| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| HAME |
|
konkrétan?
Konkrétan igen, de most a fizikáról lenne szó. Amit a lángokról, meg összerázott vizekről fecsegtek (egyáltalán minek összerázni a vizet, ha van sör?) az természetesen marhaság, ugyani Bátky kartács kollégájához hasonlóan én 50 éve nem hallottam ilyesmikről, azaz nincs. 
Vagy legalábbis nem tudok miccólni hozzá.
A rugó - rezgőkör összehasonlítás viszont triviális, lévén mindkettő egy sima másodfokú lineáris dif.egyenlet, már ameddig elhanyagoljuk az elhanyagolhatóakat és csak a lineáris tartományban vizsgálódunk. De ha figyelembe vesszük csak a durva korrigálandókat, mint a mechanikus rendszernél a légellenállást, az elektromosnál mondjuk a tekercs vasmagjának hiszterézisét, nincs az az atyaűristen, aki analóg egyenleteket álítson fel |
|
| glens |
|
Úgy is van.
Nehogy már egy mitugrász mondja meg, hogy hogyan kell leírni a láng viselkedését. |
|
| Bátky János |
|
Felelős magabiztosság nélkül nincs tudomány, na hallod  |
|
| glens |
|
Később láttam, az egyetemen az foglalkozott vele utánam, aki állította, hogy hülyeség, mert ő 20 év praxisa alatt nem hallott ilyenről
Nézd, ha nem hallott róla, akkor olyan nincs is és punktum. |
|
| glens |
|
|
Hame bácsi, Te most a b...ásra gondolsz? |
|
|
| glens |
|
|
Ja, 14 év fórod Neked van, Ecsém. |
|
| Bátky János |
|
Piszok izgalmas lehetett.
Így van. Egy évig kísérleteztem úgy, hogy közvetlenül a kérdéskörhöz semmiféle irodalom akkor nem volt elérhető. És 1-2 eszköztől eltekintve (schlieren, stroboszkóp, memóriás oszcilloszkóp, korrekt mikrofon, rotaméter) semmi extra, jóformán kizárólag háztartási eszközeim voltak.
Vicces, de ma se találok túl sok olyan fotót a neten, amilyeneket készítettem akkor Később láttam, az egyetemen az foglalkozott vele utánam, aki állította, hogy hülyeség, mert ő 20 év praxisa alatt nem hallott ilyenről
Ezzel analóg a tekercs-ellenállás-kondenzátor és a tömegpont-súrlódás-rugó megfeleltetése (csak ez persze jóval egyszerűbb eset, itt linerárisak az egyenletek).
Persze, ez egy furmányos lengő rendszer. És nem árt ismerni, ha az ember nem akar önjáró kazánt készíteni, vagy sztochasztikus célpontú rakétát... |
|
| glens |
|
Piszok izgalmas lehetett.
Ezzel analóg a tekercs-ellenállás-kondenzátor és a tömegpont-súrlódás-rugó megfeleltetése (csak ez persze jóval egyszerűbb eset, itt linerárisak az egyenletek). |
|
| Bátky János |
|
|
Ezt a mechanika órát biztos elblicceltem. De ez a másodfajú egyenlettípus rémlik. Tényleg tipikusan sormegoldású. |
|
| Bátky János |
|
Van jó 14 év forod
Rakétával nem tudtam foglalkozni, mert irodalom nem volt, a NASA meg nem tesz fel túl sok mérést a szabadsugárlángok stabilitásának témájában... ki tudja miért?
A sikoltozó lángot viszont sikerült lefényképezni. Buborékok váltak le az égési zónáról.
Összegereblyéztem a mozgásegyenleteket és a láng frontjának evolúciós egyenletét
(a fene essen bele, mind nemlineáris), hogy megfogjam az instabilitást.
Aztán másfelé indultam. Megfordítottam a fotót, fejjel lefelé. Nagyon érdekes volt, úgy nézett ki, mint a plafonról csöppenő folyadék.
Gyorsan elővadásztam egy irodalmat, amiben benne voltak az instabil folyadékhidak egyenletei. És akkor megtaláltam azokat a nemlineáris formákat, amelyek olyanok voltak, mint a láng egyenlete. QED. A matematika nem csal. Ez csoda Megvolt a vizuális analógia és kikutattam hozzá a matematikait. Itt fejeztem be.
A hangot kibocsátó láng és a csöppenő víz analóg, víz-hang-tűz együtt. |
|
| glens |
|
1973-ban védtem.
Érdekes volt a rakétahajtóműből kilépő gáz alakja.
Olyan állóhullámszerű dolog jött ki, és mutattak egy fényképet, ahol látszott, hogy a valóságban is tényleg olyan. Ezen nagyon meglepődtem... |
|
| glens |
|
Vagy az éles kerék problémája. Milyen görbét ír le a talajon amíg megáll?
(Mattyő - Matthieau? - diff. egyenlettel lehet leírni..) |
|
| Bátky János |
|
Rayleigh-szórás? Amiért az ég kék? Jó koponya volt, sokfelé előjöhetett a neve.
Nekem áramlástannal kombinált hőtan volt a dolgom... égési zajok, lángfotózás... nagyon érdekes volt. Már csaknem húsz éve tudom, miért dübörög a gázbojler... de hogy a gazdaság mitől?
ODRA, Algol... hát Te se most kezdted az ipart ODRA rémlik, meg talán HT-11? Apple, TPA, Spectrum... de ez már majdnem újkor |
|
| glens |
|
Sajnos nem ismerem Bénard-Rayleigh jelenséget.
Ezt a Rayleigh-t valahol máshol tanultuk, de nem ugrik be, hogy hol.
Lehet, hogy a Folyadékok mechnaikája tantárgy keretén belül (a turbulenciához volt köze a pofának?)
A diplomamunkám is félig-meddig áramlástan volt (vezető folyadékok tranziens jelenségei homogén mágneses térben, vagy valami ilyesmi. A folyadéknak volt súrlódása is, mert olyan görbék gyöttek ki a sebességprofilra, hogy 0 volt a fal mellett az áramlás sebessége. MHD generátorok számolásához volt valami köze. Fourier sorral lehetett megfejteni a diff. egyenleteket, aztán géppel számoltattam ki egy konkrét esetre. A gép Odra volt és Algolban lehetett nyomulni rajta.) |
|
| Bátky János |
|
Van még 1-2 érdekes dolog (sajnos a statisztika nekem nem erősségem):
- középiskolában fizikaórán (gázok) össze kellett kapcsolni 10 gemkapcsot. Felemeltük addig, amikor már vonalban lógott. Aztán leejteni. Egy másik lánccal pedig meg kellett mérni a leejtett lánc végpontjainak távolságát. Elég sok ejtegetés után kb. 3-ra jött ki az átlag.
- van egy kártyalap, amit vízszintesen tartok a talaj fölött magasan (szélcsend van). Elengedem. Milyen pályán mozog? Hol esik le?
- mennyi idő alatt párolog el egy pohár víz?
- összerázok egy kulacs vizet. Mennyi idő alatt áll meg teljesen a víz?
- egy gömbben van egy jó hosszú kötél, végei a gömb falán rögzítve. Összerázom a gömböt. Hogyan függ a kötélen kialakuló csomók száma a rázások számától, a kötél hosszának és a gömb átmérőjének viszonyától?
off
Több érdekes feladat van Kapica Érdekes fizikai feladatok című könyvében, de az már kifejezetten szakembereknek szól. Ha a feladatokat olvasom, már abból is okulok (hogy hagyjam abba)
Egy példa: milyen gyorsan fussunk a vízen ahhoz, hogy nem süllyedjünk el?
on |
|
| Bátky János |
|
Őszinte leszek, nem tudom, honnan tudják, hogy ez a legjobb. Talán részben örökletesen, másrészt bizonyára hőtani okai is vannak, hogy kevesebb sült méh keletkezzen a kaptárban. (erről onogurt vagy mpd-t kellene mgkérdezni)
Matematikailag who knows? Diszkrét feltételes szélsőérték feladat, amiben nemhogy otthon nem vagyok, de külföldön sem A szabályosságnak valószínűleg köze van a legkisebb szóráshoz. ??? számtani-mértani közép...
Azt tudom még, hogy konvekciós áramlásnál is létrejönnek hatszög-minták, mint a Bénard-Rayleigh áramlásban/instabilitásban. Biztos ismered, akkor jön jön létre, amikor alulról fűtött-felülről hűtött lap között a hőmérsékletkülönbség meghalad egy kritikus értéket. A folyadék úszógumiszerű alakzatokban forog, amelyek aztán hatszögszerűekké válnak. Ezek a megfagyott lávafolyamban kimerevülve megfigyelhetők.
Egyebek, pl. hókristály:
http://www.sulinet.hu/foci/poligon/hexa.html
Benzol? |
|
| Bátky János |
|
|
Meg az, ahová a szobrokat, vasúti kábeleket viszi a papa szorgosan... |
|
| HAME |
|
Hát szóval izé... kisfijam... öö... tehát van az anyuka méh, meg az apuka méh...
|
|
|
| glens |
|
Átjöttem.
Akkor hogy is csinálják a méhek? |
|
| Bátky János |
|
Nem pont erre gondoltam, de részemről határesetként elfogadom
Engem az ejtett gondolkodóba, hogy időben nem állandó, hanem mondjuk milliárd éves skálán elmásznak a jegyei valamely tizedesben... De a Tiéd sokkal jobb |
|
| HAME |
|
ej hát miért lenne állandó.
1. Mi is a Pi? Az egységnyi sugarú félkörív hossza.
2. Most akkor nézzük hogy is változik egy mozgó test látszólagos mérete a referencia koordinátarendszerből nézve. A mozgás irányában a test hossza rövidül, egészen fénysebességig, amikor is 0-ra csökken. A mozgásra merőleges irányban azonban 0 a viszonyított sebesség, azaz a keresztirányú méretváltozás nulla.
3. Nézzük akkor egy félkörív változását a sebesség növekedésével. Belátható, hogy egyre laposabb lesz, mígnem fénysebességnél egy szakaszba "komprimálódik". Fénysebességnél tehát a Pi=2.
Na miccósz? |
|
| Bátky János |
|
517-ben hülyeség volt, bocs. Pont fordítva.
Tehát ugyanaz az inga ugyannyira kimozdítva függöleges helyzetéből a Földön a két végpontja közötti utat 0.95 másodperc alatt, a Vénuszon 1 másodperc alatt teszi meg. Így jó. Nagyobb gravitáció alatt a lengésidő kisebb. |
|
| Bátky János |
|
Persze, de azt az ortodox elméletet még nem rúgtam fel, hogy a pi állandó
l-ben benne van a c (~300,000km/s), g-ben a gamma (6.67*10**(-11)Nm2/kg2), akkor a pi-ben benne lesz a h (Planck-állandó, 6.63*10**(-34) Js) |
|
|