| Téma: Biodiverz |
|
| mpd |
|
|
Észak-Amerikában élt valami hiper-ragadozó az ember megjelenéséig. Valami óriás farkas vagy miféle istenbarma. Gyanítom, már éppen készülődött kihalni, mire Csingacsgukék megjöttek a SZU-ból, mert azoknak már nem okozott gondot kipusztítani a maradékot. |
|
| mpd |
|
Én ezt nem akarom elhinni.
A kérődzők márpedig füvet esznek oszt jónapot. |
|
| mpd |
|
|
Ha most hirtelen itt teremnének, mondjuk butapesten, egy szmogos reggelen tíz perc alatt megfulladnának. |
|
| huszárló |
|
|
1-2 kisebb családnyi neandervölgyi atyafi se lenne rossz manapság... |
|
| orosz_hussalata |
|
Ha egyszer kipusztult, akkor annak annyi. Ha ott él amerikai bölény letelepedési engedéllyel, az nem lesz európai bölény.
Európában élt oroszlán is, remélem azt nem akarják visszatelepíteni. |
|
| huszárló |
|
|
Debiza! Az európai és a kaukázusi bölény nem prérilakó volt, hanem erdei vad. Azok pedig a fű mellett sok lombot is esznek.Még az alkatuk is más egy kissé, bár, vérfrissítésre tettek az európai bölényre amerikai bölényt is anno. |
|
| mpd |
|
Mijafrászt csinál egy bölény az erdőben?!
Tán levelet eszik, mint valami zebra?
|
|
| huszárló |
|
|
Moszkva körül legelheti a kukorica táblákat nyugodtan. Max. silónak való terem, ha jól tudom. A sok ezer ha-os erdőkből ki se kell dugja a szutyakját, megél az úgyis. |
|
| mpd |
|
No azért vigyázni kell az ilyesmivel. Lehet, újra "feltámasztunk" egy megfogyatkozott, már csakállatkertben élő fajt, aztán meglepve tapasztaljuk, hogy a bölény nemhogy legelészne a neki kijelölt területen, hanem lelegeli a kukoricatáblákat.
Ez pedig nagyonis könnyen előfordulhat, ha olyan fajt terjesztünk el ismét, amelyiknek időközben megszűnt az eredeti természetes élőhelye!
Gondoljunk csak a kukázó medvékre. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Bölények Moszkva mellett
2011. június 18. 17:37
Bölényeket nevelnek Moszvától alig több mint 100 kilométerre az Oka folyó partján, a Priokszko-Terraszni természetvédelmi területen, aminek köszönhetően újra feltámadt egy már kipusztult állatfaj, az európai bölény. A park a harmincas évek óta teljesen érintetlen 5000 hektáron fekszik. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által kijelölt bioszfératerületek egyike: mintegy 900 növényfajta és számtalan, köztük sok ritka állatfajta élőhelye, különböző erdők, tavak és folyócskák tarkítják, de legfőbb nevezetessége a bölénynevelde.
A bölények a tudósok szerint a mamutokkal egy időben is léteztek. A hatalmas, békés állatoknak a természetben úgyszólván nincs ellenségük az emberen kívül: félelmetesen erős szarvuk és patájuk van, bőrük pedig olyan vastag, hogy nem lehet átharapni. A neveldében látszólag sima drótkerítéssel választják el őket a látogatóktól, ám a sodrony jó öt milliméter vastag - a bölények ennek ellenére néha még ezt is átszakítják. Valaha az európai bölény benépesítette szinte az egész földrészt. Nyugat-Európában a VI. századra, a Baltikumban és másutt a XVIII. századra kiirtották őket, vadon ettől kezdve már csak Oroszországban és Lengyelországban élt. Az első világháború utáni időszakra azonban itt is lecsökkent az állomány, 1927-re összesen 48 egyed maradt.
A környezetvédelem még fogalomként sem létezett, amikor lelkes tudósok a Priokszko-Terraszni természetvédelmi területen 1948-ban megszervezték a neveldét. Ehhez több évi tárgyalás után - és cserében a szabad természetben befogott más állatokért - két bölénypárt kaptak Lengyelországból. Az ötvenes évek elején http://www.gondola.hu/hirek/158913-Bolenyek_Moszkva_mellett.html |
|
|
|