| Téma: István Király, az Unióalapító |
|
| keresztkem |
|
Nem gondolnám, hogy szerencsés dolog Szabó Dezső "Segítség" c. expresszionista művét idekeverni--még akkor sem, ha az idecitált "szavak" ott valóban léteznek, mármint a mű 365. oldalán. Márcsak azért sem, mert a "Segitség":
1.) Nem tartozik Szabó Dezső legjobb művei közé--nyilván az "Az elsodort falu" vagy a "Nincs menekvés" mögött van.
2.) De ha még figyelembe vesszük is azt, hogy Sz.D. e művét sem tagadta meg soha akkor is:
e szöveg perszifláló gúnyolódó textus csupán, melyet egy olyan szereplője szájába ad, akivel Ő maga az iró nem ért egyet.(Boór Bálint a "nagy magyar szobrászművész", mint regényalak).Amint ahogyan sokmindenben bírálta "Ady Bandi-t" is, sőt kicikizte Őt--Ady-t, "rendesen", Kaffka Margittal egyetembe'--az "Életeim" c.önéletrajzi regényében.
Ezért azt javasolnám, ha már Szabó Dezső neve ideidéztetett Szent István ünnepünk apropo's-ján, hogy inkább azokat a megnyilatkozásait idézzük, amelyek székesfehétvári "tanárkodása" idejéből valók, s amelyek a Prohászka Ottokár püspökkel való mélységes szellemi rezonanciáit mondják-mutatják meg a "MESTER"-nak--a két nagy XX.sz. eleji MAGYAR GONDOLKODÓ: a katolikus Prohászka Ottokár és a református Szabó Dezső között.
keresztkem |
|
| orosz_hussalata |
|
Az alföldi féle előadás a 2014-es kampány része. Ahogy az is, hogy az rtl műsorra tűzi ( ők nemzeti ünnepek alkalmából rendszerint valami bádszpenszer szerű produkcióval szoktak előállni). A sokadik beharangozóban természetesen a bemutatón mutatták bajnai elvtársat, és nem győzik megfogalmazni a mának szóló üzeneteket.
Természetesen a "politikailag elüldözött" ( és politikai okokból kinevezett ) alföldi et. közéletbe helyezése is politikai célokat szolgál, ha jól tudom főszerepet szánnak neki majd valami népszerűnek szánt tehetségkutatóban. |
|
| Rendes Kis |
|
Giccs mán a király – avagy Alföldi szado-mazója Erkellel
A Szent István eltorzított politikájával evett meg bennünket a fészkes fene.
A fenti mondatot nem én fogalmaztam. Szabó Dezsőtől való, a jobboldal kultikus regényírójától, aki a tomboló Horthy-korszak közepén, 1925-ben vetette papírra Segítség! című regénye 365. oldalán.
Hogy értekezésem elejére biggyesztettem, annak két oka is van. Az egyik: a művelt polgári világban nem kötelező Szent Istvánt ajnározni. A másik: nem olyan nagy találmány ledönteni a szobrát. 88 éve megtette már Szabó Dezső. Ha tehát Alföldi polgárokat akart pukkasztani, késett 88 esztendőt. Ha pukkaszt, nem polgári minőségemben pukkadok.
Most tehát óvatosan a szikével!
Az Istvánról szemlét írni kockázatos feladat. A mű ugyanis alapjában és egészében véve nem esztétikai fenomén. Több is, kevesebb is annál.
Ezidén kiváltképpen. Kétoldali nemzeti tabutéma rendszerváltó rockidolokkal – a múmiákat lestoppolta a Fekete ház –, háta mögött egy kísértő színházi etalonnal, mindehhez egy javában forrongó Nemzeti státuszháborúvá duzzasztott trafikosváltás. Különben is jubileumot ülünk állítólag, noha azt senki énnekem eddig meg nem magyarázta, mitől jubileumi szám a harmincas. A negyedszázados jubileum ötéves évfordulóját ünnepeljük? Vagy úgy! Egyszóval: több hisztériából, mint amennyi históriából. Hisztéria est magistra vitae.
... http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--giccs-man-a-ki ...
... www.facebook.com/marta.suhayda |
|
|