| Téma: Pedagógia |
|
| mpd |
|
Egyetlen kollektív szerződésben sem fogják lefektetni, hogy "amit tudsz
, csináld meg otthon, vagy a Börzsönyben".
Mert nem vállalják fel, hogy felsorolják: iskolán kívül végezhető a dolgozatjavítás, az e-napló vezetése, a felkészülés, vázlatírás, anyaggyűjtés az órákhoz. (persze lehetne folytatni) |
|
| mpd |
|
(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés,
ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
Most akkor mi is a helyzet?
Ez az, ami a lényeg. |
|
| katáng |
|
Mi számít be a 32 órába?
326/2013 ( Kormányrendelet)
17. § (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, aszabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. munkaközösség-vezetés,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében aköznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.
(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f ) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi,
valamint szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.
(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag azintézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés,
ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. |
|
| mpd |
|
|
Ezt nem lehetne fészbukk nélkül? Így ugyanis nem látom. |
|
|
| mpd |
|
Ebben hol látni azt, amit a 2. pontban írt?
(5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
Tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést elég nehéz otthon vagy a Börzsönyben végezni. |
|
| mpd |
|
Aha. Kár, hogy ezt az igazgatók nem tudják. Hogy, hogy nem, hozzájuk ez az infó nem jut el.
Vagy feltételezzük, hogy Csontos tanár úr (ld. alant) hazudik? Ismerem személyesen, én nem hiszem hogy hazudna.
Annál is inkább így gondolom, hogy a családunkban több pedagógus is megerősíti.
Persze, hazudhat mind..... |
|
| katáng |
|
Gloviczki Zoli (tartalmas, hiteles ember) írta:
"Kedves Pedagógus Kollégák, Szülőtársak!
Nem vagyok már államtitkári hivatalban, nem tudok más eszközzel segíteni a hozzám fordulóknak, de itt két fontos problémára szeretném felhívni a figyelmeteket. Aki tudja, adja tovább!
1. A gyerekek (szülők) a Köznevelési törvény értelmében minden további nélkül kérhetik a délutáni foglalkozások alóli felmentésüket. Erre az engedélyt az igazgató minden egyéb eljárás és indoklás nélkül megadhatja. Szó nincs arról, hogy trombitaóra, külön német vagy otthoni családi tanulás helyett a gyerekeknek kötelező az iskolában szobrozniuk! (Nkt. 55§ (1))
2. A pedagógusok a heti munkaidejük 32 órás részét természetesen nem helyileg az iskolában kötelesek eltölteni. Ez a két év sikeres hisztériakeltéséből eredő téveszme. 32 órában feladatokat kaphatnak, amelyeket kötelesek elvégezni (eddig is ezt tették), de ezeket - pl. osztálykirándulás, hegedűtanár gyakorlása stb, hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsem - ott végezheti, ahol a tevékenység szempontjából végezhető. Otthon, a Börzsönyben, vagy éppen az iskolában... (Nkt. 62.§ (5), (6))" |
|
| mpd |
|
Csontos József Attila
Tegnap
Bár a média zökkenőmentes tanévkezdésről számolt be - ami a diákok felől igaz is lehetett, hála az iskolavezetők és tanárok összehangolt erőfeszítéseinek -, de tanárként én magam ezt a hurráoptimizmust nem erősíthetem meg.
Enyhén fogalmazva is kaotikusnak nevezhető az, ahogy a művészeti iskolák neki indulhattak a 2013-14-es tanévnek. Természetesen nem általánosíthatok úgy, ahogy a törvényalkotók általánosítottak, amikor is kapkodva meghozott rendelkezéseiket minden iskolatípusnak egységesen tették kötelező erejűvé.
Ami egyértelműen lehet hatékony az általános iskolákban, az katasztrofális következményekkel jár a művészeti iskolákban.
Ezt járom most körül ezzel a kis irományommal főleg azzal a céllal, hogy egy átlagember is beleláthasson a művészeti iskolák más iskoláktól látványosan eltérő működésébe, s ha lehet, rehabilitálhassam azok szemében a pedagógusi szakmát, akik az interneten megjelenő oktatásról szóló cikkek kommentjeiben tudatlanságukban büszkén alázzák porig a tanári társadalmat.
Új ellenség kép alakult ki: Az ingyenélő léha tanár image-je, akit vasmarokkal kell a munka vonalaira terelni. Már odáig jutottam, hogy nem is merem idegenek előtt kimondani a szakmámat.
Miért?
Utazván a vonaton, társalgást kezdeményezett az egyik utastársam. Amikor megkérdezte, hogy én mit dolgozom, büszkén mondtam el, hogy tanár vagyok. Röhögve fordult a barátjához, és fennhangon ezt mondta: Én minden tanárt a falhoz állítanék és lelövetném őket.
Innentől kezdve okafogyottá vált a további társalgás.
Az én iskolám egy olyan zeneiskola, ahol alap és középfokon tanulnak a diákok zenét és néptáncot. A zenei nevelés hatékonyságának mérhetőségét a törvénykezés igyekszik végzettség dömpinghez kötni, hiszen az megszámolható, tehát mérhető. De a mi szakmánkban ennek csekélyke hatékonyságnövelő hatása van, így az a morbid helyzet is előállhat, hogy a bérünket meghatározó minősítési rendszerben előrébb furakodhatnak az olyan rossz tanárok, akik végzettség hegyeket gyártva mérhető módon válnak többé statisztikai értelemben, szemben azokkal, akik inkább szakmai életet éltek, neveltek, tanítottak jól bőven túllépve az elvárt munkaidőt, művészként színpadi életet is éltek és nem volt idejük papírhegyeket gyártani.
Nem nevesítek most, de tudok olyan több diplomás tanárról, akinek munkájában nincs köszönet, bár statisztikai értelemben ellátta az óráit. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy a művészeti nevelés nem tanár és továbbképzés, de személyfüggő! Természetes, hogy a művészeti iskolákban nagyon sok művész tanít. Nos, ezek a művészek művészeti tevékenységet is folytatnak. Fellépéseik, koncertjeik is vannak, aminek elengedhetetlen feltétele az, hogy napi rendszerességgel legyen lehetőségük a hangszerükön gyakorolni, repertoárt építeni, mások munkásságát elemezni, stb. Mi ez, ha nem maga a legtökéletesebb és egyedüli továbbképzés, aminek a diákjai látják a legtöbb hasznát.
Ez most már nem számít, sőt tilos!
Átlaglelkű és futószalag munkás életvitelre adaptált tanárokat várnak el, s eközben a minőség garantálásának zászlaját lengetik a szélben hatalmas csinnadrattával.
Nézzük csak meg, hogy most hogyan is néz ki egy művésztanár élete:
A rendeletek értelmében a tanárnak 32 órát kell a munkahelyén eltölteni. Nagyot téved az, aki azt hiszi a fenti adat alapján, hogy a lusta művésztanárt végre 32 órai munkára fogták. Hát pont ezzel kényszerítették őket tétlenségre!
Iskolánkban 30 tanterem van. Viszont majd 60 tanár. Diákjaink rendszerint 8-tól 20:30 óráig vannak az iskolában, mert természetesen a kötelező óráik mellett gyakorolniuk is kell. Ezzel a 32 órás bent levőségi kötelezettséggel elméletileg a tanárok nem hagyják el a tantermeiket, így a zenei pályára készülő diákokat ütik ki a gyakorlás lehetőségéből, de továbbtanulás lehetőségéből is.
Természetesen ezt mi nem tesszük!
Maradnak a folyosók, jó idő esetén az udvar, ahol ha nagyon unatkozunk, körtáncot is járhatunk gyakorolva a szolmizálást. Nekem szerencsém van, mert 4 hangszeren is játszom. Mivel gyakorolni nekünk, művésztanároknak is kell, rátaláltam az egyik olyan biztos helyre, ahol egy diákot sem kárhoztatok tétlenségre a saját munkámmal. Ez a WC.
Ide nem tudom a főhangszeremet a zongorát bevinni, de gitározni, harmonikázni, furulyázni kiválóan lehet, bár nem ez volt a vágyálmaim netovábbja, mégis jobb, mint tétlenül kint állni az udvaron, vagy a folyosón ücsörögni.
A lényeg az, hogy otthon a szakmájukat gyakorlással, készüléssel, anyagválasztással, ujjrendezéssel, digitális naplótöltögetéssel, stb . eltöltő tanárt most bebörtönözték az iskolába, ahol mindezt egyáltalán nem tudja elvégezni. Majd hatvan tanárra van 3 számítógép, tehát digitális naplókezelés a bent töltött 32 óra után továbbra is otthonra marad. A tanár a hangszerével eltöltött ideje is látványosan lecsökken, hiszen a gyakorlási idejét most tétlenül kell az iskolában eltöltenie.
Még egy utolsót intek a magyar zeneoktatás eddigi magas színvonalának, és iskolai börtönömből nézem végig az agóniáját.
forrás: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=619205961434352&set=a.619205928101022. ...
|
|
| mpd |
|
Most mondja a gyermekem, aki zeneiskolában fog tanítani, hogy nekik is le kell tölteni a kötelezőt.
Érted ennek a szépségét?
Délelőtt ott fognak sakkozni a zenetanárok a töküres zeneiskolában, hogy kilegyen az óraszámuk. A növendékek meg majd délután kettőtől szállingóznak.
Bravó!!! |
|
| keresztkem |
|
Több mint egy évtizeden át voltam hittantanár--általános és középiskolákban--nem egyháziakban--az Egri Főegyházmegye hitoktatói bizottságának eseti--és tanévenkénti eseti--megbizása alapján. Kb. 4 éve adtam át minden órámat minden iskolában, OLYAN HITTANTANÁR KOLLEGANŐKNEK--elosztva közöttük-- akiknek a hittanárság volt az egyetlen pénzkeresti forrásuk--legtöbbjük családanyaként, egy-egy egyedülállóként.Tekintve hogy én mérnökként és mérnöktanárként MESSZE NEM(!) "így" voltam.Mindezt csak azért írom le, hogy ez az óraátadás NEM A MOST KEZDŐDŐ TANÉV SAJÁTJA, hanem már évekkel ezelőtt is vol ilyen.A különbség csak annyi hogy most KERESIK a hittantanárokat, akkor, a maszop kormány idején meg azon kellett ügyködni, hogy--mivel nem volt kötelező tantárgy a hittan--lehetőleg a kiképzett hittantanárok közül azoknak jussson óra, akik a leginkább rá voltak szorulva arra a kis pénzre, ami így keresni lehetett.Ilyen--"egyházmegyei hittantanár"-nak kiképzett hittantanár bagyok jómagam is, de nem voltam s nem vagyok anyagilag --úgymond--"rászorulva"! Bár erkölcsi és hitbéli inditékból szívesen tanitottam és tanithatnék is hittant.
keresztkem |
|
| gajo |
|
Nemigen figyelem, figyeltem ezeket a híreket, (mindenki a maga keresztjét  ).
Lényeg, hogy a kölykök javulnak, okosodnak, egyre kulturáltabbak, illedelmesebbek, szófogadóbbak lesznek! |
|
| katáng |
|
|
Szerintem nehezebb a délutáni időt tartalmasan kitölteni, a (meg)fáradt gyereket felügyelni. |
|
| katáng |
|
Megvívtam négy óráért. De nem merem kitenni ama győzedelmi zászlót, irritálná a kollégát.
Pedig munkavédelmis szépen elmagyarázta (hangos kacaj közepette), hogy kerüljük a stresszt, mert árt az egészségnek, no meg a gyerkőcöknek. Javallat: az igazgató segítségét kérjük a megoldásban, vagy vezessük le...
Milyen jó, hogy bicajjal mentem suliba! Vezethettem le hazafelé. |
|
| gajo |
|
Akkor ez az ÓRAHARC? 
...és ez lesz a végső?  |
|
| mpd |
|
|
Immár nemigen takargatható, hogy a béralap emelésével egy időben megszüntetnek mindenféle pótlékot és túlórát. Ez mindenféle ésszerű gondolkodással ellentétesen a kevesebb munkára ösztönöz. A legutolsó lógós is ugyanannyit fog keresni, mint a vele egykorú szorgalmas. |
|
| mpd |
|
No, ma reggel érdekes dolgot mondott a Rozika: azt mondta, mindent megtesznek, hogy az ügyben érintett mintegy 4500 pedagógusnak SE csökkenjen a fizetése!
Ejnye no! Erről eddig szó se volt, csak én említettem meg, hogy lehet olyan is, akinek a fenenagy emeléstől kevesebb lesz a fizetése. |
|
| katáng |
|
|
Folyik a harc a tényleges órákért. |
|
| mpd |
|
|
Ja, a másik csodálatos eredmény az, hogy nagyjából egyformán fog keresni, akinek X órája van, és Y órát majd felügyeli a nebulókat délután, mint az, akinek x+y tényleges órája van. Utóbbi még a kötelezőn felül is túlórázni fog, ugyanis dolgozatot nem vihet haza javítani, ellenőrzőt nem vihet haza (félévi értesítőt írni)...... |
|
| mpd |
|
A Nőtársnak (ált. iskolai tanár), úgy néz ki, CSÖKKEN a fizetése. Az, amit a számlájára utalnak. Nagyon sok helyettesítése volt, mert a másik magyarszakos az igazgatóhelyettes. Így mostantól:
- ugyanúgy rengeteg túlórája lesz (helyettesítés, énekkar)
- de nem kap érte egy vasat sem.
Bravó. |
|
|
| Rendes Kis |
|
 „Az átváltozás”- avagy Szingapúr sikerének kulcselemei az oktatási rendszer terén
Mit tud kezdeni egy természeti erőforrásokkal nem rendelkező, szegény, kis ország saját korlátaival, hogyan tud a mankókból szárnyakat varázsolni?
Amikor az ember először olvas Szingapúr, e kicsiny trópusi sziget oktatási rendszeréről, ahol egy emberöltővel korábban még kötelező közoktatási rendszer sem létezett, nem számít különösen kiugró teljesítményekre. Arra pedig valószínűleg pláne nem gondolna, hogy pár évtized múlva a világ élvonalában találja magát a legtöbb oktatási felmérés rangsorában.
De nézzük, mi lehet ennek hátterében, vajon milyen filozófiából táplálkozva jött létre ez az elképzelhetetlen ütemű fejlődés?
... http://erdely.ma/vilag.php?id=145651&cim=az_atvaltozas_avagy_szingapur_sikere ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Minek tanulni?
Az a jó iskola, okos szülő, amely és aki meggyőzi a felkészületlen gyermeket, jobb, ha nem is áll érettségizni, mert csak rontja a statisztikát – ez derül ki Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára Transindexen megjelent eszmefuttatásából. Király egyébként elégedetten magyarázza, milyen jó, hogy egyre többen rájönnek, „van élet érettségi nélkül is”.
Érdekes személet ez egy kisebbségi ügyekkel, magyar oktatással évek óta foglalkozó, s ez okból szakértőnek is nevezhető tisztviselő részéről. Álláspontjából kitetszik: nem tudásra, tanulásra, hanem kényelmes lemorzsolódásra kell ösztönözni gyermekeinket. A szaktárcának nem okos tantervek, jó tankönyvek, érdekes és hasznos tartalmak összeállításán kell fáradoznia, elég, ha így, tanév végén, az újabb és újabb katasztrofális eredmény után elmagyarázza: nem is kell mindenkinek tanulnia. Miközben a világ legfejlettebb államai évről évre növelni igyekeznek a felsőfokú képzésben részesülők arányát (Kanadában például a lakosság 51 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Izraelben 46 százalék, Japánban 45, az Amerikai Egyesült Államokban 42 százalék), nálunk a magyar oktatásért felelős államtitkár minél több diákot szakiskolába irányítana, s arra biztatja őket, ne kínlódjanak az érettségi diploma megszerzésével, érjék be technikumi képzéssel. Bizonyára minisztériuma álláspontját is közvetíti, s szavaiból kitetszik, nem tartják fontosnak, hogy a szakiskolában, szaklíceumban éveket eltöltő fiatalok szakmán kívül megtanulják az alapokat irodalomból, földrajzból, történelemből vagy akár matematikából. Szerinte bőven elegendő, ha valamilyen mesterségre kiképzik őket, pedig a valóság az, hogy igazából még arra sem, vagy ha igen, nincs esélyük munkahelyet találni.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=145144&cim=minek_tanulni |
|
|
|
|