11:02:06
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Építészet
... Elejére 1. lap 
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 05. 13:50 | Sorszám: 29
bocsi ezt most nem értem. Mi az ezen a képen ami neked eszedbejutott, de a svédek csináltak meg?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 05. 12:53 | Sorszám: 28
Énnekem ez már nagyon régen eszembejutott, de azt mondták, nem jó ötlet ... Erre a svédek megcsinálták ...
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 19:43 | Sorszám: 27
Érdekes, én is pont hasonlón gondolkodtam!
Csak a gázok közül nekem nem a kéj jutott eszembe
Login
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 19:21 | Sorszám: 26
Oxigénsátrat az épületre! oszt a palackot majd jól kicseréljük kéjgázra
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 16:39 | Sorszám: 25
Tanáltam egy optimista cikket:
http://www.axel.hu/cikk/axel.hu/33843
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 16:37 | Sorszám: 24
Szerintem a mészkő az mészkő.
Nehezen bírja a permanens szmogot.
Login
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 16:02 | Sorszám: 23
Állítólag tartósabb mészkőre cserélik... (Mennyivel tartósabb a süttői? Tudja valaki?)
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 15:59 | Sorszám: 22
Attól még újból és újból melléje kell állítani egy-egy erdőt ...

... Az állványozók nagyobb (és a városkép kisebb) gyönyörűségére ...
Login
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 15:53 | Sorszám: 21
Az csak dísz. Téglából van az, egyébként.
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 14:37 | Sorszám: 20
A Parlament épületét is olyan mészkőből építették, hogyha elnyerném az állványozás tenderét, még az unokám is szénné keresné magát.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 14:19 | Sorszám: 19
Nemrégen hallottam 1 előadást a beomlás okáról: A közadakozás részét képezte vmi (gyengébb minőségű) terméskő, amit mindenképpen be akartak használni a pillérekbe ...
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 14:17 | Sorszám: 18
Derék embör !
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 14:07 | Sorszám: 17
Jóvanno, hiszek Neked.
De hát a pesti bazilika jóformán közadakozásból épült ( nem véletlen, hogy hatvan évig ), nem hiszem, hogy Liszt adománya sokat lódított volna az ügyön.
De tudom, a szándék a fontos.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 13:47 | Sorszám: 16
Ja a forrás:

http://www.filharmonikusok.hu/content.php?section=4&tmp=muvesz&subsec=4&mvid=232
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 13:42 | Sorszám: 15
Nécsak:

Az esztergomi székesegyház felavatásár Scitovszky János hercegprímás felkérésére ünnepi misét írt. LISZT személyesen tanította be a művet s a Nemzeti Múzeumban tartott főpróba jövedelmét a pesti Szt. István-bazilika építésére fordíttatta.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 13:39 | Sorszám: 14
A Lipótváros az biztos.
onogur
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 13:22 | Sorszám: 13
Nem kevered az esztergomi bazilikával?
A pesti, Szent István bazilikát jó hatvan évig tervezték, építették, közben beomlott a kupolája, meg ilyenek. Jóval Liszt halála után avatták fel.
Viszont az esztergomi bazilika átadására Liszt misét is komponált.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. május 04. 12:29 | Sorszám: 12


Azt tudtátok, hogy a Bazilika (ha egyre gondolunk: a lipótvárosi plébániatemplom) építésére Liszt Ferenc is jelenős összegeket adott.
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 22:49 | Sorszám: 11
Nekem is volt hasonló esetem még kezdő mérnök koromban.
Egy nagyvállalat műanyag alkatrészeket gyártó üzembe szerettek volna egy futómacskás darut beépíteni, ami a fröccsöntő szerszámokat lett volna hivatott be- és kiemelni a fröccsöntő gépekhez (a szerszámok elég robosztus acélszerkezetek voltak, mert a nagy nyomás miatt jelentős falvastagsággal kellett rendelkezniük).
Több fröccsöntő gép állt egy sorban, és ezt a távolságot kellett áthidalni.
Kiszámolták, hogy mekkora sín kell, és kiderült, hogy a keresztmetszete akkorára jött ki, hogy nem fért be az ajtón.
Megkérdeztem, hogy hogyan számolták ki, és mutattak egy képletet, ami a két végén alátámasztott tartó szilárdságtani számításához volt jó. Megnéztem a rajzot, és kiderült, hogy nem csak a két végén lett volna alátámasztva, hanem közbül - asszimetrikusan, ahogy a hely engedte - még volt két tartókapu is tervezve. Kérdeztem, hogy akkor miért ezzel a képlettel számoltak? A válasz az volt, mert csak ezt a képletet ismerik.

Átszámoltam (a rugalmas szál diff. egyenletét írtam fel hozzá), és egy egészen normális I szelvény adódott. Behajlásra is kellet méretezni, meg volt adva a megengedett belógás a maximális terhelésnél. Ezt ellenőrizték átadás-átvételkor, persze a terhet nem oda állították, ahol a maximális belógást eredményezte volna (mondjuk az asszimmetria miatt ez nem volt egyértelmű).

Ha jól emlékszem, akkor ez volt az egyedüli eset, amikor az öt évig tanult szilárdságtant és statikát tudtam alkalmazni.
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 14:43 | Sorszám: 10
Nem ez a borzasztó Szarka família
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 14:39 | Sorszám: 9
Létezik olyan kategória, hogy "acélszerkezet" ! ...

(... Ez az a Ghymes-es Szarka família ? ... )
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 14:38 | Sorszám: 8
Na jó ... De ő a másik irányba tévedett !
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 14:12 | Sorszám: 7
Idézet:
Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...


Nem biztos. Amikor az (anti)építész ismerősöm (Szarka László, hogy megörökítsem a nevét a jövőnek ) a hetényi iskola tervezésénél eltévedt egy tizedessel nagyobb baj nem történt. Miután berakták a vasazást a zsaluk közé, kiderült, hogy a beton már nem fér be.
Ez nem vicc, nem anekdóta, megtörtént esemény!
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 13:11 | Sorszám: 6
Bizton állíthatom, hogy a leszakadás NEM a számítógépes tervezés miatt van: Ugyanis a 7 tizedes jegyig kiszámolt eredményt is a végén még megszorozzuk 1,3-mal ...

(A számítógépes tervezés kockázata a nagyságrendi tévedésben van. Mert a logarléccel kiszámoltuk azt a 3 értékes jegyet, de hogy hova kell tenni a tizedes vesszőt, azt fejben kalkuláltuk ki. Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...)
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. április 28. 13:00 | Sorszám: 5
Az idei év nem mérvadó, nem a számítógépek és a tervezők felelősége, hanem az üzemeltetőké.
Az idei extrém időjárásnál elfeledkeztek róla, hogy egyik tető teherbírása sincs még ráhagyással se 1000 kg/m2. Ha 500 kg/m2, akkor már jó. Márpedig másfél méter, a tetőszerkezeten átjutó hő hatására tömörödő hórétegnek legalább 1 t a súlya négyzetméterenként.
Közvetlen a nagy olvadás elött voltam síelni Králikyn (Besztercebányától egy ugrás), a felvonó felett lévő használaton kívüli gerendaházat, úgy nyomta össze a hó, mint az a hidraulikus prés, amelyikkel az amerikai filmekben az autókat zippelik. Pedig a ház terve nem sok számítógépet látott és nemhogy nem lapostetős volt egykoron, hanem kimondottan hegyesszögű hegyi tetőt hordozott magán.

A másik dolog, ami viszont összefüggésben van a számító- és számológépekkel, az a hamis pontosságérzet. Colstokkal, piaci(pontosságú) mérleggel felvett adatokat dolgozunk fel 8-10 vagy még több tizedes pontosságra. és azt hisszük, a végeredmény ilyen pontos. Miközben a betonvas, a konstrukciós elemek, a beton, a stb. szilárdsági mutatóit továbbra is táblázatból vesszük elhiszemre.
Továbbá, azelött logarléccel számoltunk (igen, én még számoltam ilyennel ), a részeredményeket automatice felfelé kerekítettük (ugyebár összeadni nem lehetett vele, azt külön kellett papíron), így egy bonyolultabb számításnál ugyanarra egy zsebkalkulátor és egy logarléc akár 20-30 %-os eltérést is adhat.
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...