Téma: Határterületek a tudományban |
|
Bátky János |
|
Kezdelek érteni. Az inga úgy indul, hogy felfüggeszted. Lefelé lóg. Nem mozog. Nem is fog, amíg nem nyúlsz hozzá Te vagy bárki más.
Aztán megfogod a golyót a végén, oldalra húzod és elengeded. Így kezdődik a mozgás. Két erő hat rá: a kötélerő a madzagban és a nehézségi erő. Ezt mutatja a formulában az l és a g. A pi arra utal, hogy körpályán mozog - ha a kötél nyújthatatlan.
Ez az egész azért érdekes szerintem, mert egy viszonylag egyszerűnek tűnő dolgon a mechanikai tudományok jórészét demonstrálni lehet. |
|
Bátky János |
|
Köszönöm Szerencséje volt. Nem voltam nagyon mérges, csak egy kicsit bosszantott fel... |
|
onogur |
|
Hát pedzegetni fogja, de a tantusz legfeljebb majd a jövő héten esik le, ha egyáltalán leesik. Szép válasz volt. |
|
onogur |
|
Csak hogy ne haljak meg teljesen hülyén: ha a 0,904 g arra akarja rávenni az ingát, hogy a Vénusz középpontja felé nézzen, akkor túlképpen mi téríti mozgásra, ha a forgási sebesség nem képes arra? |
|
Bátky János |
|
Ono, félek az imént nagyon partvonalra tettem ezt a mavo gyereket a kék Sickratmanban... Mit tegyek? Vagy gondoljam azt, úgyse érti? |
|
|
Bátky János |
|
Game over, my friend. See Budó: Kíséreti fizika, I. kötet |
|
Bátky János |
|
Első lépésben forgás nélkül:
Tf/Tv=gyök(0.904)= 0.951
Tehát pusztán így a Földön 1s a lengésidő, a Vénuszon 0.951s. Hm? |
|
onogur |
|
Nadehát a Vénusz majdnem tökéletes gömb! |
|
onogur |
|
Megnéztem, a felszinen 0,904 g a gravitáció. Szóval, akkor? |
|
HAME |
|
ott a gond az elgondolásodban, hogy az inga nem azért leng, mert forog a Föld, hanem azért mert gravitációja van nekije. Ha a Föld egy ideális gömb lenne, akkor az Egyenlítőn állva egy rugós mérleggel kisebb gravitációt mérnénk, mint a sarkokon, mivel a forgásból eredő repítőerő a tömegvonzással szemben hat. De ez az erő a gravitációs erőhöz képest elhanyagolható. Annyira, hogy a valóságban, mivel a Föld enyhén nyomott a sarkoknál, pont fordítva van. A kis sugárbéli különbség sokkal nagyobb változást okoz, mint az egyenlítőn fellépő centrifugális erő |
|
Bátky János |
|
? Nem. Lassabb forgás, kisebb g (a tömeg kb. azonos). Kisebb g, nagyobb T. A Vénuszon az inga két szélső helyzete között nagyobb időt mérsz ugyanazzal az ingával, mint a Földön. Ziher. |
|
onogur |
|
Reménytelen! A Vénusznak van egy, a földinél valamivel kisebb tömegvonzása és lényegesen kisebb a mágneses erő. Viszont a tengelyforgása röhejes a földi 1,5 mac-hoz, az a 6 km/h. Tehát: a Vénuszon felállított ingád zsinórjának sík mindegy, hogy mennyi lesz a hossza, a végére függesztett ónsúly állni fog, mint a cövek és konzervatív módon a Vénusz középpontja felé "fog nézni". |
|
Bátky János |
|
Most meg fogod érteni, barátom a rohadt életbe mennyit kell ennek keccsölni
idő (T), zsineghossz (l), (nehézségi) gyorsulás (g)
A T lengésidő a két utóbbitól függ. A zsineghossz gondolom, megvan. Ez fix, tegyük fel.
A g attól függ, milyen a környezet, milyen az inga anyaga,...
Pl. beleteheted mézbe. Ha vasgolyó van a végén és aláteszel egy bekapcsolt elektromágnest, akkor másként leng. Ugyanez a helyzet a gravitációval. Tehát a g mindenfajta külső erő "összetevődése". Hm?
|
|
onogur |
|
Bakker, a tömegvonzás a lényeg, nem a mágnesesség, vagy nem? Minél tovább beszélgetünk, annál inkább nem értem. |
|
Bátky János |
|
Aszongyák, a mágneses térerő korrelál a forgási sebességgel...
És lám, a Vénusznak alig van mágneses tere.
A fizikusok úgy csinálják, ha jól tudom, hogy először minden szóbajöhető hatást bekalkulálnak, aztán elkezdik összehasonlítani őket egymással (mérik, kiszámolják). Aztán ami kicsi a többihez képest, azzal nem számolnak tovább, szépen elhanyagolják. |
|
onogur |
|
Ezen a nyelven nem beszélek. |
|
onogur |
|
Na, mivel egy szellemileg visszamaradott óvodáshoz hasonlítok, ha a fizika kerül szóba: Először is van némi (mágneses?) tömegvonzása a bolygónak, mely arra kívánná rávenni az ingát, hogy ugyan maradjon már egyhelyben, ha lehetséges! Vagy nem? No most ez a valamivel több mint 6 km/h tengelyforgás édeskevés ahhoz, hogy egy ingát kitérítsen a stabil állapotából. Nem? |
|
Bátky János |
|
Formulával megsegítelek...
T a lengésidő, omega = 2pi/T, l a hossza
Az átlagos sebesség v = l*omega = 2*pi*l/T. Oksa? |
|
onogur |
|
Hát nagy fába vágtad a fejszédet, ha egyszer velem akarsz fizikáról vitatkozni. Ebbe már többen beleőszültek. Igen, számold ki a Vénuszon lengő inga sebességét! |
|
|
onogur |
|
"Ha jól emlékszem ggrV<ggrF és gcfF>>gcfV, azaz úgy néz ki, ugyanaz az inga a Földön gyorsabban leng..."
Kábé háromszázszor gyorsabban? |
|
Bátky János |
|
Ono, figyi. Meg fogjuk érteni egymást.
Az a formula, amitől idegenkedsz, megfigyelések, mérések eredménye. Azt mondja ki, hogy a sima inga lengésideje csak a fonal hosszától és a nehézségi erőtől függ. Van egy ingád. A földi egyenlítőn mondjuk 1 másodpercet mérsz vele.
Akkor a Vénuszon, ahol a nehézségi erő kb. hasonló vagy kicsit kisebb (ami elsősorban az égitest tömegétől és méretétől függ), a változatlan hosszúságú inga csak az eltérő nehézségi erő miatt produkál más lengésidőt.
Ez volt az egyszerűbb eset, itt nem feltételeztünk tengely körüli forgást.
Ha forgás is van, akkor a formulában a g helyébe ggr+gcf lép, ggr ered a gravitációból, gcf pedig a forgásból (ez függ tehát a forgási sebességedtől).
A Földre: gF=ggrF+gcfF A Vénuszra gV=ggrV+gcfV
Az inga lengésideje a Földön: TF=2*pi*gyök(l/gF) A Vénuszon: TV=2*pi*gyök(l/gV) (l, az inga hossza ugyanaz)
Ha jól emlékszem ggrV<ggrF és gcfF>>gcfV, azaz úgy néz ki, ugyanaz az inga a Földön gyorsabban leng... |
|
onogur |
|
Nem baj, ha nem értem? A Föld egy földi nap alatt megfordul a saját tengelye körül. Tehát ha az Egyenlítőn mérünk, akkor ott a forgási sebesség olyan 1666km/h lehet. Ettől leng az igácskánk.
Ellenberger a Vénusz a 38.000 km egyenlítőn mért tengelyforgását 243 földi nap alatt teszi meg, tehát a forgási sebessége olyan 6,5 km/h.
Lehetetlen, hogy ezt egy inga szemmel érzékelhetően kimutassa! |
|
Bátky János |
|
off Attól pedig mentsen meg az emberiség, hogy egy szakember benézzen ide... megkapnám a magamét... on |
|
|