Téma: Olvastátok? 2. |
|
iszalag |
|
Fukuyamat is megvezették amit kifogásol, nem igaz..
Idézet:
The much bigger threat raised by the Orbán constitution is the weakening institutional checks on executive power, such as the lowering of - the retirement age for Constitutional Court judges, (NEM IGAZ!!!) - eliminating the independence of the Central Bank, and (NEM IGAZ!!!) - grabbing control of the media regulator, changing the electoral laws to benefit Fidesz,(NEM IGAZ!!!) - and inserting a series of provisions to weaken legislative control over the budge
http://blogs.the-american-interest.com/fukuyama/2012/01/23/do-institutions-re ... |
|
john batky |
|
Fukuyama a Benes-dekrétumok vagy Esterházy János becsületes eltemetése miatt egy cseppet sem aggódik. Így megy ez. |
|
Gyöngy |
|
Neki is jó forrása lehet, akárcsak a világsajtónak: Konrád, Heller, Dallos, stb. |
|
john batky |
|
Fukuyama Orbánt bírálja
* Index 2012. január 26., csütörtök 11:19
"A Fidesz kétharmados parlamenti többségéről, az új alaptörvényről és a magyarországi politikai kultúráról írt cikket [1] Francis Fukuyama, a világhírű amerikai konzervatív filozófus. Fukuyama 1992-ben, a kommunizmus bukása után a "történelem végét" jövendölte, mivel úgy vélte, a politikai és gazdasági liberalizmus globális győzelmének már semmi sem állhat az útjába." http://index.hu/belfold/2012/01/26/fukuyama_orbant_biralja/
Megáll az eszem!! Már ez is. "Demokratikus normák"! Mi jön még? Kajacsekk, tyúkketrec, a magyar katonák halott amerikaiakra vizelnek, Orbán korlátoza a zinternetet, stb. |
|
iszalag |
|
/Nem hagyja abba a ballib Klubrádió:
1. 2011 ben 120 millió Ftot gyűjtött a Klubrádió fenntartására a hallgatóktól 2. A kritikán aluli pályázaton keveset ajánlottak (pedig volt pénzük) 3. Fellármázták Clintont /=Charles Gátit, h megszüntették a Klubrádiót* 4. Fellármázták az EU Parlamentet, h megszüntették a Klubrádiót* 4. Megtámadták a Médiahatóság döntését, perelnek 5. Tüntetés (2012 jan 22) a Batthányi Örökmécsesnél 6. Most a nyertes AutóRádiót akarjáklejáratni, hazugsággal
/*Hazudtak, maradt 4 v 5vidéki frekventi, + interneten élőben azóta is megy OV és a nemzeti oldal gyalázása |
|
iszalag |
|
Idézet:
A pályázaton nyertes Autórádió Kft. 200 millió forintot kérne állítólag a sugárzási engedélyért. Az ATV értesülései szerint a Radio 1, a Rise és a Face FM mellett a Klub Rádiót is megkeresték, de az adót nem érdekli az ajánlat.
Ellentmondásos a cikk:
1. most vagy kérne pénzt..* 2. vagy nem érdekelné az ajánlat
a kettő együtt nem megy.. * inkább megvennék (=az igazság az lehet, h megkörnyékezték az Autórádiót, de nem érdekli az ajánlat!) |
|
Gyöngy |
|
Ne hidd! Tegnap már ment a szöveg, hogy csak strómankodott az Autórádió.
|
|
Gyöngy |
|
Ez vajon csak és kizárólag a média műve? Mi történt az elmúlt 20 évben azért, hogy ennek az ábrázolásmódnak ne lehessen realitása? Most indulhatott volna el valami, de mindig közbepofáznak ! |
|
|
iszalag |
|
/A polgárháború kirobbantásán dolgoznak a ballibek...( |
|
|
Gyöngy |
|
Az egykor vörös Csepel újra vezeti a harcot?
Szegényedő ország, gyarapodó MSZP
"A csepeli MSZP „mutyivilágáról” és a kettős gyilkosság titkairól szóló Vörös Csepel című tényfeltáró könyv utószavában jelent meg először utalás arra, hogy az MSZP fővárosi irodáival valami nagyon nem stimmel."
"Ingatlan-felvásárlásba kezdett, majd arra támaszkodva több mint félmilliárd forintos hitelt vett fel az MSZP abban a 2005-2009 közötti időszakban, amikor – Gyurcsány Ferenc szavaival – trükkök százaival próbálták eltitkolni, hogy katasztrofális helyzetbe hozták az országot, majd Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi felügyelete mellett csődpályára juttatták a BKV-t is. Legalábbis erre utalnak azok a tulajdoni lapok, melyeket most a Csepel.info nyilvánosságra hoz."
Hajmeresztő!
|
|
|
Rendes Kis |
|
Az átköltöztetésnél a biztonságra törekedtem: "inkább 2x, mint 1x sem" ...
... De majd gyomlálni fogom a duplikátumokat ...
... (Nem a topikból van 2, csak a topikcím-bejegyzésből ...) |
|
|
negyven rabló |
|
Érdekes ( ) hogy ez a hír egyáltalán nem szerepel most sem a sajtóban, pedig ölég súlyos! http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=49294
Idézet: Pataki bíró nem véletlenül emelte ki, hogy kizárólag jogi kérdésekben hivatott dönteni...
Szerintem ennyi pont elég is, ha meg tudja állapítani, hogy Wiesel et. nem is Wiesel et. és lopott személyazonossággal kosztoltatta a hollókat! |
|
|
iszalag |
|
Idézet: Az emberiség az egyetlen faj, aki profitált abból, hogy a populáció növekszik
/Ezt nem én mondom, hanem Matt Ridley.. |
|
iszalag |
|
Igen! 10 milliárdot is, akár.. Az emberiség az egyetlen faj, aki profitált abból, hogy a populáció növekszik.. |
|
SzB Mária |
|
A Földet úgy teremtette Isten, hogy minden embert képes eltartani. Jelenlegi földi viszonyok között az elosztással van a probléma, mert vannak, akik így gondolkodnak:
"minél kevesebb embernek kell osztoznia a gazdagságon, annál több marad a nyerteseknek."
|
|
|
iszalag |
|
Idézet: Következtetések:
A föld nem képes eltartani 6-8 milliárd embert. Ezért általánossá és elfogadhatóvá kell tenni a következő alapelvet: "minél kevesebb embernek kell osztoznia a gazdagságon, annál több marad a nyerteseknek." Ennek az alapelvnek a következetes végrehajtásától várható csupán, hogy a liberális gazdasági rendszer - amelynek nem a munkahelyteremtés, hanem a profittermelés a célja –fenn maradhasson. A profit, mint cél ugyanis egyet jelent azzal, hogy nő a globalizáció hasznából kirekesztettek, a szegények, a munkanélküliek száma. Ezek az emberek megélhetést követelnek, ami óriási terhet rak a társadalomra. A javak megosztása ezekkel az emberekkel idegen a liberális rendtől, annak megszüntetését jelentené. Mivel azonban abból indultunk ki, hogy a liberális rendnek fenn kell maradnia, ezért csak egy megoldást javasolhatunk: a lakosság létszámát kell csökkenteni. Csak ez az egyedüli lehetséges módja annak, hogy a liberális világgazdasági rend fennmaradhasson. A kevesebb ember pedig a természetet is kevésbé fogja károsítani, és kevesebb szociális problémát is okoz. Tehát mindenki boldog lesz, a föld és azon a liberális rend tovább él. Így megvalósulhat a fenntartható fejlődés. De hogyan érhető el a lakosság-csökkenés? A szokásos módszerek: világháborúk, etnikai-nyelvi csoportok kiirtása, és az egyéb durva, direkt módszerek ma már nem alkalmazhatók. Ezek ugyanis túl költségesek és nem elég hatékonyak. Fel kell vetnünk tehát a kérdést: hogyan oldható meg mégis a radikális népességcsökkentés?
|
|
iszalag |
|
Idézet: 2. Mi befolyásolja a jövőt? A jövő alakulását lényegében három tényező fogja a leginkább befolyásolni: A világ népességének növekedése. A fogyasztás mennyisége és minősége, valamint azok a technológiák, amelyekkel a fogyasztási cikkeket előállítják. A fogyasztás a jövedelmektől függ. Ezért annak a "morális kérdésnek", hogy pl. az átlag svájci miért fogyaszthat 17-szer többet, mint az átlag nigériai, nincs semmi értelme. Ez a kérdés egyszerűen nem kérdés. A globális piacgazdaság logikája szerint erre a felvetésre csak így lehet reagálni: na és? Nigéria számára pedig az a megoldás, hogy termeljen többet és csökkentse lakossága számát. A technológiák továbbra sem környezetbarátok. Változás pedig, a profitérdekek miatt, egyelőre nem várható. Így a környezetszennyezés és a hulladékgyártás továbbra is probléma marad. Népesség: jelenleg a világ népessége közel 6 milliárd. Ha semmi nem változik, akkor ez az érték 2008-ban 7 milliárd, 2020-ban pedig 8 milliárd lesz. Ráadásul a lakosság növekedése gyorsabb a szegény országokban, mivel egyrészt itt alacsonyabb az átlag- életkor, másrészt pedig itt a gyermek nagyobb érték: hiszen dolgozni tud és eltarthatja a családot. A gazdag országokban viszont egyre jobban figyelembe veszik az emberek azt, hogy a gyermeknevelés nagyon is költséges.
|
|
iszalag |
|
Idézet: A globális cégek A globális érdekek legkeményebb érvényesítői azonban kétségtelenül a globális cégek. Érthető, hiszen ezzel egyben saját profit-érdekeiket is érvényesítik. Ezek a cégek jól látják, hogy a piaci verseny nem szolgálja profit-érdekeiket. Az ugyanis jobb és olcsóbb munkavégzésre, a vevők kiszolgálására sarkallná őket. Hasznosabb ezért a megegyezés, és ezzel a monopolhelyzetek kialakítása. Ezt szolgálják a közelmúlt vállalat-összeolvadásai és a stratégiai szövetségek kötése. Van azonban egy megoldhatatlannak látszó probléma. Ugyanis az összevonások, a vállalati "karcsúsítások" miatt egyre több dolgozót bocsátanak el a cégek, ezzel egyben piacaikat is beszűkítik. A munkanélkülivé váló, elszegényedő emberek viszont alig vásárolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy óriási kihasználatlan kapacitások halmozódnak fel, ami az 1930-as világválság-közeli állapotba sodorhatja a világot. A paradox helyzet tehát az, hogy azzal, hogy a globális cégek kegyetlenül érvényesítik érdekeiket, akár magát a globalizációt is veszélybe sodorhatják. A pénzpiacok szabályozása Ma a pénzpiacok már határok nélküliek. A modern információ-technikának köszönhetően óriási pénzek mozoghatnak a világban a másodperc tört része alatt. Ez egyben arra a veszélyre is rámutat, hogy mára gyakorlatilag a pénzmozgások teljesen szabályozatlanná váltak. Az államkötvények jelentős része külföldiek kezében van, akik- ha valami nem tetszik nekik - pillanatokon belül kivonhatják pénzüket az adott országból. Gondoljunk csak Soros György font elleni spekulációjára, amivel szemben még a brit központi bank is tehetetlen volt. A nemzeti pénzpiacok mára teljesen globálissá váltak, és határozottan elszakadtak a reálgazdaságtól. Például a valutapiacokon naponta megforduló összegek legalább 50-szer nagyobb értéket képviselnek, mint a megfogható termékek kereskedelmével létrejövő értékek. Ez a rendszer óriási hozamokat biztosít a spekulánsoknak, a bankoknak, a bróker-házaknak, a nyugdíjpénztáraknak, miközben maga az egész rendszer rendkívül bizonytalan alapokon nyugszik. A rövidtávú egyéni érdekek hajszolása ezért könnyen vezethet újabb pénzügyi katasztrófákhoz. A szabályozás ellen azonban - éppen az óriási haszon miatt - a kulcsszereplők tiltakoznak. A szabályozás ugyanis azt jelentené, hogy jövedelmük egy részét meg kellene osztaniuk a szegényebbekkel. Ebből következik, hogy a közeljövőben nem várható a pénzpiacok szabályozása.
Szabadság és korlátozás A jelenlegi rendszer haszonélvezőitől nem várható el, hogy bármilyen korlátozásra szavazzanak, hiszen ez sértené saját, elsősorban profit-érdekeiket. Tehát, ellentmondásos módon, a liberális világgazdaság számára a legnagyobb veszélyt éppen "túlzott sikere" jelenti: vagyis a "liberalizált piac" csődbe juttathatja önmagát. Hiszen - amint azt már az eddigiek alapján láthatjuk - túl kevés nyertest és túl sok vesztest teremt, felesleges kapacitásokhoz és a növekvő szegénység miatt kevés fogyasztáshoz vezet, miközben súlyosan károsítja a természeti környezetet.
A Keynes-i szabályozó állam megoldás lehetne a problémára. Ezt azonban el kell vetnünk, mivel ez a liberális gazdaságpolitika feladását jelentené. Itt van ezért az ideje annak, hogy saját megoldási javaslatainkat megbízóink elé terjesszük.
|
|
iszalag |
|
Idézet:
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
A WTO a globalizáció szempontjából legsikeresebb szervezet. Azt is mondhatnánk, hogy ez az 1995-ben életre hívott szervezet az "új világrend" képviselője, hiszen az alapító kormányok óriási hatalommal ruházták fel. A WTO szabályai szerint ugyanis az egyes országok többé nem "akadályozhatják" a szabad kereskedelmet. Ha mégis megpróbálnák, akkor kemény szankcióknak tennék ki magukat. Nem véletlen, hogy a WTO igazgatója öntudatosan így nyilatkozhatott: "mi fogalmazzuk meg az egységes globális gazdaság alkotmányát". A WTO szabályai szerint sem a környezet, sem pedig az egészség védelme érdekében nem korlátozható a cégek tevékenysége. Éppen nagy hatalma miatt azonban a WTO növekvő ellenállásra számíthat. A gazdag országok lakossága is egyre jobban fog tiltakozni a csökkenő környezeti, egészségügyi és élelmiszeripari normák ellen. Pl. a WTO szabályok szerint az Európai Unió kénytelen lesz beengedni piacára a hormonkezelt amerikai marhahúst és a különböző génmanipulált élelmiszereket, ami nyilvánvalóan nem tetszik majd az európai lakosságnak. A szegény országok lakossága pedig azért tiltakozhat, mert a fejlett országok exportja tönkreteszi a hazai vállalatokat, és ezáltal, munkanélküliséget okoz. Az eddigiekből láthatjuk, hogy a bemutatott nemzetközi szervetek jól szolgálják a liberalizáció és a globalizáció ügyét. A teljes sikerhez azonban még ennél is többre van szükség.
|
|
|