Téma: Határterületek a tudományban |
|
|
mpd |
|
Az én koromba' majd meggondoljátok, hogy súlyos vazsgolyókat kapdossatok föl.... az én ízületeimmel nemigen kapkodnátok.
|
|
Bátky János |
|
Pedig visszajöhet az a pénz... egy féregjárat másik végén |
|
Rendes Kis |
|
Csillagászattal és részecskefizikával eddigelé nemnagyon foglalkoztam, de józanparaszti ésszel a Nap hirtelen eltűnésének hatásvizsgálatába én sem invesztálnék túl sokat ... |
|
Bátky János |
|
Egy adott vastagságú gumilepedőről hirtelen felkapsz egy súlyos vasgolyót. Milyen lesz a tovaterjedő hullám frekvenciája és mitől függ?? |
|
HAME |
|
Egy Ervin nevezetű Schrödinger öta secpec kiszámolni egy kóbor elektron frekvenciáját. Mekkora frekvenciája lehet egy hirtelen eltűnő Napnak? |
|
mandala |
|
Szerintem, a Dűnén található 'fűszer' segítségével minden megoldható!... Kwisatz Haderach
|
|
Bátky János |
|
Sikeres méréséről én sem tudok. Talán azzal is baj lehet, hogy feltételezett frekvenciája a mérési határon kívül esik.
Ahhoz, hogy a sebessége mérhető legyen, lehet, hogy a téridőt kellene érzékelhető módon perturbálni. Én azt nem várom meg, inkább emigrálok Ausztráliába |
|
HAME |
|
Nos igen, de ha jól tudom, ill. ha jól nem tudok róla, gravitációs hullámot még nem sikerült mérni. Viszont ha a Nap hirtelen eltűnne, a kérdés is eldőlne. A Nap gravitációjának megszűnése jól mérhető lenne és a sötétség beálltának momentumához képest pontosan meg lehetne állapítani a g-h terjedési sebességét.
A spec. realtivitáselmélet pedig összvissz 2-3 függvény (alkalmazott Galillei-transzformáció). Néhányuknál a fénysebességre egyszerűen definiálatlan, mint a tangens a pi/2-re. |
|
Bátky János |
|
A gravitáció nagyléptékű elmélete rendben van, amennyire tudom. Akkor válik problémássá, amikor össze kell fésülni a kvantummechanikával. Hogyan is alakul a téridő a kvantumvákuumban, stb. |
|
Bátky János |
|
A spec. relativitáselmélet -ha jól tudom-, különben sem állítja, hogy a fénysebesség felső korlát, csak azt, hogy valamifajta határsebesség mindkét oldalról és ez az oksági elvnek megfelel így is. Legfeljebb nem észleljük a felső -tachyonos- tartományt. |
|
Bátky János |
|
Hát... ha jól tudom, a gravitációs hullám a téridő deformációs sebessége lenne, mintegy a hangsebesség a téridő szövetében.
Egyelőre úgy hiszik, hogy ha mondjuk a Nap eltűnne a helyéről, arról 8 percig nem szereznénk tudomást. Utána igen... |
|
HAME |
|
A "gravitációs hullám" terjedési sebességét is fénysebességnyire tartják, de szvsz még senkinek sem sikerült megmérnie és csak azért tartják annak, mert így belepasszol a relativitáselméletbe. Már amennyire a gravitáció bármibe is belepasszol egyáltalán. |
|
Bátky János |
|
Egyszer Lemnél vagy Clarke-nál olvastam talán egy érdekes okfejtést az idegen értelmes lények kinézetéről és lehetséges méretéről a szubatomi skálától galaktikus méretekig.
Valami olyasmi volt benne a végletekről, hogy parányi méretekben a határozatlansági reláció bekavar a nem véletlenszerű gondolkodásnak, ha pedig galaxis méretben gondolkodunk (végülis egy galaxisban fellelhető csillagok száma azonos nagyságrendű, mint az agy neuronjainak száma...), akkor a fénysebességgel terjedő belső vagy külső kommunikáció és a hatalmas méretek miatt (két szélső csillag távolsága nagyjából 100,000 fényév) az információáramlás ugyan lehetséges, de gondolkodásának időléptéke annyira kívül esik megfigyeléseinken, élettartamunkon és általában időskálánkon, hogy a kapcsolatfelvétel lehetetlen lenne... |
|
mpd |
|
OK, elképzeltem. És most? |
|
kova |
|
Nem mondok én ilyet, kedves mpd , beszélgetek veled is, láthatod!
Viszont kihirdetem neked, hogy az csak a te képzeletedben létezik, hogy én kihirdetném, minden csak az én képzeletemben van jelen.
Most képzeld ezt el! |
|
Bátky János |
|
A Hyde Park sarkán is lehet kinyilatkoztatni... és ott veszélytelenebb is, mint itt |
|
mpd |
|
És ha ő azt mondja: nem is beszélgettek? Na? Akkor mi van? |
|
mpd |
|
Jaja!! Ezért írtam a kötőjelek közti részt. |
|
Bátky János |
|
Lassan eljutunk a Gödel-tételig illetve a Mátrixig |
|
Bátky János |
|
A tudományok hozzáállását és értelmezési tartományát nagyjából ismerem.
Vannak tapasztalataim, amelyeket a tudomány nem fed le, nem tud magyarázni, szerintem léteznek, a tudomány szerint nem léteznek.
De ha valamit nem tanultam, nem tapasztalatam, akkor is létezhet, de nem kell elhinnem. Ha meggyőződöm róla, hogy van, na, akkor kezdődik a megismerés |
|
Bátky János |
|
Ne kezdd megint.
Most egymásnak feszülhetnénk, mint vad bikák a pampákon, hogy az én életemből az én megszerzett tudásom alapján leszűrt tapasztalatok képviselik az abszolút igazságot a Te abszolút igazságaiddal szemben, de félek, az nem vezetne semmire. Beszélgetünk, fogadd el. |
|
Bátky János |
|
Röhögj csak. Ülj be egy zárt szobába mindenféle eszköz nélkül és bizonyítsd be, hogy a világ a szoba falain túl folytonosságát megőrizve tovább létezik.
Berkeley és Hume másztak el errefelé az angolszász ismeretelméletben. Parazita elmélet, de elgondolkodtató. Tényleg nem létezem Neked, amíg nem érzékelsz... |
|
HAME |
|
Formálisan. Ez ugyanis rendszeraxióma lenne, és arról a rendszeren bévülről nem lehet megállapítani, hogy helyes-e, vagy sem. Ergo minden levezetett állításhoz kimondva, vagy kimondatlanul hozzátartozik a preambula: Ha rajtam kívül semmi sem létezik, minden csak a képzeletemben van jelen, akkor érvényes, hogy: |
|
mpd |
|
Na várj csak. Ha kiderítené, hogy őrajta kívül semmi sem létezik, minden csak az ő képzeletében van jelen, akkor - ha ezt elfogadja - az ő igazsága az egyetlen igazság lesz... |
|