Idézet:

---

Vádat emelt az ügyészség a Diagon-ügyben

2010. április 19., hétfő, 08:47

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében - írja hétfői számában a Népszava.

---

Idézet:

---

Vádat emelt az ügyészség a Diagon-ügyben

2010. április 19., hétfő, 08:47

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a hazai kriminalisztika történetében példátlan, több mint négymilliárd forint értékű ipari kémkedés ügyében - írja hétfői számában a Népszava.

---

Idézet:

---

A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz?
A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg.
A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.

Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel jártak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból

Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.
A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát?
Időrend

2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.

2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és
25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.

A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.
Végül a vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!


A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.
Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.

Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.


Az írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26

(A kép a saag.org.ról származik, és azt ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a holttesteket keresik.)

Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on: http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*

Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem: http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*

Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla: http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*

Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve: http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm (4)*

Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre. (5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre. (6)*

A magyar sajtóban mindössze egyetlen helyen tesznek említést az ügyről, ott pedig az összegek nem stimmelnek. Itt viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*

Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamilyen újságnak, vagy ellenzéki pártnak. http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
http://www.nibiru.hu/holapenz.htm

---

Idézet:

---

A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz?
A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg.
A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.

Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel jártak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból

Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.
A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.
Mi történhetett tehát?
Időrend

2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.

2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és
25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen lévő ember tettek zsebre.

A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.
Végül a vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.
Befektetés?!


A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.
Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.

Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.


Az írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26

(A kép a saag.org.ról származik, és azt ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a holttesteket keresik.)

Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on: http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*

Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem: http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*

Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla: http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*

Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve: http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm (4)*

Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre. (5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre. (6)*

A magyar sajtóban mindössze egyetlen helyen tesznek említést az ügyről, ott pedig az összegek nem stimmelnek. Itt viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325 (7)*

Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamilyen újságnak, vagy ellenzéki pártnak. http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
http://www.nibiru.hu/holapenz.htm

---

Idézet:

---

Gyurcsány Ferenc jelenlegi célja tehát a háttérhatalom megőrzése és az érinthetetlen további működés az MSZP-ben és Magyarországon.

---

Idézet:

---

Gyurcsány Ferenc jelenlegi célja tehát a háttérhatalom megőrzése és az érinthetetlen további működés az MSZP-ben és Magyarországon.

---

Idézet:

---

Az egészségügyi privatizáció és a magán biztosítók létrehozása ezért lett volna fontos. Így óriási állami jövedelmeket lehetett volna törvényesen külföldre helyezni. Ezért nem engedett Gyurcsány Ferenc és ezért kellett elszenvednie az MSZP-nek egy népszavazási vereséget.

---

Idézet:

---

Az egészségügyi privatizáció és a magán biztosítók létrehozása ezért lett volna fontos. Így óriási állami jövedelmeket lehetett volna törvényesen külföldre helyezni. Ezért nem engedett Gyurcsány Ferenc és ezért kellett elszenvednie az MSZP-nek egy népszavazási vereséget.

---

Idézet:

---

Az üzlet évek óta épül Indonéziában, folyik a vagyonmenekítés. Egy olyan államban, ahonnan semmilyen magyar kormány nem hozhatja majd vissza. Ahol mindig lesznek régi barátok.

A befektetés nem meglepő módon az energetikai szektorban történik Indonéziában.

A Garvox Enterprises offshore megvásárol Dél-Sumatran egy szénbánya vidéket Banyuasin
térségében 6 milliárd tonna szénkészlettel, a szenet vasúton, közúton eljuttatják az erőműbe, ahol áramot állítanak elő (4 ezer Mwatt), amit eladnak Indonéziának, a maradék szenet Bagan Siapi-Api-i kikötőig juttatják és eladják a szabadpiacon Indonéziának és környékének

---

Idézet:

---

Az üzlet évek óta épül Indonéziában, folyik a vagyonmenekítés. Egy olyan államban, ahonnan semmilyen magyar kormány nem hozhatja majd vissza. Ahol mindig lesznek régi barátok.

A befektetés nem meglepő módon az energetikai szektorban történik Indonéziában.

A Garvox Enterprises offshore megvásárol Dél-Sumatran egy szénbánya vidéket Banyuasin
térségében 6 milliárd tonna szénkészlettel, a szenet vasúton, közúton eljuttatják az erőműbe, ahol áramot állítanak elő (4 ezer Mwatt), amit eladnak Indonéziának, a maradék szenet Bagan Siapi-Api-i kikötőig juttatják és eladják a szabadpiacon Indonéziának és környékének

---

Idézet:

---

A Garvox céget hivatalosan Kern József vállalja fel, aki egykori tulajdonosa a boldogtalan Hospinvest-csoportnak, mely kórházprivatizációval foglakozik. Számos magyar egészségügyi vállalkozás jelenlegi tulajdonosa (Diagon-csoport). Időnként keményen lép fel üzleti ellenfeleivel szemben.

http://hvg.hu/itthon/20080612_diagnosztika_diachem_kekessy_ipari_kem.aspx

300 Millio Euroval azonban Kern József sosem rendelkezett.

---

Idézet:

---

A Garvox céget hivatalosan Kern József vállalja fel, aki egykori tulajdonosa a boldogtalan Hospinvest-csoportnak, mely kórházprivatizációval foglakozik. Számos magyar egészségügyi vállalkozás jelenlegi tulajdonosa (Diagon-csoport). Időnként keményen lép fel üzleti ellenfeleivel szemben.

http://hvg.hu/itthon/20080612_diagnosztika_diachem_kekessy_ipari_kem.aspx

300 Millio Euroval azonban Kern József sosem rendelkezett.

---

Idézet:

---

Gyorsított program keretében mentesítik a szalmonellától a következő hónapokban a magyar baromfiállományt, elsősorban a csirkéket, Magyarországnak már csak bő egy éve van arra, hogy megfeleljen az európai uniós feltételnek - hangzott el a Baromfi Termék Tanács (BTT), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), valamint a Diagon Kft. közös sajtótájékoztatóján

---

Idézet:

---

Gyorsított program keretében mentesítik a szalmonellától a következő hónapokban a magyar baromfiállományt, elsősorban a csirkéket, Magyarországnak már csak bő egy éve van arra, hogy megfeleljen az európai uniós feltételnek - hangzott el a Baromfi Termék Tanács (BTT), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), valamint a Diagon Kft. közös sajtótájékoztatóján

---

Idézet:

---

Kern József Gyurcsány Ferenc gazdasági környezetéhez tartozó üzletember. Sok cége van, ám ezeknél is többre képes jelentős befolyást gyakorolni. Az egészségügyi piac a „vadászterülete”, amelynek finanszírozására közpénz százmilliárdokat költ az ország, s amelyekből óriási összegű megrendelésekhez jutnak cégei.

---