethoven-től is az Op.111-es Kicsis-sal.
Egyébként pedig hogy egy zongorista "piacra dolgozik-e" vagy "szívszerelemből"...tkp. NEM ÉRDEKEL!
keresztkem |
|
| mpd |
|
Fischer Annie..... agyon van ajnározva, szinte félistenként emlegetik. Belehallgattam egy Beethoven-szonátájába, de bár ne tettem volna. Vérgagyi.
A Beethoven-szonátákat Richtertől kell hallgatni. Ő, hasonlóan a szerzőhöz, pont az a vívódó alkat volt, aki bele tudta élni magát azokba. |
|
| mpd |
|
Nem egyszerű ellenszenv.
Ezekre a zongoristákra jellemző, hogy a piacnak dolgoznak. Fiatalabb korukban transzcendens etűdöket, komolyabb Bach-darabokat tartanak műsoron, majd idősödve, befutott művészként áttérnek Chopinre, Schumannra.... és alibiznek.
Nézze csak meg Kissint.
Fiatal korában, szinte gyermekként, a legvirtuózabbak egyike volt, csuda darabokat játszott kiválóan. Most idén volt Mo.-on, és elkeseredve néztem, mi lesz a műsora..... találja ki, mi.
Mielőtt antiszemitizmussal vádolna valaki, szerintem a No.1 Bach-játékos az Murray Perahía aki szefárd zsidó.
(Transzcendenseket, szégyen és gyalázat, Berezovszkij ad elő a legjobban) |
|
| keresztkem |
|
Ha NEM HALLGATJA, ez az Ön baja, nem az enyém.Én legföljebb Alfred Brendel Schubert játékát nem nagyon hallgatom, de azt se' azér', mert Brendel zsidó, hanem mert NEKEM NEM TETSZIK az ő érzelemmentes, kvázi "fatökű" zongora-klimpirozása--súbertben.
Továbbá például, bár Schiff-et mint embert--és nem mint zsidót--nagyon útálom, azért Bach zongorajátékát zseniálisnak hallom-tartom-vélem.
Nekem-nálam az esztétikai szépséget NEM ÜBEROLJA az emberi-politikai ellenszenv.Sőt!
Hasonló a helyzet nálam Horowitz Chopin játékával kapcsolatban.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Barenboim Horowitzcal, Brendellel, Schiffel, Schnabellel, Fischer Annieval és másokkal együtt azok közé tartozik, akiket SOHASEM hallgatok.
Ha kívánja, majd megindoklom miért. |
|
| mpd |
|
Hát azért volt ott egy Barna Könyv is.
Abban persze igaza van Magának, hogy a Wagner és Liszt által meghirdetett Neue Deutsche Musik mozgalomnak nagy ellenségei, a Lipcsei Fafejűek (Schumannék, Joachim, Brahms stb.) történetesen éppen vagy maguk is zsidók, vagy egy táborba kerültek velük.
Liszt az idősebb korára jellemző sztoicizmussal viselte a kritikákat (Gerelyemet a jövő homályába hajítom, volt ez a csodálatos, prófétikus mondása); Wagner azonban más habitus volt, és nemhogy felvette, de az érintettek pofájába vágta a kesztyűt. Liszt ekkoriban már a Vatikán köreiben forgolódott, ő úgymond már nem szorult rá, hogy antiszemita legyen. Wagner viszont sok üldöztetésnek volt már kitéve, és úgy érezte, ez az a pont, ahonnan most pedig visszatámad. És, ha támadni kellett, ahhoz volt neki tehetsége  |
|
| keresztkem |
|
Helyesbítés-kiegészítés: "Elég ezzel kapcsolatban a zseniális zsidó muzsikus: Daniel Barenboim--zongoraművész és karmester--"...
Mert a TÉNYLEGES NEVET(!) LEFELEJTETTEM, az előző írásomban.
keresztkem |
|
| keresztkem |
|
"..Wagner mélységesen antiszemita volt." Ugyanis.
EZ EGY KÖZKELETÚ TÉVHIT! NEM(!!!) VOLT "MÉLYSÉGESEBBEN" ANTISZEMITÁBB, mint a korabeli német átlagember! Amivel nem azt akarnám mondani, hogy különösebben "kedvelte" volna a zsidókat.De azt igen, hogy a zsidók igenis előbb kezdték Őt bántani, mint Ő a zsidókat.
Ugyanis amikor a zsidó Meyerbeer Párizsban--Wagner pályájának kezdetén--azzal adta Neki vissza a kész Bolygó Hollandi-t, hogy a szövegkönyvet (librettó-t) megveszi Tőle, a zenét meg vigye ahova akarja, ÉS a megalázottságában Wagner NEM ADTA ODA se' a zenét se' a librettó-t, nos "EZT"(!) az ellene irányuló aktust ugyan mi másnak lehetne elkönyvelni, mint egy zsíros székben ülő--nem annyira tehetséges zsidó BASÁSKODÁSÁNAK? Ráadásul szakértelem híján. Talán JÓINDULATÚ CSELEKEDET VOLT EZ a pályakezdővel szemben--Ön szerint?
Úgyhogy amit itt Wagnerrel kapcsolatban írni tetszett--kedves R.K.--bocsásson meg érte: ÉPÜLETES, ÁMDE VALÓBAN KÖZHIEDELEMKÉNTÉNT ÉLŐ SZAMÁRSÁG! Akárhonnan is 'vette, akárhol is olvasta: AKKOR IS SZAMÁRSÁG. EZT A LEGNYUGODTABBAN KI MEREM JELENTENI! Mentségéül szolgáljon, hogy olyan sokan, sokszor zenei szaktekintélyek-professzorok is állitják ezt a NYILVÁNVALÓ VALÓTLANSÁGOT, hogy "mindez" meggyőzheti azt-Önt--akinek sajnios nincs e kérdésben önálló ás megélt véleménye és tiszta HATÁSÉLMÉNYE! Szumma-szummárum: ma kijelenthető: WAGNER NEM VOLT ANTISZEMITA.Elég ezzel kapcsolatban a zseniális zsidó muzsikus--zongoraművész és karmester--egész életművére hivatkoznunk ÉS hagyatkoznunk--aki életének utolsó, mostani éveit gyakorlatilag TELJES EGÉSZÉBEN Wagner művészetének Izraelben való(!) megismeretésére és 'annak elfogadtatására szenteli.
keresztkem
|
|
|
| Cirus |
|
A Tett és Védelem Alapítvány - melynek célja: "...a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés és az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvénytelenségek elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kíván új alternatívát nyújtani a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén." - mint ismeretes, több, mint 42 millió forint állami támogatást kapott.
A szervezet eddigi látványos eredménye: kilenc, májusban történt "antiszemita gyűlöletcselekmény" azonosítása; azaz darabonként több, mint 4 és félmillió forint.
Ennyiért még én is azonosítom magamat, mert - amint az közismert - antiszemita, rasszista és neonáci vagyok.
Az összeget sékelben is elfogadom, mert annak most magas az árfolyama - a minap is agyonlőttek egy öt éves palesztin terroristát. |
|
|
|