| Téma: Fizika |
|
|
| tótumfaktum |
|
Az első dolog amit már az elején le kell szögezni, hogy Einstein soha nem kapott Nobel díjat sem a speciális sem pedig az általános relativitás elmélet megfogalmazásáért, más miatt kapott Nobel díjat. (A fényelektromos jelenség megmagyarázásáért.) Tehát az általános relativitás elmélet kapcsán nem egy minden elemében tudományosan megalapozott és bizonyított tényekről hanem egy teóriáról beszélhetünk csak és nem véletlen, hogy egy jó részét máig senkinek nem sikerült bizonyítania.
 |
|
|
|
| tótumfaktum |
|
2016. február 21., vasárnap 14:08
Ismét lendületben a hadronok
Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
Gigantikus csillag  hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Nofene...
Idézet:
A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO ...A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be
Nem siették el...  Igaz 1,2 milliárd fényév után... |
|
| tótumfaktum |
|
http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php
„A téridő fodrai”
A fizikusok a gravitációs hullámokat a „téridő fodrainak” is nevezik, ahol a téridő a három megszokott térdimenzión kívül az időt is tartalmazza. A relativitáselmélet nagyon pontosan leírja a gravitációt ebben a négydimenziós világban. Mivel 4 dimenziót nehéz elképzelni, ezért a teret gyakran egy gumilepedővel szemléltetjük. Einstein állítása szerint a gravitációt a téridő (modellünkben a gumilepedő) görbülete okozza.
- See more at: http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php#sthash.UCjtwR1A.dpuf
 |
|
| tótumfaktum |
|
http://gravitacioshullam.hu/gravitacios-hullamok/mik-a-gravitacios-hullamok
Idézet:
Az általános relativitáselmélet igazi forradalmát az a felismerés adta, hogy gravitációs mezőkben mozgó megfigyelők mindig ilyen, ti. gyorsuló megfigyelők, méghozzá ugyanabban a gravitációs mezőben mozogva azonos módon és mértékben gyorsulók. Gravitációs mezőkben tehát a távolság és időtartam mérésének szabályai magukhoz a mezőkhöz rendelhetők, a négydimenziós téridő helyfüggő görbületeként. Einstein értelmezésében így a gravitációs mezőben mozgó testekre a gravitáció nem erőhatásként, hanem a téridő “görbültségeként” hat, amely a testek mozgását befolyásolja, eltéríti.
A téridő görbülete befolyásolja a testek mozgását, a téridő görbültségét azonban maguk a testek alakítják ki. Testek mozgatásával tehát hatással tudunk lenni a téridő görbültségére, amely változó görbültséget aztán más testek mozgásának megfigyelésével kimérhetjük.
A gravitációs hullámok a téridőnek ezek a hullámszerűen ingadozó és tovaterjedő fodrozódásai. Einstein 1916-ban nemcsak azt jósolta meg, hogy az elmélete következményeként e hullámoknak létezniük kell, de a hullámok pontos tulajdonságait is megadta: fénysebességgel terjednek, a forrásuktól távolodva egyenes arányban csökkenő amplitúdóval, kétféle rezgési (ún. “polarizációs” állapottal, általuk a téridőben megnyúlást és összehúzódást okozva a haladási irányukra merőlegesen (vagyis “transzverzális” hullámok).
Két, egymás körül keringő neutroncsillag gravitációs hullámait egy képzeletbeli “gumilepedő” hullámzásaként szemléltethetjük – lásd például EZT A VIDEÓT. A gravitációs hullámok mibenlétét, és az észlelésükhöz használt interferométerek működését EZ A VIDEÓ magyarázza el. Olvasásra ajánljuk továbbá a magyar LIGO honlap témában írt összefoglalóit.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai,
 |
|
|
| dejszen |
|
Igen, ezért hozták nyilvánosságra az adatokat, nehogy má' a kínaiak fedezzék fel.  |
|
|
|
|
| dejszen |
|
|
Szóval az udvari bohóc szerepét játszod... |
|
|
| dejszen |
|
|
Na, bexarni azt tudsz, aztán semmi... |
|
| tótumfaktum |
|
""Dehogy kezdjük! Pláne így, hogy dogmatizálnak egyes "törvényeket".
Idő nincs, ennek hatásaként téridő sem létezhet""
Bexarás. Gondolkodom, tehát nem létezem.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
Azt sugallja, hogy mi emberek, lassan kezdjük megérteni a fizika tényszerű törvényeinek néhány ezrelékét!
Dehogy kezdjük! Pláne így, hogy dogmatizálnak egyes "törvényeket".
Idő nincs, ennek hatásaként téridő sem létezhet
|
|
| tótumfaktum |
|
Kína a gravitációs hullámok megfigyelésére készül
2016.02.18. 17:36
Kínai kutatók egy új, Tajcsi nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését – írja az MTI.
Hu Ven-zsuj projektvezető elmondta, hogy 2030 körül három, a gravitációs hullámok felismerésére alkalmas műholdat is felbocsátanak. A projektvezető azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.
http://index.hu/tudomany/2016/02/18/kina_a_gravitacios_hullamok_megfigyeleser ...
|
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
itterbiumionok
Szóval nem itterbium ionok?
|
|
| Omniscient |
|
"Egy német kutatócsoport megépítette a világ legpontosabb atomóráját. A Physikalisch–Technische Bundesanstalt konstrukciója másodpercenként több billiószor méri meg az itterbiumionok mozgását, így olyan szintű pontossággal mérheti az időt, ami korábban csak elméletben létezett.
Az eddig ismert legpontosabb atomóra a céziumatomok rezgését vizsgálta két energiaállapotban. Az SI mértékegységrendszerben az egy másodperc értékét a céziumelektron oszcillációja alapján adják meg: ez másodpercenként kilencmilliárd-százkilencvenkétmillió-hatszázharmincegyezer-hétszázhetvenhét. Ezt a definíciót használják 1967 óta. Az új kutatás viszont megnyithatja az utat a másodperc újradefiniálása előtt. Ez nem szimpla hangzatos kijelentés: az ezzel foglalkozó bizottság ugyanerre készül a kilogrammal, az amperrel, a móllal és a joule-lal is."
http://index.hu/tudomany/2016/02/12/elkeszult_a_vilag_legpontosabb_oraja/
|
|
|
| schlempe |
|
|
Új, transzurán elemet "fedeztek föl" a japánok, a 113-as rendszámút--a Mengyelejev-féle periódusos rendszerben. Ez a SZUPERNEHÉZ matéria nagyon könnyen elbomlik...nyilván |
|