05:58:40
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Evolúció
... Elejére 1. lap 
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. április 09. 09:29 | Sorszám: 311
Gondolkodom, tehát vagyok. Kicsit ízlelgessük ennek a közhelynek a súlyát.

Az éntudat megléte egy mérföldkő. Azt jelenti, hogy az azzal rendelkező
el tudja magát határolni a környezetétől, vagyis definiálni tudja és szabályozni
tudja azokat a reakciókat, amelyekkel kölcsönhatásba lép a külvilággal.

Az éntudat NEM emberi kiváltság, ugyanakkor az ember ezt a megkülönböztetést
sokkal nagyobb felbontással tudja megtenni, más szavakkal erre több attributumot
és ezen belül az attributumok több szintjét képes használni.

Az evolúciót definiálhatjuk úgy is, hogy ennek az attributum-készletnek a finomodása.
(Ilyen megközelítésben logikailag az evolúció egy tanulási folyamat, másképp
fogalmazva egy tanulási hiperciklus.) Ez itt vázolt felismerés egyben válasz arra
is, hogy gilisztának van-e tudata(énképe). Van, de nem cserélnék vele.

* tanulás alatt azt a folyamatot értem, amikor egy rendszer entrópiát nyel el,
más szavakkal információ felhasználásával kisebb valószínűségű struktúrát
hoz létre.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 15:48 | Sorszám: 310
A giliszta "megfontoltsága" nem bizonyítja a tudatosságot.
Ez lehet automata késleltetés, hogy ne pillanatnyi ingerek alapján döntsön, hanem hosszabb
ingersorozat statisztikai átlaga alapján.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 11:48 | Sorszám: 309
Fel kell tételeznünk, hogy igen. Hiszen megfigyelhető, hogy célirányosan cselekszik. Ha kiásol egy gilisztát, nem reflex-szerűen menekül, hanem mintha "megfontolná", mi a fenét csináljon. Ha meg célirányosan cselekszik, akkor tudatában kell legyen saját magának, és a környezetének.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 11:37 | Sorszám: 308
Persze, nincs szája. De vajon gondolja-e ?
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 11:25 | Sorszám: 307
Nem mondja, mert nem tud beszélni. De a beszéd szerintem nem feltétele a tudatnak.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 11:13 | Sorszám: 306
Igen, ez a kulcskérdés kulcsa: hogy a giliszta mondja-e azt hogy "én" ?
Valóban: a giliszta a külső megfigyelő szempontjából semmiben sem különbözik a kómában fekvő
embertől.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. április 08. 11:02 | Sorszám: 305
A tudat magyarázata az évezredek óta megoldatlan.
Talán nem is létezik semmi ilyesmi, hanem ez csak egy olyan tulajdonság , ami minden élőlényben megvan, különböző mértékben. És csak a mérték az eltérő.
Tulajdonképpen a tudat az a saját magunk érzékelése, és erre már a giliszta is képes.
Rendes Kis
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. április 08. 10:55 | Sorszám: 304
Nohát: ez a kulcskérdés !
Hogy hol lakik a tudat, mi hordozza a személyiséget, ki vagyok "én" ?
Nyilván, ha levágják kezemet-lábamat, attól a maradék még mindig én vagyok.
Kérdés, hogy mi mindent lehet levagdosni rólunk, hogy még mindig tudathordozók maradjunk.
Ez ugyanaz a kérdés, mint hogy a kómában fekvő betegnek van-e tudata vagy sem.
Kérdés, hogy mi a helyzet az alvó emberrel.
És a legfőbb kérdés: hogy egy szilícium-alapú mesterséges agy képes lehet-e tudatra ébredni ?
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. április 08. 09:58 | Sorszám: 303
Lehetni lehet, de nem szükségszerű. Másfelől, minek egyáltalán test? A testet a természetes szelekció is alakítgathatja, de persze, ha nekünk határozott elképzelésünk van, akkor muszáj megkerülni.
Rendes Kis
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. április 08. 09:23 | Sorszám: 302
Apropó mesterséges szelekció: lehet, hogy az emberfeletti emberré válást, a minőségi ugrást
az evolúcióban, úgy hajtjuk végre hogy a szénalapú testet, amely a mostani intelligenciánkat
hordozza, lecseréljük szilícium-alapúra ?
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 10. 14:48 | Sorszám: 301
Úgy van. Nálunk kiiktatták a természetes szelekciót: de mi már nem is sorsolással választjuk ki a nyerteseket és/vagy az áldozatokat, hanem korrupcióval, cinkelt kártyával.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 10. 10:59 | Sorszám: 300
Sajnos, az emberek konkurenciaharca visszájára fordult: kontraszelekcióba.
A silányabb (olcsóbb) a túlélő.
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. március 10. 10:50 | Sorszám: 299
És ez azért fontos mert alapjaiban kényszeríti az embert, hogy másképpen gondolkodjon.
Magáról is!
Mikor egy farkasfalka, vagy egy oroszlánfalka üldöz egy karibu - vagy zebracsapatot, nem a farkasok (oroszlánok) versenyeznek a karibuval (zebrával), hanem azok saját csapattársaikkal. A ragadozó csak arra kíváncsi, melyiket legkönnyebb elejteni. Zoológusok rémálma, amikor valami miatt meg kell jelölni egy gnút (antilopot, zebrát stb.), mert a ragadozók azonnal kiszúrják, és a jelölés miatt odavan az egyformaság miatti védelem, ami zavarja a ragadozót az áldozat kiválasztásában.
Kegyetlen gondolatok, dehát a természet már csak ilyen.
Azt hinné az ember, hogy mindenki jobban járna, ha sorsolással választanák ki az áldozatot. De, ha belegondolunk, szó sincs erről: egyes-egyedül maga az a leggyengébb zsákmányállat járna jól, aki versenyhelyzetben áldozattá válna - már, ha nem őt sorsolják ki. A többiek mind rosszabbul járnának, mert bizonyos valószínűséggel akkor is áldozattá válhatnának, ha amúgy ők a legsportosabbak.
Nem feledkezhetünk meg a véletlenről sem (ld. genetikai sodródás), mert az is előfordulhat, hogy a leggyorsabb zebra megbotlik egy kőben, oszt jónapot.

Szathmáry prof. nagyon helyénvalón rámutat a specializáció veszélyeire.
A specializáció könnyen automatizmussá válhat és az zsákutca lészen.
Egy állati tízpróbában, ami áll mondjuk fáramászásból, húsz méteres menekülésből, tíz kilométeres hajtóvadászatból, közelharcból, szagfelismerésből, precíz látásból, éles hallásból, magasugrásból, távolugrásból, gödörásából; az ember egyetlen egy számban sem végezne az élen, de összesítésben messze verne mindenkit.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 10. 08:23 | Sorszám: 298
Hát egy másik zebra.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 10. 08:15 | Sorszám: 297
Még nem ... Ki ?
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 10. 07:40 | Sorszám: 296
Elgondolkodtatok már azon, hogy pl. egy zebrának az afrikai szavannán, ugyan ki a legfőbb vetélytársa a természetes szelekció küzdőterén?
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 09. 13:52 | Sorszám: 295
Lásd még: Baldwin-effektus
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2016. március 09. 13:29 | Sorszám: 294
Hogyan tanul az evolúció?
Ha jön a ragadozó, két viselkedés tűnik hasznosnak: vagy csendben a bozótba bújunk, vagy
egy bottal a kezünkben ordítozunk.
... www.gondola.hu/cikkek/100330-Az_okos_tanulo_es_a_szex__hogyan_tanul_az_evoluc ...
Felkesz Deneverr
Olvasta: 1 | Válasz | 2015. november 27. 21:40 | Sorszám: 293
Rendes Kis-féle nemzéssel keletkezik ..
Felkesz Deneverr
Olvasta: 1 | Válasz | 2015. november 27. 14:00 | Sorszám: 292
Dehogynem nincs. És pedig, úgy híjják hogy: űrmaci! :-))
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2015. november 27. 11:08 | Sorszám: 291
Ilyen állat nincsen is.
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 27. 11:07 | Sorszám: 290
Nekem meg ez:

T. Index!

Címlapjukon főcímként az szerepel, hogy " Mindenki szüljön 35 éves kora előtt?"
Kérdezem: A férfiak is? Helyesebb lenne talán,ha: "Minden nő szüljön 35 éves kora előtt?"-re javítanák, úgy értelme is van.

Üdvözlettel: Hű olvasójuk.
X. Y
Felkesz Deneverr
Olvasta: 1 | Válasz | 2015. november 26. 18:56 | Sorszám: 289
hú de csufik
http://www.bradycarlson.com/words-can-hurt-water-bear-edition/


Felkesz Deneverr
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 26. 18:47 | Sorszám: 288
http://uncnews.unc.edu/2015/11/23/a-huge-chunk-of-a-tardigrades-genome-comes- ...

A huge chunk of a tardigrade’s genome comes from foreign DNA

Tardigrades, nearly microscopic animals that can survive the harshest of environments, including outer space, hold the record for the animal that has the most foreign DNA

(Chapel Hill, N.C. – Nov 18, 2015) –Researchers from the University of North Carolina at Chapel Hill have sequenced the genome of the nearly indestructible tardigrade, the only animal known to survive the extreme environment of outer space, and found something they never expected: that they get a huge chunk of their genome – nearly one-sixth or 17.5 percent – from foreign DNA.
....
Felkesz Deneverr
Olvasta: 1 | Válasz | 2015. november 26. 18:35 | Sorszám: 287
és, a te linkedről, nálam ez jön be:
"
404 Az oldal nem található
Valaki valahol elrontott valamit. Mi vagy Ön, esetleg a rendszer hibázott. Pontosan tudjuk, mit érez. Dühöngje ki magát, és térjen vissza a címlapra. Előtte olvassa el, hogyan dühöngenek kevésbé higgadt olvasóink.
Az úr görény?
Ehhez már tényleg igazi rosszindulatú görénynek kell lennie valakinek, hogy ilyen cikket jelentessen meg.
Kívánom Önnek, hogy a gyerekei, családtagjai a net sötét bugyraiban vásárolják meg az életmódjukhoz szükséges kábítószereket, fegyvereket.
Az úr igazi gennyláda. "
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...