| Téma: Környezetmérnöki |
|
| Rendes Kis |
|
 Égési sérüléseket okozó növény terjed Magyarországon
Fotó: Wikipedia
Az óriás medvetalp komoly égési sérüléseket, heveny bőrgyulladást okozhat, és hónapokra hólyagos foltokat hagyhat a bőrön – közölte a köztévé Híradója.
Már Magyarországon is terjed a Kaukázusból származó óriás medvetalp – közölte a köztévé Híradója. A növény Kárpátalján mindenhol megtalálható, tömegével nő. Érintése veszélyes, komoly égési sérüléseket és heveny bőrgyulladást okozhat.
A Híradóban megszólaló kárpátaljai természetgyógyász a lábán próbálta ki a kertjében növő kaukázusi medvetalpat, hogy elkészíthesse az ellenszerét. Azt mondja, enélkül még csúnyábbak lehettek volna a néhány nap után is jól látható sebek. Ha ezeket elhanyagolják, akkor hónapokra hólyagos foltokat hagyhatnak a bőrön.
Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytől. Andrij Pogorljak, a kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetője azt mondta, a medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, főleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgező anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket
A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az időszak viszont egész nyáron tart. A növényt a múlt század 60-as éveiben állati takarmányként termesztették Kárpátalján, azóta a veteményeskertektől a strandokig mindenhol elterjedt. A szakemberek azt mondják, csak folyamatos gyomirtózással lehetne megszabadulni tőle, csakhogy erre nincs pénz.
... http://hvg.hu/itthon/20130708_Egesi_seruleseket_okozo_noveny_terjed_Mag
... www.facebook.com/vera.csobai?hc_location=stream |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Ijesztően pusztul a termőföld!
 A mezőgazdasági területeken manapság olyan mértékben pusztul a termőföld, mint a Himalája legmagasabb pontjain, a világ leggyorsabb természetes eróziós területein. Az intenzív talajművelés eredményeképp – becslések szerint – évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott – állítja John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője.
Kínában 57-szer, Európában 17-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában pedig 5-ször gyorsabban pusztul a talaj a természetes regenerálódási üteménél.
Az elmúlt fél évszázad során India a mezőgazdasági területének durván egynegyedét, Kína a termőterületeinek 11 százlékát veszítette el. Magyarország területének pedig körülbelül harmada kitett valamilyen mértékű eróziónak. Megdöbbentő adat, hogy egyes számítások szerint az Egyesült Államokban minden kg megtermett kukorica 6 kg termőföldveszteséggel jár.
A talajpusztulást főként az erdőirtás, az intenzív, monokulturális növénytermesztés és a lejtős területek művelésbe vonása okozza. Míg normál körülmények között a talaj felső 1 centiméterét körülbelül 80-280 év alatt távolítja el a csapadék és a szél, egy nigériai kísérlet szerint ha egy 15 százalékos lejtőre maniókaültetvényt telepítenek, a művelhető talaj 10 év alatt teljesen eltűnik.
... http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/2314-ijesztoen-pusztul-a-talaj |
|
| rafiki |
|
Aki tíz év adatsorában klimatológiai tendenciát állapít meg (pláne: tendenciaváltozást),
az egyéb gazságra is képes. |
|
| Rendes Kis |
|
 Szennyezéssel a fölmelegedés ellen: Idézet:
Kína a napfényt is elhomályosító ipari szennyezése és az üvegházgázok a vártnál kisebb hőelnyelése segíthet megmagyarázni a globális felmelegedés 2000-től tartó csökkenését.
Közel 200 nemzet tűzte ki céljául, hogy visszaszorítja a hőmérsékleteket 2 Celsius fokkal az iparosodás előtti idők értékei alá, sok milliárd dolláros terveket dolgozva ki a fosszilis üzemanyagok felől a zöldebb energia felé történő elmozdulás érdekében. A legtöbb éghajlatkutató az 1990-es évek gyors üteme után 2000-től elfogad „egy látszólagos lassulást" a felmelegedésben, hosszútávon azonban nem látnak okot optimizmusra. „A legegyszerűbb magyarázat az, hogy Kína szulfát kibocsátása nem csökken olyan mértékben, ahogy azt előrejelezték"
... http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=130314&cim=miert_lassulhat_a_globalis_fe ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
... 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt. Augusztus közepén viszont a londoni University College sarkkutatói arról beszéltek, hogy 2022-re állhat be a nyári teljes jégmentesség. Wadhams szerint “rettenetesek” lesznek a következmények, mert így könnyebben hozzá lehet férni az arktiszi tenger alatt rejlő olaj- és földgáztartalékokhoz, a fosszilis energiahordozók felhasználása pedig tovább gyorsítja a globális felmelegedést. Az Északi-sarkvidék kontinentális talapzata úgynevezett permafroszt, vagyis fagyott talajból, a legutóbbi eljegesedés során megfagyott üledékrétegekből áll. A zsugorodó jég miatt felmelegszik a Jeges-tenger vize, 2011-ben már 7 Celsius-fokra emelkedett a vízhőmérséklet. A langyosabb víz fokozatosan kiolvasztja a permafroszt rétegeket Wadham forgatókönyve szerint, erősen üvegházhatású metán szabadítva fel a talajból. A kutató szerint “sürgős beavatkozásra” van szükség, például fehérebbé alakított felhőkkel kéne több napsugárzást visszaverni az űrbe, és vegyszerek hozzáadásával több üvegházhatású szén-dioxidot elnyeletni az óceánokkal. Az ilyen és hasonló bolygómérnökségi elképzelések kritikusai szerint viszont a klímaváltozás olyan bonyolult rendszer, amelybe beavatkozni egyfelől rengetegbe kerül, másrészt képtelenség kiszámítani, hogy a jótékony hatások ellensúlyozzák-e a negatívumokat.
... http://www.alternativenergia.hu/meg-harom-evet-josol-a-sarki-jegnek/52804 |
|
|