| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| HAME |
|
Jánosom amit leírsz manapság egyre nagyobb gond a tudományban. Megoldható a dolog azzal, ha összeáll több szakma, csak az a baj, hogy a grant-rendszerben előbb valaki befolyásosnak át kell verekednie a kutatási célt. Magyarul: pénzt kell szereznie.
Száz évvel ezelött még lehettek, voltak polihisztorok, de túl nagy lyukat a tudományban már akkor sem tehettek a tudomány akkori állása szintjén. Volta orvosként fedezte fel az elektromosságot, valszín véletlenül. Fermat ugyan ügyvéd volt, de összehasonlítva a jogelméleti és matematikai munkásságát, inkább dilettáns jogász, mint dilettáns matematikus. |
|
| Bátky János |
|
Ez van, Mária A dilettánsokat mindig gyanúval fogadták, részben joggal. Bár régen ez a szó, ha jól tudom, nem volt annyira pejoratív, mint ma, nagyon alapos képzettségű, de nem szakirányú felsőfokú végzettségű egyedeket jelentett. Volta orvos volt, Fermat pedig nemes, aki a szerencsejátékok miatt alapozta meg a valószínűségszámítást, stb. |
|
|
| Bátky János |
|
|
Hacsak be nem jön közben a következő világvége-jövendölés vagy le nem szállnak az ufók. Akkor utóbbiak fognak nekünk keccsölni. |
|
| mpd |
|
|
Még ötven évig gondolkodhatunk ezen. Talán százig is. Azután hirtelen nagyon fontos lesz a paraszti tudomány, a vadászat és az önvédelmi sportok. |
|
| Bátky János |
|
Aha, ilyesmi a bajom. Viszont kétségtelen, hogy több ezer év tudását az összes területről nem lehet megérten elsajátítani ilyen formában. Az emberi agy kapacitása véges. Ha tervezték az agyat, nem ilyenfajta tudások tárolására tervezték.
Akkor viszont ez zsákutca. |
|
| onogur |
|
És ilyenkor sírja vissza az ember az antik görög világot, amikor mindenki minden témához hozzá tudott szólni. Hiszen az volt a természetes, hogy az ember átfogó ismeretekre próbált szert tenni.
Ez a mai világ meg egyre jobban hajaz Huxley Szép új világára. |
|
| Bátky János |
|
Emlékszel, amikor meséltem, hogy laikusként (de félig-meddig szakmabeliként) elméleti fizikában és pszichológiában utaztam hobbyból. Na, a fizikusok elhajtottak, mondván őrült avgyok, amit akarok, az lehetetlen. A lelkesek meg azzal, hogy foglalkozzak a szakmámmal, ehhez úgyse értek (mintha ők értenének, már bocsánat), ők meg persze a fizikához nem értettek, csak elütötték a dolgot, hogy annak az ő területükhöz nincs köze.
Erre mondta valaki: specialista az az ember, aki egyéb területektől fél. |
|
| Bátky János |
|
|
Pontosan így van, ono. A szerelésnek már szinte értelme sincs. A számítógép megmondja, melyik a rossz panel, amit cserélni kell. A szaktudás vissza fog fejlődni, a specializálódás valszeg barbarizál. |
|
| Bátky János |
|
Csak ismételném magam. Csoportos megértésben, szervezett oktatásszerű beavatásokban nem hiszek. Ha úgy lenne, lehúzhatnánk a rolót.
Sok lehetséges út van, a tudományé talán az egyik, csak elég rögösnek látszik. |
|
| onogur |
|
Az igazi baj az, hogy a különféle tudományágak képviselői meg sem hallgatják egymást.
Lásd például őstörténet tárgykör, ahol egy nyelvész még azt a fáradságot sem veszi, hogy beleolvasson néhány régész, antropológus munkájába.
Mindenki külön utakon jár.
De mikroszinten is így müxenek a dolgok. Húsz évvel ezelőtt még volt A Tévészerelő.
És ma? Egy panasonicos hozzá sem nyúl a Sonyhoz, mert NEM ÉRT HOZZÁ. Akkor se, ha kapcsolási rajzot lobogtatsz a kezedben.
A Suzuki szervízben dolgozó autószerelő úgy néz be a Ford motorházába, mintha kútba nézne.
Se kép, se hang.
Barbár világ ez... |
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Namost, fejtsd ki ezt 1 kicsit részletesebben ... |
|
| Bátky János |
|
Nemtom, hogy vagytok vele, de nem megy ez a tudomány egy ideje furcsa irányba?
A görögökkel elkezdődött valami és egyre sodródtunk az analitikus megértésben az egyre objektívebb világkép felé. De ennek útja a differenciáláson keresztül vezetett és ma már a különböző fajtájú gombostűhegyeknek is külön kutatói vannak.
Egyik szakma egy másik nélkül gyakorlatilag findani sem tud kicsit komplexebb kérdésekben.
Mégis az az ember érzése, e hatalmas tudásanyag integrációja nélkül egy cseppet sem jutunk közelebb az áhított célhoz, a természet megismeréséhez. Ki fogja egyszer integrálni? Vagy majd magától megy?
Húsz éve beígérték pl. vége lesz a fizikának és ezt a GUT-tól remélték, amin már Einstein is dolgozott vagy 50 éve. Nem lett vége. Mi mondott vajon csődöt?
A matematika, mert a használt egyenletek t=0-ra nem adják meg önnön kezdeti és peremfeltételeiket?
Hogyan várható a mikrofizika és a makrofizika csatolása, hogy a kör bezáruljon? Megfelelőek a jelenlegi elméletek és csak valami plusz elmélet hiányzik, vagy az egész gondolati konstrukció rossz? A használt matematikával megoldható-e vagy másfajta rendszer kell?
És még valami, amire régóta kíváncsi vagyok.
A görög jósda felirata: Ismerd meg önmagadat, mert megismered ezáltal a világot.
Ha magunkat megértjük, vajon tényleg innen is meg lehet közelíteni a világ megismerését, vagy csak innen lehet? Vagy nélküle semmiképp sem? |
|
| Bátky János |
|
Visszatérésük attól függ, van-e pénzre szükségük a szereplőknek és milyen erős lobbitevékenységet tudnak ezirányban kifejteni Hollywood-ban. A forgatókönyvírók meg a hulladék DNS-ből könnyedén materializálják őket vagy a téridő lenyomatából |
|
|
| HAME |
|
<- ide egy homlokracsapós szmájlit képzelj.
He? Milyen minden szereplő? A Sztárgatyában? Azannyakrausz!
off
feltámadnak úgyis, ha még van nézettsége a sorozatnak...
on |
|
| Bátky János |
|
|
Stargate: Csillagkapu. Amerikai "sci-fi" sorozat. Most kezdik az Atlantiszt szombaton, mert minden szereplő meghalt. |
|
|
| Bátky János |
|
|
Megnézem az SG-1-et, hátha lesz benne valami jó ötlet. Úgyis félig fizikusok írják a forgatókönyvet! |
|
| HAME |
|
Minbt mondottam volt, a gumilepedős "hasonlat" didaktikusnak eléggé plasztikus. Megértetni a térgörbületet jó, de egyébként semmi hasonlóság nincs. Mint ahogy a Bohr-féle (vagy inkább a Rutheford-féle) atommodell is szép didaktikus, csak nem (egészen) igaz.
A mozgó nap frekvenciájánál nem az a bajom, hogy nehéz lenne kiszámolni, hisz a tömegét ismerjük, az eltűnésének idejéből a sebességét is (ismernénk), csakhogy de Broglie és Schrödinger is pontszerű tömegekkel számolt, míg egy Nap méretű csillag minden, csak nem pontszerű. |
|
| Bátky János |
|
Akkor a továbbiakhoz egy csillagászra vagy egy téridő-fizikusra van szükséged, attól tartok. Én csak arról írhatok, amit még éppen tudok
Ha van plasztikusabb hasonlatod, szívesen várom |
|
| HAME |
|
Ha elég nagy a laepedő a golyóhoz képest, akkor csak a gumilepedõ fizikai tulajdonságaitól (mint rugalmasság, belső súrlódás és hasonlók) függ.
Ez a gumilepedős hasonlat a térgörbület szemléltetésére úgy gimnazista szinten megfelel (kb. mint a Bohr-féle atommodell, az atom felépítésére), de aztán annyi is. |
|
| mandala |
|
Hol van a gumilepedő? A Földön?
|
|
|
|