| Téma: Biodiverz |
|
| R.András |
|
 Kihalt a vékonycsőrű póling
Az IUCN vörös listáján a vékonycsőrű pólingot (Numenius tenuirostris) még csak súlyosan veszélyeztetettként szerepel (csökkenő, legfeljebb ötven egyedből álló állománnyal), de egy friss kutatás szerint már ennyi sem maradt: a faj 99,6 százalékos valószínűséggel teljesen kipusztult.
A tanulmány szerint az utolsó bizonyított észlelés 1995-ben történt Marokkóban, és bár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint valójában 2001-ben, Magyarországon látták a faj egy példányát utoljára, valószínű, hogy többet már nem láthatja senki, se Marokkóban, se Magyarországon.
... https://qubit.hu/2024/11/18/kihalt-a-vekonycsoru-poling |
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Ha a kertünkben a beporzó rovarok nagyobb fajgazdagságban fordulnak elő,
számos pozitív hatásuk mellett a növények terméshozama is növekedni fog.
 Tél végén tegyük ki a méhecskehoteleket
A virágos növények beporzását csak a méhek nem tudnák elvégezni, a beporzó rovarfajok pusztán 10%-át teszik azok a méh és darázsfajták,
amik telepekben élnek, azaz szaknyelven államalkotó rovarok. Sok növény beporzását dongók vagy legyek végzik, róluk kevesebb szó esik. Ha ...
... www.budakalasz.hu/februar-vegen-tegyuk-ki-a-mehecskehoteleket/ |
|
|
| R.András |
|
Az ember természetellenes.
Az emberréválás ("bűnbeesés") pillanatában szembefordultunk a természettel.
Házat építünk, amelyben kiirtjuk a szúnyogot, legyet, pókot és hangyát és mindent, ami rajtunk
kívül ott él és mozog.
Ez eddig rendben is van.
DE: amikor a házunk kapuján kilépünk: vendégek vagyunk a Természetben, ott már NE irtsunk
senkit és semmit.
A gépi fűnyírás: öko-vandalizmus.
A gépi fűnyírás: merénylet a biodiverzitás (a mezei virágok és állatok) ellen. |
|
| gajo |
|
Egyre több helyen látom, a vegyszeres írtást. Rozsdabarna az úttest és a kerítés között minden. Még a fű nyírásával sem akarnak bajlódni.
Egyébként a fű nyírása kulturális tevékenység. Egy kert, csak gondozottan lehet szép. A szobákat is bevakolják, holott minek? Élhetnénk a vakolatlan falak között is, nem okozna a későbbieknek gondot a sitt! |
|
| gajo |
|
Idézet:
Zacherlin, árucímke
Az osztrák Zacherlin rovarriasztó, piros szegélyű, kör alakú címkéje, közepén egy grúz viseletbe öltözött, jobb kezében üvegcsét tartó figurával. A rovarirtókat gyártó céget a Tbilisziből érkező Johann Zacherl (1814-1888) alapította 1870-ben Bécsben. A múlt század első évtizedeiben Magyarországon számtalan helyen forgalmazták a perzsa és kaukázusi receptúra alapján készített rovarirtóport, amely Zacherlin néven vált ismertté. A védjegyet 1890. július 8-án jegyezték be a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál. A dátumok az alapítás és a cégjegyzékből törlés időpontjai. A Hugo Wiedenfeld tervezte gyárépület, az 1888-ban épült egyedi építészeti stílusjegyeket viselő Zacherlfabrik ma is áll, a 2000-es években kulturális célokat szolgált. megtekinthető. Forrás: Központi Értesítő, 1890. december 25.
https://mandadb.hu/tetel/682120/Zacherlin_arucimke |
|
| gajo |
|
Ötödikes voltam, az összes felsőst kivezényelték ürgét irtani, jó munkát végezhettünk. Egy marok méreg a lyukba, sarokkal betaposni. Persze a gyerekekkel mérget fogdostatni, hát...
Gondolom ez ment az egész országban, szegény ürgék! Most meg tán azok sírnak akik elrendelték a mérgezést, vagy a fiaik, vagy az unokáik, dögöljenek meg! |
|
| R.András |
|
Ürgéket fogtak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
2023. május 9. 18:01
Több mint negyven ürgét fogtak be és telepítettek át a szakemberek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren folyó felújítási munkálatok által érinett területekről - közölte a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-vel kedden.
A közleményben felidézték, hogy idén áprilisban egy nagy területre kiterjedő ürgefelmérést végeztek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén a szakemberek azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjanak a repülőtér ürgeállományának térbeli eloszlásáról.
A felmérés eredményeként megállapították, hogy a budapesti repülőtér területén jelentős ürgeállomány él, egyedszámuk több ezerre tehető.
A felmérés rávilágítottak arra is, hogy a gurulóutak és előterek felújításával érintett területeken ürgék élnek, amelyeket biztonságuk érdekében a munkálatok megkezdése előtt át kellett költöztetni a repülőtér egy távolabbi biztonságos területére.
Az érintett területről összesen 42 ürgét fogtak be és telepítettek át a szakemberek. Az állatokat a befogás napját követő reggelen engedték ki az előkészített területre, majd tíz nap megfigyelés és őrzés következett - írták.
A természetvédelmi beavatkozásban részt vettek a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetvédelmi szakemberei is, akik az Agrárminisztériummal közösen működtetett Vadonleső Programban - 17 másik védett állat- és növényfajjal együtt - az országos ürgeelterjedést és bizonyos veszélyeztető tényezőinek adatait gyűjtik önkéntesek aktív közreműködésével. Az adatgyűjtés közel másfél évtizede tart. A mostani felméréssel pótolták a helyszínnel kapcsolatos, eddig hiányzó információkat.
"Az ürgék számára az egyik legideálisabb közeg a repülőtér területe, mert a folyamatos kaszálásnak köszönhetően a budapesti légikikötő nagyon hasonlít az ősi füves gyepekhez. Az ürgék a rövidfüvű legelők visszaszorulásával az ország több pontján is a repülőtereken találnak menedéket. Tőlünk nyugatra és északra már csak töredék állományokban, valamint mesterségesen visszatelepített kolóniákban élnek, a hazai ürgepopuláció védelme ezért nemzetközileg is fontos természetvédelmi feladat" - ismertette a közleményben Bögre Krisztián, a Budapest Airport Zrt. senior környezetvédelmi specialistája.
Mint a közleményben írták, a Budapest Airport számára kiemelten fontos a repülőtér területén megtalálható állatok védelme. A biodiverzitás megóvása a repülőtéren a vadon élő állatokkal való ütközések megelőzésére és mérséklésére összpontosít. A budapesti repülőtér üzemeltetője a madarak és a vadon élő állatok védelmét a Madár- és Vadvédekezési Kézikönyvvel összhangban szabályozza, amelyet évente felülvizsgál és frissít.
... https://gondola.hu/hirek/301804-Urgeket_fogtak_a_Liszt_Ferenc_Nemzetkozi_Repu ... |
|
|
| gajo |
|
Idézet:
Műanyag okozta betegség ütötte fel a fejét: a plasztikózis nevet kapta
 |
|
| gajo |
|
Hogy ne MI legyünk a hibásak, én most szólok, hogy el kell felejteni a 3D nyomtatást! Karóba velük!
"A 3D-nyomtatáshoz szükséges anyag a Filament. Lényegében ezek műanyag szálak feltekercselve. A nyomtatás során ezek kémiai és fizikai folyamatok segítségével megolvadnak. Ez azért működik, mert a Filamantek hőre lágyulóak."
Nincs az ingyenélő, korrupt, tetű bandában néhány ember aki mérlegelné a jövőrehatást?
|
|
| gajo |
|
Ótvaros rizsa! Unalmas vagy! |
|
| pandala |
|
Nem mi, hanem csak ti.
Képtelenek vagytok bármit elhelyezni az aktuális "valóságban" 
Még az "Eurázsia" megnevezés is gondot okoz nektek ..
Pont oyanok vagytok mint bármely "bolsevik" 
|
|
|
| gajo |
|
MI nem vigyázunk a földre...
MI szemetelünk...
MIattunk halnak ki az állatok...
...
Soha, sehol nem beszélnek a konkrét felelősökről! Nem mondják, hogy karóba kell húzni az összes, műanyagból gátlástalanul profitot teremtő cég tulajdonosát..., mert ők a hibásak és nem a felhasználók, fogyasztók. MI azt zabáljuk amit adnak, és abban visszük el amiben eltudjuk, és a szemétbe tesszük a maradványokat.
A "magánszemetelőket" /leborítja a sittet az erdőben, stb./ meg szintén karóba kell húzni. Kb. ennyi. A többi csak ótvaros rizsa!
A felelősség áthárítása!
|
|
|
| gajo |
|
MI VAGYUNK A HIBÁSAK!
NEM A PROFIT!
NEM A KAMAT!
MI! |
|
| R.András |
|
Fajkihalások: ott vagyunk a listán?
Báldi András ökológus előadása (2022. november 21.)
A földtörténetben példátlan ütemű fajkihalás zajlik, ami az ökológiai rendszerek súlyos válságát jelzi. Míg a dinoszauruszok eltűnéséhez több százezer évre volt szükség, az észak-amerikai vándorgalamb mintegy ötven év alatt eltűnt az emberi tevékenység következtében. Miért baj ez? Miért ne örüljünk, ha a kerti pikniket egyre kevésbé zavarják meg a szánkba repkedő rovarok nyaranta? Mi a biodiverzitás szerepe az élővilág működésében? Báldi András életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, milyen haszna van a fajgazdagságnak az ember számára, és hogyan működnek a sérülékeny ökológiai rendszerek, amelyeknek mi is szerves részei vagyunk, és mit kellene tenni az élhető jövőért.
Kapcsolódó cikk: https://telex.hu/tudomany/2022/11/22/baldi-andras-okologus-biodiverzitas-kiha ... |
|
|
|