| Téma: Kárpátalja |
|
| gajo |
|
Mi van? Mi lesz, a kárpátaljai magyarokkal? Az itthoni mindegyik média bőszen kussol! |
|
| R.András |
|
12 évet kapott az a kárpátaljai férfi, aki Kárpátalja elcsatolásáért „kampányolt”
12 év szabadságvesztésre ítélték azt a kárpátaljai férfit, aki Kárpátalja elcsatolásáért szervezett volna tüntetést a megyében. A 38 éves férfi 2015-ben Moszkvában egyezséget kötött a titkosszolgálattal, akiktől azt a feladatot kapta, hogy szervezzen Huszton tüntetést Kárpátalja autonómiájának kikiáltásáért és a Pidkarpatszka Rusz kikiáltásáért. A férfi nemzetközi körözés alatt áll, még nem sikerült letartóztatni, valószínűleg Oroszország területén bujkál.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/5312987228735471 |
|
| R.András |
|
Biden újabb mélypontja: összekeverte a magyarokat az ukránokkal
Egy Javelin páncéltörő rakétákat gyártó üzemben járt Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a létesítményben tartott, ukrán válságról szóló beszédében azonban többször összezavarodott, és – tévesen – még egy „magyar” harcos tapasztalatairól is beszámolt.
Óriási hibákat ejtett beszédében Joe Biden abban az alabamai üzemben, ahol Javelin páncéltörő rakétákat gyártanak – számolt be róla a News York Post.
A szövegkörnyezetből kiderül, az amerikai elnök tudta, hogy kik vívnak háborút, és az Egyesült Államok melyik felet támogatja, a megfogalmazásnál viszont többször is összekevert országokat, így többek közt olyan kijelentést is tett, hogy Amerika Oroszországot támogatta fegyverekkel a háborúhoz.
„Mielőtt Oroszország megtámadta volna, gondoskodtunk arról, hogy Oroszország Javelinekkel és más fegyverekkel erősítse meg a védelmét, hogy Ukrajna készen álljon arra, ami történik” – hangzott el Biden szájából a nehezen értelmezhető mondat.
Az amerikai elnök később is összezavarodott, és Magyarországot is belekeverte beszédébe: „Néhány nappal ezelőtt a Wall Street Journal idézett egy fiatal magyar harcost, aki azt mondta, hogy a Javelinek nélkül nagyon nehéz lett volna megállítani az előre nyomuló ellenséget”.
A Wall Street Journal beszámolója valójában egy Olekszandr nevű közlegényt idézett, aki az ukrán 128. különálló hegyi rohamosztag kárpátaljai dandárjának katonája. A cikkben nem tesznek utalást arról, hogy lenne magyar kötődése.*
Biden a beszédében számtalan hibát ejtett. Többek közt Delaware első szenátoraként hivatkozott magára az állam első elnöke helyett, valamint legalább négy alkalommal „elnöknek” nevezte Kamala Harrist, aki valójában az alelnöke – tette hozzá a New York Post.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Joe Biden többször zavartan viselkedett, legutóbb például ismét a levegővel fogott kezet.
... https://gondola.hu/hirek/286616-Biden_ujabb_melypontja__osszekeverte_a_magyar ...
*) Kárpátalja magyar volt és magyar lesz !  |
|
|
|
|
| gajo |
|
A maagyar televíziók nem tudósítanak semmit a magyarság jelenlegi borzalmas helyzetéről, a határon inneni lakosság leterheléséről. Gyávák? Esetleg parancsot kaptak? |
|
| gajo |
|
|
Talán Orbán Viktor úgy lesz történelmi alak, hogy kormányzása idején szűnt meg a magyarság Kárpátalján |
|
| gajo |
|
No! Ennyit a wikipédiáról..., ja meg a szerencsétlen ruszinokról!
Idézet:
Teljes lélekszám
70 000
Lélekszám régiónként
Régió Fő
Szlovákia 33 482[1]
Szerbia 15 626[2]
Ukrajna 10 100[3]
USA 8934[4]
Románia 7000[forrás?]
Magyarország 3882[5]
Horvátország 2337[6]
Lengyelország 638[7]
Idézet:
A ruszin nyelv csak a Vajdaságban elismert hivatalos nyelv, ahol kb. 60 000-en beszélik.[2] Ezen kívül beszélik még kisebb közösségek Romániában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában.
Idézet:
Kárpátalján is létezik e nyelv, de az ukránok nem ismerik el önálló nyelvként, és a ruszinokat önálló népcsoportnak
Idézet:
A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek teszik ki, a második világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött,
Ezek a "szerzők?" képtelenek megnézni a másik hasonló témájú oldalt? |
|
|
| R.András |
|
„Oroszország és Ukrajna történelmi egysége” – Vlagyimir Putyin dolgozata
A történetírás a politika folytatása más eszközökkel. Putyin elnök tavalyi dolgozata a szláv népek történelméről lényegében politikai program, amelynek megvalósítását ma láthatjuk – írja Máthé Áron történész, szociológus a Huszárvágás blogon.
2021. július 12-én az orosz elnök hatalmas, csaknem 7000 szavas esszét tett közzé a Kreml hivatalos honlapján. A dolgozat lényege könnyen összefoglalható: Ukrajna a külföldi behatolás áldozata. A külföldi irányítók Ukrajnát tévútra terelik, s így Ukrajna ahelyett, hogy Oroszországgal élne egységben, tulajdonképpen egy oroszellenes ugródeszkává válik. Putyin ezt még annyiban fokozza, hogy nem is egyszerűen egy oroszellenes hídfőállásként írja le a mai Ukrajnát, hanem egy ellen-Oroszországként. Putyin egyúttal történelmi eszmefuttatásában lényegében áttekinti az elmúlt 1100 év történelmét, Ukrajnát a XIX. századi kifejezéssel „Kisoroszországnak” nevezi, és leszögezi, hogy Fehéroroszország, Kisoroszország és Nagyoroszország mindig is egybetartozott.
A vereckei emlékmű
Az esszé részletes elemzésére ezen a helyen most nincs mód és lehetőség. Ezt számosan elvégezték már, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy létezik-e olyan, hogy „Ukrajna”. Míg Putyin szóhasználata és érvelése lényegében a cári orosz imperialista eszmeiség felújított változata, a dolgozat kritikusai a történeti ukrán identitást görcsösen igyekeznek visszavetíteni a Kijevi Rusz időszakáig. A magam részéről annyit talán megkockáztatnék, hogy tagadni az ukrán nemzet létezését nem vezet sehova; s azt is nehéz lenne tagadni, hogy a mai Fehéroroszország és Ukrajna területén a XIV. századtól kezdve egy másfajta szláv identitás bontakozott ki, mint a tatár hódítás nyomán szétesett egykori Rusz világának északi és keleti területein. Ukrajnában ez nemcsak egy sajátos népi kultúra megszületéséhez, hanem a politikai önazonosság gondolatának létrejöttéhez is vezetett a XVII. században. Ez a politikai önazonosság egyértelműen a kozákokhoz kötődik. Viszont az is igaz, hogy a Kijevi Ruszt, ezt a skandináv harcos-kereskedő kaszt által alapított államot nagyon nehéz lenne a mai Ukrajna direkt előképeként feltüntetni. A vikingek által Koenugard-nak nevezett város középponttal létrejövő kijevi állam a két-három generáció alatt teljesen elszlávosodó elit folyamatos belharcaival küzdött, és a hatalmas térség a XI. század végére széttöredezett kisebb hercegségekre. Az egység megvalósítása ettől kezdve állandóan központi problémává vált. Ezt végül is nem a lengyel-litván hatás és uralom alá kerülő belorussziai és ukrajnai területek elitje valósította meg, hanem a Moszkva központtal kiépülő birodalom.
Az más kérdés, hogy az ukrán nemzettudat nagyon erősen kapcsolódik egy olyan, a háborút a mindennapi élet részének tekintő felfogáshoz, amely az 1600-as években a „szabadság” szinonimája volt. Az erőszak tehát a mai napig az ukrán politikai kultúra része – itt elég, ha csak a közelmúltból Klicsko, az egykori bokszoló „Ütés” nevű pártjára gondolunk, vagy arra, hogy a pofozkodás gyakori jelenség volt az elmúlt időszak ukrajnai parlamentjeiben és önkormányzataiban.
Visszatérve Putyin dolgozatára, ne higgyük, hogy egy pihent elme ráérő idejében bő lére eresztett szövegéről van szó. Azt is verjük ki a fejünkből, hogy a „történelem kit érdekel”. A szöveg ugyanis kötelező olvasmány az orosz fegyveres erők tagjainak, s most, Ukrajna lerohanása előtti beszédében a dolgozat fő gondolatait ismételte meg. A dolgozat nemzetközi botrányt okozott, nemcsak Ukrajnában, hanem például Romániában is. Putyin szerint ugyanis Románia 1918-ban „megszállta” Besszarábiát (a mai Moldáviai Köztársaságot), míg a románok szerint ők „újraegyesültek” a besszarábiai testvéreikkel. Kár lenne vitatni, hogy a modern kori orosz állam csak 1812-ben szerezte meg Besszarábiát, ami előtte a román (vlach, oláh) Moldvai Fejedelemség keleti fele volt a középkor óta, legalább három-négyszáz éven keresztül. Hogy előtte ott mi volt pontosan, az jó kérdés, s az is biztos, hogy ezeregyszáz évvel ezelőtt egészen biztosan járt arra Oleg (Helgi), a nagy orosz-viking fejedelem. Az sem vitatható, hogy a terület fővárosának elnevezése Chisinau – oroszul Kisinyov – vélhetően a „Kisjenő” névből származik, s egykor nemcsak a honfoglalás előtt, hanem után is volt valamiféle magyar ellenőrzés a területen egy darabig.
“Ukrajna, avagy a Kozákok Földje” a közelében levő területekkel. Johann Babptiste Homann térképe, 1720, Nürnberg
Putyin a dolgozatban a történelmi kérdéseket a határok kérdésével is összeköti. Köztudott, hogy a Krímet Hruscsov 1954-ben adományozta a Szovjetunió egyik tagköztársaságától (Oroszországtól) a másiknak (Ukrajnának). A Krímet „ősi ukrán földnek” ábrázolni túlzás lenne, mint ahogyan az a kaján kérdés is felmerül, hogy a 2014 óta megkezdett nagyszabású ukrán „dekommunizáció” – vagyis szimbolikus kommunistátlanítás – közepette miért pont ez a döntés lenne kivétel? Hiszen egy kommunista vezető kommunista módon hozott egy kommunista döntést. De persze, ha az egyik ország területi integritása ilyen módon kétségbevonható, akkor a másiké is. Másfelől akkor vajon szegény örmények miért nem tarthatták meg Hegyi Karabahot? S ha az 1991-es állapot nem érvényes, akkor mi az érvényes? Veszélyes vizek ezek tehát.
Putyin szövegének elemzése közben azonban ne tévesszük el, hogy létezik egy saját magyar szempont is. Ez pedig Kárpátalja kérdése. Putyin két bekezdésben is említi ezt a területet. Az első: „A Lengyel-Litván Köztársaság felosztása után az Orosz Birodalom visszanyerte a régi orosz földeket [Ó-Oroszország, a Régi Rusz földjeit], kivéve Galíciát és Kárpátalját, amelyek az Osztrák-, később az Osztrák-Magyar Birodalom részei lettek” Nos, Kárpátalja egészen biztosan nem volt a Kijevi Rusz, az óorosz állam része soha. Tulajdonképpen „Kárpátalja” mint földrajzi egység soha nem létezett, ez a politikai régió egyértelműen XX. század szülötte. A mára majdnem teljesen elukránosított ruszin lakosság ősei – néhány gyér szláv telep lakóin kívül – a tatárjárás után kerültek az Északkeleti-Kárpátokba, magyar telepítés keretében. Hogy a XIII. században IV.Béla királyunk melyik rusz hercegnek mennyi időre adta hűbéri adományba a munkácsi udvarbirtokot, az megint egy más kérdés, a szuverenitás átruházásáról azonban szó sem volt. Így a mai Kárpátalja területe a honfoglalástól kezdve 1918-ig a magyar állam része volt.
Nehezen érthető az a passzus is, amely a következőket tartalmazza: „Szeretnék kitérni a Kárpáti Rusz sorsára, amely Ausztria-Magyarország felbomlása után Csehszlovákia része lett. A ruszinok a helyi lakosság jelentős részét tették ki. Azt már alig említik, hogy Kárpátalja szovjet csapatok általi felszabadítása után a régió ortodox lakosságának kongresszusa megszavazta Kárpátalja Ruszinszkónak az RSFSR-hez vagy – külön Kárpátaljai Köztársaságként – a Szovjetunióhoz való csatolását. A nép választását azonban figyelmen kívül hagyták. 1945 nyarán bejelentették Kárpát-Ukrajna »ősi anyaországával, Ukrajnával« – ahogyan a Pravda című lap fogalmazott – újraegyesítésének történelmi aktusát.” Az valóban igaz, hogy Kárpátalja 1944. november 27-étől 1946. január 22-ig, mint a Szovjetunió egyik szövetségi szintű tagköztársasága létezett, azonban már az 1944. november 26-án, a „népi küldöttek” által megszavazott „Dekrétum” is az Ukrajnával való „újraegyesülésről” szólt. Mintha valaha is létezett volna olyan, hogy Kárpátalja és Ukrajna egysége. Arról sem szól a passzus, hogy a szovjet időszakban a „folklórizmus” jelensége elleni harc az önálló ruszin identitás elleni harcot jelentette. Az önálló ruszin identitás a mai Ukrajna establishmentje számára sem opció.
És hogy miért nem került ez a két passzus baloldali elemzőink górcsöve alá? Nagyon nehéz nem azt feltételezni, hogy azért nem, mert ezekben nem másról, mint a mai szélsőséges ukrán, történelem-pótlék gyártó erőfeszítések orosz színekbe csomagolt, s a cári kétfejű sas pecsétjével ellátott változatáról van szó. A fentiek cáfolata egyúttal a Kárpátaljára vonatkozó ukrán történelmi-narratíva cáfolatát is jelenti.
Putyin elnök az ukrajnai háború előtt elmondott beszédében a következőt állította: „Az úgynevezett nyugati blokk, amit az Egyesült Államok a saját képére és hasonlatosságára formált, a maga teljes valójában úgy ismeretes, mint a Hazugság Birodalma”. A párhuzam persze nyilvánvaló: Reagan elnök a Szovjetuniót leíró „Gonosz Birodalma” szlogenjének újracsomagolt és visszalőtt változatáról van szó. Végül is annyi bizonyos: ahogyan az ifjabb Bush elnök és a neokon héják hazudtak az iraki tömegpusztító fegyverek kérdésében, vagy ahogyan Wesley Clark elszólta magát az Iszlám Állam ügyében („Barátaink és szövetségeseink segítettek megalapozni az Iszlám Államot”), vagy akár ahogyan a legutóbbi amerikai elnökválasztás furcsaságait elkente a „mainstream” média, Putyin elnöknek van igazsága. Ha azonban Oroszországnak csak a saját maga számára van üzenete, és nincs elfogadható politikai-kulturális ajánlata Európa, és főként Közép-Európa számára, ez a birodalom sem fog különbözni a korábbi és a mostani európai birodalmi kísérletektől.
... https://hirado.hu/blog/cikk/2022/03/01/oroszorszag-es-ukrajna-tortenelmi-egys ... |
|
| gajo |
|
Idézet:
Ha egy kívülálló ma végigsétál Beregszász utcáin, valószínűleg semmi különösre nem lesz figyelmes: tömeg a boltokban, a parkban, kutyasétáltatók, gyerekzsivaj. A helyiek viszont azt hihetik, hogy a Sliders című sorozat egyik epizódjába csöppentek. Ugyanaz az év, ugyanaz a Föld, ugyanaz a díszlet, de szinte teljesen kicserélődtek a szereplők. A dimenzió, ahová kerültünk, elvben még mindig a béke szigete, a biztonságérzetet azonban illékonnyá teszik a légvédelmi szirénák. Van rá módunk, hogy tartsuk a kapcsolatot az otthoni világban maradt barátainkkal, szeretteinkkel, de mintha nem egy nyelvet beszélnénk. Ebben a dimenzióban bánkódnunk kell azon, hogy nem elég öregek az apák, vagy túl korán léptek nagykorúságba a fiaink. Igyekszünk megbarátkozni a gondolattal, hogy talán életünk végéig ebben a világban kell boldogulnunk. De tudat alatt mindig ott motoszkál a kérdés: Hogyan juthatnánk haza?
|
|
| R.András |
|
Kárpátalja deklarálja a függetlenségét és azonnal lépjen be a NATO-ba.
Akkor a ruszkik nem merik megtámadni ! |
|
| R.András |
|
"B"-terv: Szlovákia igényelje Kárpátalja visszacsatolását Szlovákiához (hiszen
Kárpátalját legutóbb tőlük csatolták el) !
Evvel a magyar revizionizmus gyanújának még az árnyékát is eloszlatnánk ! |
|
| gajo |
|
|
Már késő, illetve eleve halott terv, a tótok és az oláhok rögtön bevonulnának! |
|
| R.András |
|
Kárpátalja kormányzóját rá kell beszélni, hogy mondja ki Kárpátalja függetlenségét.
Ne csak mi: ők is maradjanak ki ebből a háborúból ! |
|
|
| R.András |
|
Mi Hazánk: autonómiát Kárpátaljának!
Kárpátalja autonómiáját, illetve Ukrajna feltétel nélküli uniós tagságának elutasítását követelte a Mi Hazánk csütörtökön Budapesten, a Külügyminisztérium épületének szomszédságában tartott demonstráción.
Toroczkai László, a párt elnöke hangsúlyozta: ha a háború következményként újrarajzolják Ukrajna határait, akkor vegyék figyelembe, hogy Kárpátalja lakossága 1991-en egy népszavazás alkalmával a terület autonómiáját támogatta!
Ennek a népszavazásnak az eredményét azóta is figyelmen kívül hagyja a mindenkori ukrán kormányzat, de a magyar kormányok sem emeltek szót a kárpátaljaiakért - mondta.
... https://gondola.hu/hirek/283972-Mi_Hazank__autonomiat_Karpataljanak_.html |
|
|
| gajo |
|
Gépi fordítás! Egyre nehezebb lehet az ottani magyarok élete.
Idézet:
3:23
Kárpátalján nyolc katonakorú férfi próbált engedélyt "vásárolni" Ukrajna elhagyására
23:05
/ 10 Szabotázzsal és hazaárulással vádolták meg Kárpátalját, aki Putyint felszólította Magyarországról, hogy indítson tüzérségi csapásokat Kárpátalja ellen
13:30
Őrizetbe vettek egy férfit egy khusti benzinkútnál, aki ellopott egy fizetési terminált egy helyi üzletből
12:06
/ 4 Egy csapat ittas cigány egy kárpátaljai faluban megtámadt egy mentőautót, megvert egy mentősofőrt és egy járókelőt
19:35
/ 8 A Beregiv régióban őrizetbe vettek egy orosz Föderáció szülöttét, aki stratégiai objektumokat fényképezett
16:55
/ 1 Kárpátalján három férfit vettek őrizetbe, akik a hadiállapot ellenére próbáltak elmenekülni az országból
12:10
/ 8 Kárpátalján őrizetbe vettek két férfit, akik autókat állítottak meg és pénzt követeltek az emberektől
19:17
/ 12 Ungvár megyében fegyverrel vették őrizetbe a milicisták Peresolyák „Minai” FC elnökét.
17:58
Tavaly augusztus óta 250 hamisított COVID-tanúsítványt találtak a kárpátaljai határon.
16:45
Khust régióban több mint 1,2 millió hrivnya illegális fakitermeléssel okozott kár megtérítését követelik
14:42
/ 2 Visszakerül a másodfokú bíróság elé Kopcsa tanárnő nagybereznyii meggyilkolásának ügye
13:52
Az irshavai kórház gázköltségének indokolatlan túlbecslése miatt csaknem 300 ezer UAH visszatérítését követelték
17:27
Több mint negyedmillió hrivnya kárt okozó, gondatlan erdőirtás miatt bíróság elé állítanak egy erdészt Kárpátalján
17:23
Őrizetbe vettek egy férfit, aki gránátokat, gránátvetőt és mintegy 700 lőszert árult Kárpátalján
16:41
A Khust régióban egy vállalkozásnál történt robbanásban meghalt egy alkalmazott
14:51
4 ezer doboz cigarettát próbáltak Kárpátalján a szomszédos Magyarországra szállítani, két csomagolót
14:34
Kárpátalján őrizetbe vettek egy behatolót, akitől csaknem 6 kg kábítószert foglaltak le
14:31
/ 2 A Rakhiv régióban egy autót adtak vissza a férfinak, amelynek ellopását nem is sejtette
13:11
/ 1 Egy 17 éves, korábban elítélt fiatal férfit kerestek Beregszászban, mert fenyegetően elvitte egy 13 éves fiú telefonját.
17:46
A Tyachiv régióban a férfi ellopta a parkoló autót, majd elszaladva nekiütközött egy másik autónak és egy kerítésnek.
16:51
/ 1 Két kárpátaljai fenyegetés és 120 ezer amerikai dollár zsarolás miatt indul bíróság elé
14:57
Több mint száz karanténsértést észleltek a múlt héten Kárpátalján
14:56
/ 4 Kárpátalján megakadályozták a katonai repülőgépek alkatrészeinek illegális kivitelét
12:25
Őrizetbe vettek egy fiatal férfit, aki kirabolt egy falusi boltot Kárpátalján
12:05
Ungváron őrizetbe vettek egy kábítószeres férfit, akit lopás miatt keresnek
»Minden hír
https://zakarpattya.net.ua/News/218172-V-Uzhhorodi-nevidomi-vlashtuvaly-stril ...
|
|
| R.András |
|
 Kárpátalján nem veszik át a behívókat
A helybeliek elmondták, hogy bár a határőrök már itt sem engedik át a határon az ukrán útlevéllel rendelkező férfiakat, sokan mégis oda menekülnek, abban bízva, hogy Kárpátalján nem keresik őket. Azok a férfiak, akik idejében indultak, már Magyarországon vagy Romániában vannak.
Az újságíró szerint a beregszászi és munkácsi magyarok általában úgy vélekednek, hogy számukra csaknem mindegy, hogy ukrán vagy orosz elnyomó ül-e a nyakukon, nem szeretnék lelövetni magukat ebben a háborúban.
Alapvetően remélik, hogy gyorsan véget ér az egész, pénteken még abban sem voltak biztosak, hogy mindenkit behívnak-e. Kárpátaljára viszonylag kevés megbízható hír érkezik a háborúról, beszélgetésünk idején Beregszászon nem tudták pontosan, hol tartanak éppen az oroszok.
... https://index.hu/kultur/2022/02/25/karpataljan-nem-veszik-at-a-behivokat/ |
|
| gajo |
|
|
Nem fogják, mert nincs front! Majd egyre többen érkeznek az "ŐSI" ukrán földre, és egyre nagyobb lesz a szájuk. Ne legyen igazam! |
|
| R.András |
|
|
A pökhendieket ki kell küldeni a frontra ! |
|
| gajo |
|
Az ukránok majd beszorulnak a kárpáti erődbe na szegény magyarok akkor lesz majd jajj! |
|
| gajo |
|
Idézet:
Andrij Baloga (képünkön), Munkács polgármestere felszólította a Kárpátaljára érkezett menekülteket, hogy viselkedjenek „emberi módon”, különben gyorsan le lesz állítva a „pökhendieskedésük” – adta hírül vasárnap a mukachevo.net hírportá
A kiadvány idézte a Kárpátalja második legnagyobb városának számító Munkács vezetőjét, aki közölte, hogy befutottak az első panaszok a lakóhelyüket kényszerből elhagyókra.
„TISZTELT MENEKÜLTEK, KÜLÖNÖSKÉPP A FÉRFIAK! UKRAJNA OROSZORSZÁG ELLEN HARCOL, MINDNYÁJAN MINDEN SZÜKSÉGESET MEGTESZÜNK AZ ELLENSÉG LEGYŐZÉSE ÉRDEKÉBEN. ÖNÖK IDEIGLENES VENDÉGEK VENDÉGSZERETŐ MEGYÉNKBEN, AHOL SAJÁTJAIKKÉNT FOGADTÁK ÖNÖKET. VISELKEDJENEK EMBERI MÓDON, A HELYZETNEK MEGFELELŐEN! ELLENKEZŐ ESETBEN GYORSAN VÉGE LESZ A PÖKHENDIESKEDÉSÜKNEK!”
– szólította fel a Kárpátaljára érkezett menekülteket Andrij Baloga.
|
|
|