| Téma: Építészet |
|
|
|
| keresztkem |
|
Az épitészettel az a legnagyobb baj, hogy ANYAGOKAT HASZNÁL FÖL--kell, hogy fölhasználjon-- melyeket legtöbbször a környezetből termelnek ki. És ezáltal a természeti környezet értékeit akarva-nem akarva legtöbbször rombolja.Minderre, amit itt mondok, leginkább a Pécs környéki Tettye forrás, annak vízképződést igénylő ereje, és ugyanebből a város épitkezéseihez fölhasznált ÜREGES TUFA kitermelése ill. fölhasználása szolgáltat sajnálatos példát.Lényegében Pécs római-kori Sophane mivoltától kezdve a "török időkön" keresztül egésze a máig.Ezért is csökken a Tettye vízhozama és az áldott jó Tettye-víz összetétele is inflálódik-prostituálódik.Lényegileg: AZ ÉPITÉSZET MIATT.
keresztkem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Kedves Kollégák!
Szeptember 24-25-én a Magyar Építész Kamara szervezésében konferenciát és műhelyfoglalkozásokat tartunk a vizuális kultúra és építészet oktatása gyerekeknek témában. A konferencia célja, hogy felhívja elsősorban a pedagógusok figyelmét a téma fontosságára és áttekintést adjon a hazai és néhány európai kezdeményezésről a témában.
A környezetkultúra, az épített környezet, az építészet a Nemzeti Alaptanterv célkitűzései között is szerepel, ezért nemcsak szabadidős programok keretében lehetséges a témával foglalkozni, hanem az iskolai oktatásban is szükséges az alapvető ismeretek átadása. A téma elméleti hátterének ismertetése mellett a konferencián egyúttal jól működő kortárs külföldi és hazai gyakorlatokba is betekintünk. Mindemellett műhelyfoglalkozások adnak lehetőséget a téma jobb, testközeli megismerésére, kapcsolódva a NAT különböző műveltségi területeihez. Az előadások az építészet oktatásának alapismereteit és gondolkodásmódját mutatják be; az alsó tagozattól a középiskoláig minden korosztályhoz kapcsolódnak.
Elsősorban pedagógusokat várunk, és nem is csak rajztanárokat, hanem más területek oktatóit is, akik el tudják képzelni, hogy a környezetkultúrából, az építészetből valamennyi a saját tárgyuk tanításába is haszonnal beilleszthető. Természetesen építészeket, múzeumpedagógusokat, szülőket és más érdeklődőt is szívesen látunk.
A rendezvény ingyenes. A konferencián a résztvevők megkapják a számos hazai kezdeményezést bemutató, pedagógusoknak készített kézikönyvet. Emellett a helyszínen más, a témához kapcsolódó kiadvány is elérhető lesz.
A rendezvény részletes programja elérhető:
Weboldal: http://epitojatekok.mek.hu
Facebook: https://www.facebook.com/EpitoJatekok
Kapcsolataink:
E-mail: epitojatekok@mek.hu
Telefoszám: 06 1 3280339
Kérjük, jelezze részvételi szándékát az epitojatekok@mek.hu e-mail címen!
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Egy kastély reneszánsza
Id. Vásárhelyi János, Arad egykori alispánja birtokainak egyikén, Lőkösházán kastélynak is beillő udvarházat építtetett valamikor az 1800-as évek elején. A kor ízlésének megfelelően több hektáros gyönyörű parkkal övezte az építményt.
Halála után fia, a borosjenői születésű ifj. Vásárhelyi János, a humán érdeklődési körű jogász és poéta – később ugyancsak Arad megyei alispán – az uradalom egyik örököse. A költőként se tehetségtelen politikus rendkívül gazdag, számos ősnyomtatványt is tartalmazó könyvtárát az Aradi Királyi Főgimnáziumra hagyta. Innen került a két világháború között az Orczy–Vásárhelyi néven ismert hagyaték a Xenopol megyei könyvtárba. A későbbi kastélytulajdonosok között voltak a Bohusok és a Wenckheimok is, akik a kúria körül eperfaerdőt telepítettek és selyemhernyó-tenyésztéssel kísérleteztek.
A kúria utolsó tulajdonosa Bréda Viktor osztrák katonatiszt volt, akit a kastély melletti, ma már nem létező kriptába temettek el 1938-ban. Bréda korábban nejével Aradon lakott, és csak Trianon után költözött a lőkösházi kastélyba, amelyet halála után, a második világháború idején feldúltak, kifosztottak.
A többi főúri lakhelyhez hasonlóan a Vásárhelyi–Bréda kastély se kerülhette el a sorsát a „népi demokrácia” időszakában. Ami még elmozdítható volt, azt elhurcolták. Üres és egyre romosabb falai között üzemi konyhát, téeszirodát, raktárt meg miegymást működtettek. Később már a végsőkig kifosztottan, üresen állt. A hajdan gondozott, pompás kastélyparkban embermagasságúra nőtt a gyom.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=148637&cim=egy_kastely_reneszansza |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Az újraálmodott magyar középkor
A magyar középkor legfontosabb alkotásai ma romokban hevernek, alapfalaik vannak meg (mint a fehérvári bazilika esetében), vagy még annyi se (mint a régi esztergomi érseki székesegyház elbontott épülete). Az eredeti épületek gazdagságát, azok fizikai valóját már nem lehet újrateremteni, de a digitális grafika segítségével 3D-s rekonstrukciókon sorra születnek újjá a magyar középkor csodái.
A SziMe3D Kft, a Humansoft Kft. és a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai - Balogh András és Fehér András projektvezetők és kollégái - egy külön örökségvédelmi program - a SziMe3DAR projekt keretében 3D-s szkennelési technológiával felmérik a megmaradt kőtöredékeket és azoknak alapján újrarajzolják a rég elpusztult épületeket.
Munkájuk során: http://multbanezo.blogspot.hu/2013/08/az-ujraalmodott-magyar-kozepkor.html
... www.facebook.com/konzervatorium?ref=stream&hc_location=stream |
|
| mpd |
|
Megint egyetértünk!!
(Nem lesz ebből baj?)
Ez olyan retro-barlanglakásnak tűnik. |
|
| keresztkem |
|
Már tessen megbocsátni, de számomra ez az ú.n. "tetősziklakert" borzasztóan IZLÉSTELENNEK, sőt GUSZTUSTALANNAK TŰNIK.Olyan, mintha a Jóisten (vagy a nagybüdös természet!?) ODAKAKÁLT VÓN' a ház tetejire....
keresztkem |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Felfalja a falat a betonevő robot
Óriási porfelhő nélkül képes bontani, és reciklálja is a betont az ERO nevű robot.
Az IDSA nevű amerikai ipari formatervezési szervezet díját is bezsebelő robot robot egy Omer Haciomeroglu nevű török dizájner munkája. Az egyelőre csak látványterveken megtekinthető, összecsukható kivitelű robot külsőre egy kis méretű daru és egy porszívó keresztezésének tűnik, és képes felfalni a vasbetonból készült falakat olyan módon, hogy a begyűjtött darabokat újra is lehessen hasznosítani.
Az ERO névre keresztelt robot nem gyémántbetétes vágókorongot, hanem magas nyomású vízsugarat használ ahhoz, hogy mikroméretű repedéseket hozzon létre a betonfelületen. Ez a módszer azért nagyon hatékony, mert képes különválasztani a vasat és a betont, és a hagyományos bontással ellentétben hatalmas porfelhőket sem generál.
A leváló darabkákat egy porszívóhoz hasonlóan szippantja magába a robot, amely képes szűrni is a bontáshoz használt vizet, és újrahasznosítani azt, ezáltal a falak lebontása nem igényel végtelen mennyiségű vizet.
... http://erdely.ma/tudtech.php?id=145353&cim=felfalja_a_falat_a_betonevo_robot |
|