| Téma: Öko-katasztrófa felé ... |
|
| Rendes Kis |
|
Szerencsére attól igen messze vagyunk, hogy az űrszemétből összefüggő felhő keletkezzék ...
Nem is tudom, képesek lennénk-e annyit szemetelni ...
Hál'Istennek az ég igen nagy !
 |
|
| SzB Mária |
|
|
Csakhogy addig, amíg a Föld légterén kívül, a Föld körül "lavíroznak" mérhetetlen mennyiségben, addig például elveszik előlünk a napfényt. Vagy ez, nem baj? |
|
| Rendes Kis |
|
A Természet ráérősen dolgozik ...
Meg épp a közelmúltban láttunk rá jó példát, hogy amit fellőttünk, az előbb-utóbb visszahullik ... |
|
| SzB Mária |
|
És a Föld körüli űrszemét mennyiben befolyásolja földi életünket?
A Természetet?
Ugyanis, ha abból indulok ki, hogy a Természet képes megúlulni, akkor logikusnak tűnik, hogy a földi "mocskot" képes semlegesíteni. Na, de a körülöttünk forgó űrszemét nem a Földön van!
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Klímaváltozás: váratlan segítség az erdőktől
Az erdők számos országban tapasztalható sűrűsödése részben ellensúlyozza az indonéziai, amazóniai és más helyeken folyó erdőirtások éghajlati hatását – mutatták ki kutatók.
A PLoS One című online szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint nemcsak a területet, hanem a fák sűrűségét is figyelembe kell venni, amikor egy erdő klímahatását vizsgálják.
Mint a szerzők rámutatnak, a tendenciák e téren szerencsére kedvezőek: az európai és észak-amerikai erdők által megkötött és tárolt karbon az elmúlt évtizedben növekedett, annak ellenére, hogy az erdőterület alig változott. Az Egyesült Államokban például 1953 és 2007 között 51 százalékkal gyarapodott az élő állomány volumene, annak ellenére, hogy az erdőterület csupán egy százalékkal bővült.
Eközben Afrikában és Dél-Amerikában is kisebb ütemben csökkent a fák által tárolt szén-dioxid mennyisége, mint az erdőterület nagysága, ami azt jelzi, hogy az erdők sűrűbbek lettek ...
... http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=93362&cim=klimavaltozas_varatlan_segitse ... |
|
| gajo |
|
Ez is egy lehetőség a világvégére.  |
|
| mackó |
|
|
Én meg is tiltanám a kvóták szabad kereskedelmét. Egy állam a vállalásait tartsa be, ha szerencsés módon nem "használja" ki, akkor meg ne adhassa tovább!!! |
|
|
| Rendes Kis |
|
Beláthatatlan ökokatasztrófa fenyeget
Megdöbbentő statisztikát közölt a napokban a Nemzetközi Energiaügynökség. Tavaly soha nem látott mértékben nőtt a széndioxid kibocsátás. Ha nem szorítja vissza a világgazdaság az emissziót, végzetes ökokatasztrófa várható.
Lehetetlen lesz a különböző kormánymegállapodásokban rögzített két Celzius fok alatt tartani a globális felmelegedést – állítja Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. Birol mindezt az IEA friss, egyelőre nem hivatalos jelentésére alapozza, amely kimutatta, tavaly 1,6 gigatonnával nőtt a világ széndioxid kibocsátása. 2010-ben 30,6 gigatonna volt a széndioxid összemissziója, a hivatalos mérések kezdete óta ez a legnagyobb széndioxid mennyiség, amely a légkörbe került, ez a mennyiség ugyanis 5 százalékkal meghaladja a korábbi csúcsév, 2008 statisztikáját.
Nemcsak a gazdaság, az időjárás is veszélyben – állítja az IEA. A nemzetközi szervezet számításai szerint 2020-ra a szén-, olaj- és földgázkitermeléssel kapcsolatos széndioxid emisszió nem léphetné túl az évi 32 gigatonnát, azonban, ha a tavalyihoz hasonló mértékben nő a károsanyagkibocsátás, akkor már idén elérhetjük azt a kritikus határt, amely mellett lehetetlen kordában tartani a globális felmelegedést.
Hirdetés
Az IEA már tavaly vészharangokat kongatott, mondván, 2009-ben ugyan csökkent az ipari emisszió, részben a világválságnak köszönhetően, de még a válság sem korlátozta a széndioxid kibocsátást a nemzetközi egyezményekben elvárt mértékben. A tavalyi jelentésből kiderül, hogy míg Japán, Németország és Nagy-Britannia sikerrel szorította vissza az ipari emissziót, a fejlődő gazdaságokban, kiváltképp Kínában és Indiában átlag 6-8 százalékkal nő a kibocsátás évente.
Ilyen mutatókkal lehetetlen tartani a 2010-ben, Cancunban tartott klímacsúcs megállapodását, miszerint a globális felmelegedés mértéke nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot. A cancúni megállapodás a Kiotói jegyzőkönyvet ratifikált államoknak előírja, hogy 2020-ig 25 és 40 százalék között csökkentsék károsanyag-emissziójukat az általánosan elfogadott 1990-es bázisévhez viszonyítva. A cancúni csúcs ugyancsak kilátásba helyezte egy új klímaegyezmény elfogadását is.
Birol szerint a legújabb felmérés megsürgeti az új egyezmény elfogadását. „Ügyes, gyors és határozott döntések hiányában szinte lehetetlen lesz tartani a Cancúnban elfogadott célkitűzéseket” – mondta a szakember. |
|
| Rendes Kis |
|
Kipusztulhat a fecske Magyarországon
Veszélyben vannak a fecskék, 2020-ra kipusztulhat az állomány Magyarországról. Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: 1999-2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent az országban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai nem egy-két év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról - közölte a MME. Az utóbbi évek részadatai már sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, de a tízéves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.
Az MME felhívta a figyelmet arra, hogy fajok eltűnése, a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra van hatással, hanem az emberekre is.
... A leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül a lakosságot is megbetegíti. A vidékies környezetben élő füsti fecskék állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az utóbbi évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon.
Az egyén saját életmódjában érhet el változásokat, saját környezetében használhat olyan eszközöket, amelyek segítik a fecskék fészekrakását és költési sikerét. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Hogy „az utolsó előtti másodpercekben” még érdemben is tehessünk valamit, gyökeres szemléletváltásra, életvitelünk és a gazdasági tevékenységeket meghatározó szabályrendszernek a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás követelményeivel összhangban álló megváltoztatására lenne szükség szerte a világon. Ellenkező esetben http://gondola.hu/cikkek/68517 |
|
|