| Téma: Fizika |
|
|
|
| tótumfaktum |
|
2016. február 21., vasárnap 14:08
Ismét lendületben a hadronok
Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
Gigantikus csillag  hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Nofene...
Idézet:
A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO ...A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be
Nem siették el...  Igaz 1,2 milliárd fényév után...  |
|
| tótumfaktum |
|
http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php
„A téridő fodrai”
A fizikusok a gravitációs hullámokat a „téridő fodrainak” is nevezik, ahol a téridő a három megszokott térdimenzión kívül az időt is tartalmazza. A relativitáselmélet nagyon pontosan leírja a gravitációt ebben a négydimenziós világban. Mivel 4 dimenziót nehéz elképzelni, ezért a teret gyakran egy gumilepedővel szemléltetjük. Einstein állítása szerint a gravitációt a téridő (modellünkben a gumilepedő) görbülete okozza.
- See more at: http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php#sthash.UCjtwR1A.dpuf
 |
|
| tótumfaktum |
|
http://gravitacioshullam.hu/gravitacios-hullamok/mik-a-gravitacios-hullamok
Idézet:
Az általános relativitáselmélet igazi forradalmát az a felismerés adta, hogy gravitációs mezőkben mozgó megfigyelők mindig ilyen, ti. gyorsuló megfigyelők, méghozzá ugyanabban a gravitációs mezőben mozogva azonos módon és mértékben gyorsulók. Gravitációs mezőkben tehát a távolság és időtartam mérésének szabályai magukhoz a mezőkhöz rendelhetők, a négydimenziós téridő helyfüggő görbületeként. Einstein értelmezésében így a gravitációs mezőben mozgó testekre a gravitáció nem erőhatásként, hanem a téridő “görbültségeként” hat, amely a testek mozgását befolyásolja, eltéríti.
A téridő görbülete befolyásolja a testek mozgását, a téridő görbültségét azonban maguk a testek alakítják ki. Testek mozgatásával tehát hatással tudunk lenni a téridő görbültségére, amely változó görbültséget aztán más testek mozgásának megfigyelésével kimérhetjük.
A gravitációs hullámok a téridőnek ezek a hullámszerűen ingadozó és tovaterjedő fodrozódásai. Einstein 1916-ban nemcsak azt jósolta meg, hogy az elmélete következményeként e hullámoknak létezniük kell, de a hullámok pontos tulajdonságait is megadta: fénysebességgel terjednek, a forrásuktól távolodva egyenes arányban csökkenő amplitúdóval, kétféle rezgési (ún. “polarizációs” állapottal, általuk a téridőben megnyúlást és összehúzódást okozva a haladási irányukra merőlegesen (vagyis “transzverzális” hullámok).
Két, egymás körül keringő neutroncsillag gravitációs hullámait egy képzeletbeli “gumilepedő” hullámzásaként szemléltethetjük – lásd például EZT A VIDEÓT. A gravitációs hullámok mibenlétét, és az észlelésükhöz használt interferométerek működését EZ A VIDEÓ magyarázza el. Olvasásra ajánljuk továbbá a magyar LIGO honlap témában írt összefoglalóit.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai,
 |
|
|
| dejszen |
|
Igen, ezért hozták nyilvánosságra az adatokat, nehogy má' a kínaiak fedezzék fel.  |
|
|
|
|
| dejszen |
|
|
Szóval az udvari bohóc szerepét játszod... |
|
|
| dejszen |
|
|
Na, bexarni azt tudsz, aztán semmi... |
|
| tótumfaktum |
|
""Dehogy kezdjük! Pláne így, hogy dogmatizálnak egyes "törvényeket".
Idő nincs, ennek hatásaként téridő sem létezhet""
Bexarás. Gondolkodom, tehát nem létezem.
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
Azt sugallja, hogy mi emberek, lassan kezdjük megérteni a fizika tényszerű törvényeinek néhány ezrelékét!
Dehogy kezdjük! Pláne így, hogy dogmatizálnak egyes "törvényeket".
Idő nincs, ennek hatásaként téridő sem létezhet
|
|
| tótumfaktum |
|
Kína a gravitációs hullámok megfigyelésére készül
2016.02.18. 17:36
Kínai kutatók egy új, Tajcsi nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését – írja az MTI.
Hu Ven-zsuj projektvezető elmondta, hogy 2030 körül három, a gravitációs hullámok felismerésére alkalmas műholdat is felbocsátanak. A projektvezető azt is jelezte, hogy közös kutatásokat terveznek az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Lézeres Interferométeres Űrantenna (LISA) projekt keretében. Az ESA 2035 körül akar új műholdakat pályára állítani.
http://index.hu/tudomany/2016/02/18/kina_a_gravitacios_hullamok_megfigyeleser ...
|
|
|
| dejszen |
|
Idézet:
itterbiumionok
Szóval nem itterbium ionok?
|
|
| Omniscient |
|
"Egy német kutatócsoport megépítette a világ legpontosabb atomóráját. A Physikalisch–Technische Bundesanstalt konstrukciója másodpercenként több billiószor méri meg az itterbiumionok mozgását, így olyan szintű pontossággal mérheti az időt, ami korábban csak elméletben létezett.
Az eddig ismert legpontosabb atomóra a céziumatomok rezgését vizsgálta két energiaállapotban. Az SI mértékegységrendszerben az egy másodperc értékét a céziumelektron oszcillációja alapján adják meg: ez másodpercenként kilencmilliárd-százkilencvenkétmillió-hatszázharmincegyezer-hétszázhetvenhét. Ezt a definíciót használják 1967 óta. Az új kutatás viszont megnyithatja az utat a másodperc újradefiniálása előtt. Ez nem szimpla hangzatos kijelentés: az ezzel foglalkozó bizottság ugyanerre készül a kilogrammal, az amperrel, a móllal és a joule-lal is."
http://index.hu/tudomany/2016/02/12/elkeszult_a_vilag_legpontosabb_oraja/
|
|
|
| schlempe |
|
|
Új, transzurán elemet "fedeztek föl" a japánok, a 113-as rendszámút--a Mengyelejev-féle periódusos rendszerben. Ez a SZUPERNEHÉZ matéria nagyon könnyen elbomlik...nyilván |
|
|
| negyven rabló |
|
Dehogy!
Azt sugallja, hogy mi emberek, lassan kezdjük megérteni a fizika tényszerű törvényeinek néhány ezrelékét! |
|