| Téma: Építészet |
|
| HAME |
|
Idézet:
Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...
Nem biztos. Amikor az (anti)építész ismerősöm (Szarka László, hogy megörökítsem a nevét a jövőnek  ) a hetényi iskola tervezésénél eltévedt egy tizedessel nagyobb baj nem történt. Miután berakták a vasazást a zsaluk közé, kiderült, hogy a beton már nem fér be. 
Ez nem vicc, nem anekdóta, megtörtént esemény! |
|
| Rendes Kis |
|
Bizton állíthatom, hogy a leszakadás NEM a számítógépes tervezés miatt van: Ugyanis a 7 tizedes jegyig kiszámolt eredményt is a végén még megszorozzuk 1,3-mal ...
(A számítógépes tervezés kockázata a nagyságrendi tévedésben van. Mert a logarléccel kiszámoltuk azt a 3 értékes jegyet, de hogy hova kell tenni a tizedes vesszőt, azt fejben kalkuláltuk ki. Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...) |
|
| HAME |
|
Az idei év nem mérvadó, nem a számítógépek és a tervezők felelősége, hanem az üzemeltetőké.
Az idei extrém időjárásnál elfeledkeztek róla, hogy egyik tető teherbírása sincs még ráhagyással se 1000 kg/m2. Ha 500 kg/m2, akkor már jó. Márpedig másfél méter, a tetőszerkezeten átjutó hő hatására tömörödő hórétegnek legalább 1 t a súlya négyzetméterenként.
Közvetlen a nagy olvadás elött voltam síelni Králikyn (Besztercebányától egy ugrás), a felvonó felett lévő használaton kívüli gerendaházat, úgy nyomta össze a hó, mint az a hidraulikus prés, amelyikkel az amerikai filmekben az autókat zippelik. Pedig a ház terve nem sok számítógépet látott és nemhogy nem lapostetős volt egykoron, hanem kimondottan hegyesszögű hegyi tetőt hordozott magán.
A másik dolog, ami viszont összefüggésben van a számító- és számológépekkel, az a hamis pontosságérzet. Colstokkal, piaci(pontosságú) mérleggel felvett adatokat dolgozunk fel 8-10 vagy még több tizedes pontosságra. és azt hisszük, a végeredmény ilyen pontos. Miközben a betonvas, a konstrukciós elemek, a beton, a stb. szilárdsági mutatóit továbbra is táblázatból vesszük elhiszemre.
Továbbá, azelött logarléccel számoltunk (igen, én még számoltam ilyennel  ), a részeredményeket automatice felfelé kerekítettük (ugyebár összeadni nem lehetett vele, azt külön kellett papíron), így egy bonyolultabb számításnál ugyanarra egy zsebkalkulátor és egy logarléc akár 20-30 %-os eltérést is adhat. |
|
| onogur |
|
Csak úgy eszembe jutott Demszky minapi szövege. Márminthogy azé vett fel a székesfőváros hiteleket, hogy ne csak a ma adófizető polgárok fizessék meg a városfejlesztés kőccségeit, hanem a következő generáció is járuljon majd hozzá, amikor törleszteni kell az adósságot.
( Az Országgyűlésben a mai napig nincs ombuccmanja a szavazásra még nem jogosult honfitársainknak )
Agyamat dobom elfele.
Szóval majd amikor puncspisztáciát elbontják unokáink, akkor nem csak a bontás költségeit köhögik ki, de még a felépítés költségeit is törlesztik majd, vadul, talán még a bontás után is. |
|
| Login |
|
Találkoztam egy régi ismerőssel, aki az építőiparban dolgozik. Beszélgettünk, természetesen szóba került a vállalkozói réteg, a munkaerő és minden ilyesmi. Említette, hogy nemrégen egy konferencián trécselt egy statikus barátjával, aki elég érdekesen áll hozzá a számítógépes tervezéshez. Szerinte ugyanis míg régen 25-50 %-os ráhagyással (statikai anyagráhagyás az erősítésért + morál) tervezték az épületeket, így azok ellenálltak a szélviharoknak, hóterhelésnek stb., addig mostanság a gép kiköpi a pontos szükségletet, s ezért omlik össze annyi tető. Nem is beszélve arról, hogy errefelé is dívik a török szokás, azaz a vállalkozó gyengébb anyagból, vagy kevesebből építi fel a házat... és még a munkás is lopogat. Régen mindezt megtehették, persze azért, mert előre számolt vele mindenki. De a számítógép, illetve a program/ozó nincs ilyenre felkészítve.
Na akkor ez most morális, bűnügyi kérdés, vagy programozói hiba?
Ha van köztetek olyan, aki mindkét területhez ért, / / mondhatna valami bíztatót. |
|
| iszalag |
|
(Idézet:
Ezt a beírásomat majd vegyétek elő 20 év múlva, amikor a puncs-pisztáciát bontják ... )
 elővesszük |
|
|
| Rendes Kis |
|
Jódarabig aggódtam, hogy a Spenótpalota helyén épülő Puncs-pisztácia palota csöbörből vödör lesz. Most már kívülről (túlpartról) késznek látszik - és meg kell állapítanom, hogy egészen meglehetős lett.
Most hogy végignézhetek a Zrínyi utcán (amit ugye a spenót előd elépített), egy régi bosszúságom is elpárolgott. Abból kiindulva, hogy az Alagút + Lánchíd tengely a Bazilikára mutat, haragudtam a Gresham-palotára, hogy elállja ezt a tengelyt. Most kiderült, hogy ez a viszony nem kölcsönös: a Bazilika tengelye nem a Lánchídra mutat - hanem a Zrínyi utcába !
Még visszatérve a pót-spenót palotára, azzal nem értek 1&, hogy a homlokzata önmagára szimmetrikus. A Gresham-palota, a Roosevelt-tér tengelyében állván lehet önmagában szimmetrikus. De az új háznak a BM-palotával kellene köszönnie. (Ezt a beírásomat majd vegyétek elő 20 év múlva, amikor a puncs-pisztáciát bontják ... ) |
|
|