Téma: Biodiverz |
|
|
Rendes Kis |
|
Megtalálták a legősibb élőlényt a Földön
Norvég kutatók egy Oslo melletti tó iszapjában élő mikroszkopikus algaevő szervezetről megállapították, hogy a legrégebbi élőlény és az ember legtávolabbi élő rokona.
Körülbelül egymilliárd éve fejlődhetett ki a nehezen behatárolható egysejtű teremtmény, amelyet nem sikerült beilleszteni az élőlények eddig ismert rendszertani kategóriái közül egyikbe sem – nem állat, nem növény, és nem parazita, gomba vagy alga.
„Az élet fájának egy ismeretlen ágát találtuk meg, amely ebben a tóban él. Teljesen egyedi! – mondta Kamran Schalchian-Tabrizi, az Oslói Egyetem munkatársa.
Mint hozzátette, „eddig nem ismertünk az élő szervezetek között olyan csoportot, amely a gyökerekhez közelebbről eredne, mint ez a faj", amely immár a Collodictyon elnevezésű, számára létrehozott új rendszertani kategóriába került. A tudósok úgy vélik, hogy a felfedezés betekintést nyújthat abba, milyen lehetett a földi élet több száz millió évvel ezelőtt.
... http://erdely.ma/tudtech.php?id=116826&cim=megtalaltak_a_legosibb_elolenyt_a_ ... |
|
mpd |
|
Nem arra gondoltam, de az es jó. |
|
huszárló |
|
Nem mind. A jámborszarvas is inkább gallyat, rügyeket és lombot eszik, meg a rémszarvas is a zuzmót, mert néha fél évig se lát füvet. Az európai bölények maradékai is ilyesfélék. |
|
onodij |
|
Itália kék ege alatt legelészett a törpe-elefánt - anno ... Koponyáját Küklopsznak tulajdonították az orr(mány)-nyílás nagysága miatt ! |
|
fokos |
|
Lehet, hogy a bazi nagy MADÁRRA gondolsz. Andalgalornisz. Délamerikából terjedt el a híd létrejöttét követően. |
|
fokos |
|
Monnyuk ott ülnek az Országgyűlésben a bal oldalon. |
|
mpd |
|
Észak-Amerikában élt valami hiper-ragadozó az ember megjelenéséig. Valami óriás farkas vagy miféle istenbarma. Gyanítom, már éppen készülődött kihalni, mire Csingacsgukék megjöttek a SZU-ból, mert azoknak már nem okozott gondot kipusztítani a maradékot. |
|
mpd |
|
Én ezt nem akarom elhinni. A kérődzők márpedig füvet esznek oszt jónapot. |
|
mpd |
|
Ha most hirtelen itt teremnének, mondjuk butapesten, egy szmogos reggelen tíz perc alatt megfulladnának. |
|
huszárló |
|
1-2 kisebb családnyi neandervölgyi atyafi se lenne rossz manapság... |
|
orosz_hussalata |
|
Ha egyszer kipusztult, akkor annak annyi. Ha ott él amerikai bölény letelepedési engedéllyel, az nem lesz európai bölény. Európában élt oroszlán is, remélem azt nem akarják visszatelepíteni. |
|
huszárló |
|
Debiza! Az európai és a kaukázusi bölény nem prérilakó volt, hanem erdei vad. Azok pedig a fű mellett sok lombot is esznek.Még az alkatuk is más egy kissé, bár, vérfrissítésre tettek az európai bölényre amerikai bölényt is anno. |
|
mpd |
|
Mijafrászt csinál egy bölény az erdőben?! Tán levelet eszik, mint valami zebra?
|
|
huszárló |
|
Moszkva körül legelheti a kukorica táblákat nyugodtan. Max. silónak való terem, ha jól tudom. A sok ezer ha-os erdőkből ki se kell dugja a szutyakját, megél az úgyis. |
|
mpd |
|
No azért vigyázni kell az ilyesmivel. Lehet, újra "feltámasztunk" egy megfogyatkozott, már csakállatkertben élő fajt, aztán meglepve tapasztaljuk, hogy a bölény nemhogy legelészne a neki kijelölt területen, hanem lelegeli a kukoricatáblákat. Ez pedig nagyonis könnyen előfordulhat, ha olyan fajt terjesztünk el ismét, amelyiknek időközben megszűnt az eredeti természetes élőhelye! Gondoljunk csak a kukázó medvékre. |
|
|
Rendes Kis |
|
Bölények Moszkva mellett 2011. június 18. 17:37
Bölényeket nevelnek Moszvától alig több mint 100 kilométerre az Oka folyó partján, a Priokszko-Terraszni természetvédelmi területen, aminek köszönhetően újra feltámadt egy már kipusztult állatfaj, az európai bölény. A park a harmincas évek óta teljesen érintetlen 5000 hektáron fekszik. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által kijelölt bioszfératerületek egyike: mintegy 900 növényfajta és számtalan, köztük sok ritka állatfajta élőhelye, különböző erdők, tavak és folyócskák tarkítják, de legfőbb nevezetessége a bölénynevelde.
A bölények a tudósok szerint a mamutokkal egy időben is léteztek. A hatalmas, békés állatoknak a természetben úgyszólván nincs ellenségük az emberen kívül: félelmetesen erős szarvuk és patájuk van, bőrük pedig olyan vastag, hogy nem lehet átharapni. A neveldében látszólag sima drótkerítéssel választják el őket a látogatóktól, ám a sodrony jó öt milliméter vastag - a bölények ennek ellenére néha még ezt is átszakítják. Valaha az európai bölény benépesítette szinte az egész földrészt. Nyugat-Európában a VI. századra, a Baltikumban és másutt a XVIII. századra kiirtották őket, vadon ettől kezdve már csak Oroszországban és Lengyelországban élt. Az első világháború utáni időszakra azonban itt is lecsökkent az állomány, 1927-re összesen 48 egyed maradt.
A környezetvédelem még fogalomként sem létezett, amikor lelkes tudósok a Priokszko-Terraszni természetvédelmi területen 1948-ban megszervezték a neveldét. Ehhez több évi tárgyalás után - és cserében a szabad természetben befogott más állatokért - két bölénypárt kaptak Lengyelországból. Az ötvenes évek elején http://www.gondola.hu/hirek/158913-Bolenyek_Moszkva_mellett.html |
|
|