| Téma: Öregedés ellen |
|
| pandala |
|
Idézet:
Képviselő lenne Gina Lollobrigida
2022. augusztus 15. hétfő. 18:06
Indulni óhajt a szeptember 25-i olaszországi választásokon Gina Lollobrigida. A 95 esztendős mozicsillag a kétkamarás parlament szenátusába szeretne bekerülni.
„Olaszország rossz állapotban van, én valami jót és pozitív dolgot akarok tenni”
Fotó: Sven Simon / DPA via AFP
„Egyszerűen belefáradtam abba, hogy politikusok egymással vitatkoznak anélkül, hogy valaha is a tárgyra térnének” – hangoztatta hétfőn a Corriere della Sera című olasz napilapban megjelent interjújában Gina Lollobrigida. A 95 esztendős filmcsillag szerint hazája rossz állapotban van, ő valami jót és pozitív dolgot akar tenni. A művésznő a kétkamarás parlament szenátusába szeretne bekerülni.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20220815-kepviselo-lenne-gina-lollobrigida
|
|
|
| R.András |
|
 A város, ahol tilos meghalni, szülni, az éjszaka pedig 4 hónapig tart
Longyearbyen a norvégiai Spitzbergák legnagyobb és legészakibb települése, ahol a legfrissebb adatok szerint mindössze 2100 ember él. Ez nem sok, ám annak fényében, hogy a településen elképesztően szigorú szabályok vannak érvényben, ráadásul az időjárási viszonyok sem épp olyanok, mint Saint-Tropez-ban, teljesen érthető.
... https://noizz.hu/big-stories/longyearbyen-a-varos-ahol-tilos-meghalni-szulni- ... |
|
|
|
| R.András |
|
 Kányádi Sándor: Volna még
pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm
a nyíló nárcisz-
mezőkről például
az alkonyi szélben
riadtan lobogó
hegyi füvekről
a hegyekről a folyókról
égről és földről
a tengerekről
az óceánok alatt
vergődő tűzhányókról
a szerelem végtelen
napéjegyenlőségeiről
amikor az idő is
ellankad mint a patak
ha szomját oltja
benne a szarvas
egyszóval kettőnk
dolgáról az emberiség
nevében volna még
talán volna még
... www.facebook.com/piroska.molnar3/posts/5572425416101794 |
|
|
| R.András |
|
...
Sorsom huszonnégy esztendőt lerótt,
még végigélnék néhány-milliót:
hasztalan vággyal nézem a jövőt,
gyerek áll így a más-cukra előtt.
De a kevés is jobb, mint semmi se,
az élet szép, csak bánni kell vele
...
... http://forum.vectrix.hu/?f=11&t=10039&m=381 |
|
| R.András |
|
 Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás
Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian.
... https://kronikaonline.ro/szines/az-idoskorral-bekovetkezo-hanyatlas-okaira-ad ... |
|
|
|
|
|
|
| pandala |
|
" Az új rekorder, aki San José de Bolivar hegyvidéki településen, Tachira államban él,
kivételes egészségnek és memóriának örvend: emlékszik a gyermekkorára, a házasságára, a testvérei, gyermekei és unokái nevére. Szeret a családja és a barátai körében lenni, beszélgetni és történeket mesélni
− írta róla közleményében a nagy-britanniai központú Guinness.
A férfi azt vallja, hosszú életének titka „a kemény munka, az ünnepnapokon a pihenés, a korai lefekvés, naponta egy pohárka tömény és Isten szeretete”. " 
https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/megtal%C3%A1lt%C3%A1k-a-vil%C3%A1g-leg% ...
|
|
| R.András |
|
 Először tesztelik embereken a génszerkesztési módszert, amely egy kezeléssel megelőzheti a szívrohamot
Ez lesz az első kísérlet, amelyben közvetlenül az emberi szervezeten belül alkalmazzák a CRISPR új, biztonságos változatát, a bázisszerkesztést. A vizsgálatra örökletes magas koleszterinszinttel lehet jelentkezni, és az állatkísérletek alapján egy egyszeri injekcióval megelőzhetők lesznek a veszélyes szívbetegségek.
... https://qubit.hu/2022/05/16/eloszor-tesztelik-embereken-a-genszerkesztesi-mod ... |
|
|
| R.András |
|
((( "Az ember csak szánt, vet, kalapál, arat. Ganét hord, újra szánt, újra vet, újra meg újra. S egyszer csak észreveszi, hogy a hajában szürke szálak vannak, megszélesedett a homloka, szakálla szürke már, s bajusza bozontos. Az ember csak észreveszi, hogy a csikóból csontos, öreg ló lett, a gyermekek szakállt eresztettek és bajuszt. A bölcsőben síró leánykák férjhez mennek, és új bölcsőt ringatnak. Az ember, ha ezeket észreveszi, meglepve megtorpan és csodálkozik. Istenem, mondja, hát így... hát így vagyunk már. Eltelt az idő. Igen, hát ez a rend, mondja magában az ember. Ez a rend. Csak kár, olyan rövid volt az egész. Hogy tulajdonképpen semmi sem történt, csak volt néhány szép és nagyszerű élmény, és volt néhány csúnya és gonosz élmény. Volt néhány gazdag, örömtől dagadó perc, és volt néhány megaláztatás, néhány kellemetlen kaland, betegség, bánat, egyebek. És volt járkálás az eke után, volt néhány szép, kellemes mozdulat, mikor a kéz magot lendített a tavaszi föld felé, mikor a tüdő tágultan szívta be a fák virágát, évszakok illatát, mikor a láb mezők puha pázsitjára hágott. De egyéb tulajdonképpen nem történt semmi. És maholnap ennek is vége van. Ennek a kevésnek, ennek a semminek, ennek az életnek. Azért... egy kicsit szomorú, gondolja az ember, s azzal továbbmegy, mert eszébe jut valami, amit még nem végzett el, s ami fontosabb, mint az elmélkedés." )))
... www.facebook.com/photo/?fbid=1271496110005306&set=gm.1137141870450425 |
|
|
| R.András |
|
A VÁROS PEREMÉN
A város peremén, ahol élek,
beomló alkonyokon
mint pici denevérek, puha
szárnyakon száll a korom,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon.
Lelkünkre így ül ez a kor.
És mint nehéz esők
vastag rongyai mosogatják
a csorba pléhtetőt -
hiába törli a bú szivünkről
a rákövesedőt.
Moshatja vér is - ilyenek vagyunk.
Uj nép, másfajta raj.
Másként ejtjük a szót, fejünkön
másként tapad a haj.
Nem isten, nem is az ész, hanem
a szén, vas és olaj,
a való anyag teremtett minket
e szörnyű társadalom
öntőformáiba löttyintve
forrón és szilajon,
hogy helyt álljunk az emberiségért
az örök talajon.
Papok, katonák, polgárok után
igy lettünk végre mi hű
meghallói a törvényeknek;
minden emberi mű
értelme ezért búg mibennünk,
mint a mélyhegedű.
Elpusztíthatatlant annyian,
mióta kialakult
naprendszerünk, nem pusztítottak
eddig, bár sok a mult:
szállásainkon éhinség, fegyver,
vakhit és kolera dúlt.
Győzni fogó még annyira
meg nem aláztatott,
amennyire a csillagok alatt
ti megaláztatok:
a földre sütöttük szemünk. Kinyilt
a földbe zárt titok.
Csak nézzétek, a drága jószág
hogy elvadult, a gép!
Törékeny falvak reccsennek össze,
mint tócsán gyönge jég,
városok vakolata omlik,
ha szökken; s döng az ég.
Ki inti le - talán a földesúr? -
a juhász vad ebét?
Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk
nevelkedett a gép.
Kezes állat. No, szóljatok rá!
Mi tudjuk a nevét.
És látjuk már, hogy nemsoká
mind térdre omlotok
s imádkoztok hozzá, ki pusztán
a tulajdonotok.
De ő csak ahhoz húz, ki néki
enni maga adott...
Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt,
az anyag gyermekei.
Emeljétek föl szivünket! Azé,
aki fölemeli.
Ilyen erős csak az lehet,
ki velünk van teli.
Föl a szívvel, az üzemek fölé!
Ily kormos, nagy szivet
az látott-hallott, ki napot látott
füstjében fulladni meg,
ki lüktetését hallotta a föld
sok tárnás mélyeinek!
Föl, föl!... E fölosztott föld körül
sír, szédül és dülöng
a léckerités leheletünktől,
mint ha vihar dühöng.
Fujjunk rá! Föl a szivvel,
füstöljön odafönt!
Mig megvilágosúl gyönyörű
képességünk, a rend,
mellyel az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent...
A város peremén sivít e dal.
A költő, a rokon,
nézi, csak nézi, hull, csak hull a
kövér, puha korom,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon.
A költő - ajkán csörömpöl a szó,
de ő, (az adott világ
varázsainak mérnöke),
tudatos jövőbe lát
s megszerkeszti magában, mint ti
majd kint, a harmóniát.
1933 tavasza
... www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00429/cim00434.htm |
|
| R.András |
|
Nem akarjuk megkóstolni
a keserű véges-végtelent ! |
|
|
|
|
|
|