| Téma: Építészet |
|
| onogur |
|
|
A Parlament épületét is olyan mészkőből építették, hogyha elnyerném az állványozás tenderét, még az unokám is szénné keresné magát. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Nemrégen hallottam 1 előadást a beomlás okáról: A közadakozás részét képezte vmi (gyengébb minőségű) terméskő, amit mindenképpen be akartak használni a pillérekbe ... |
|
|
| onogur |
|
Jóvanno, hiszek Neked.
De hát a pesti bazilika jóformán közadakozásból épült ( nem véletlen, hogy hatvan évig ), nem hiszem, hogy Liszt adománya sokat lódított volna az ügyön.
De tudom, a szándék a fontos. |
|
|
| mpd |
|
Nécsak:
Az esztergomi székesegyház felavatásár Scitovszky János hercegprímás felkérésére ünnepi misét írt. LISZT személyesen tanította be a művet s a Nemzeti Múzeumban tartott főpróba jövedelmét a pesti Szt. István-bazilika építésére fordíttatta. |
|
| mpd |
|
|
A Lipótváros az biztos. |
|
| onogur |
|
Nem kevered az esztergomi bazilikával?
A pesti, Szent István bazilikát jó hatvan évig tervezték, építették, közben beomlott a kupolája, meg ilyenek. Jóval Liszt halála után avatták fel.
Viszont az esztergomi bazilika átadására Liszt misét is komponált. |
|
| mpd |
|
Azt tudtátok, hogy a Bazilika (ha egyre gondolunk: a lipótvárosi plébániatemplom) építésére Liszt Ferenc is jelenős összegeket adott. |
|
| glens |
|
Nekem is volt hasonló esetem még kezdő mérnök koromban.
Egy nagyvállalat műanyag alkatrészeket gyártó üzembe szerettek volna egy futómacskás darut beépíteni, ami a fröccsöntő szerszámokat lett volna hivatott be- és kiemelni a fröccsöntő gépekhez (a szerszámok elég robosztus acélszerkezetek voltak, mert a nagy nyomás miatt jelentős falvastagsággal kellett rendelkezniük).
Több fröccsöntő gép állt egy sorban, és ezt a távolságot kellett áthidalni.
Kiszámolták, hogy mekkora sín kell, és kiderült, hogy a keresztmetszete akkorára jött ki, hogy nem fért be az ajtón.
Megkérdeztem, hogy hogyan számolták ki, és mutattak egy képletet, ami a két végén alátámasztott tartó szilárdságtani számításához volt jó. Megnéztem a rajzot, és kiderült, hogy nem csak a két végén lett volna alátámasztva, hanem közbül - asszimetrikusan, ahogy a hely engedte - még volt két tartókapu is tervezve. Kérdeztem, hogy akkor miért ezzel a képlettel számoltak? A válasz az volt, mert csak ezt a képletet ismerik.
Átszámoltam (a rugalmas szál diff. egyenletét írtam fel hozzá), és egy egészen normális I szelvény adódott. Behajlásra is kellet méretezni, meg volt adva a megengedett belógás a maximális terhelésnél. Ezt ellenőrizték átadás-átvételkor, persze a terhet nem oda állították, ahol a maximális belógást eredményezte volna (mondjuk az asszimmetria miatt ez nem volt egyértelmű).
Ha jól emlékszem, akkor ez volt az egyedüli eset, amikor az öt évig tanult szilárdságtant és statikát tudtam alkalmazni. |
|
| HAME |
|
|
Nem ez a borzasztó Szarka família |
|
| Rendes Kis |
|
Létezik olyan kategória, hogy "acélszerkezet" ! ...
(... Ez az a Ghymes-es Szarka família ? ... ) |
|
| Rendes Kis |
|
|
Na jó ... De ő a másik irányba tévedett ! |
|
| HAME |
|
Idézet:
Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...
Nem biztos. Amikor az (anti)építész ismerősöm (Szarka László, hogy megörökítsem a nevét a jövőnek ) a hetényi iskola tervezésénél eltévedt egy tizedessel nagyobb baj nem történt. Miután berakták a vasazást a zsaluk közé, kiderült, hogy a beton már nem fér be. 
Ez nem vicc, nem anekdóta, megtörtént esemény! |
|
| Rendes Kis |
|
Bizton állíthatom, hogy a leszakadás NEM a számítógépes tervezés miatt van: Ugyanis a 7 tizedes jegyig kiszámolt eredményt is a végén még megszorozzuk 1,3-mal ...
(A számítógépes tervezés kockázata a nagyságrendi tévedésben van. Mert a logarléccel kiszámoltuk azt a 3 értékes jegyet, de hogy hova kell tenni a tizedes vesszőt, azt fejben kalkuláltuk ki. Ha viszont nagyságrenddel elszámolták volna, akkor az nem az extrém hóteher alatt roppan össze, hanem már építés közben ...) |
|
| HAME |
|
Az idei év nem mérvadó, nem a számítógépek és a tervezők felelősége, hanem az üzemeltetőké.
Az idei extrém időjárásnál elfeledkeztek róla, hogy egyik tető teherbírása sincs még ráhagyással se 1000 kg/m2. Ha 500 kg/m2, akkor már jó. Márpedig másfél méter, a tetőszerkezeten átjutó hő hatására tömörödő hórétegnek legalább 1 t a súlya négyzetméterenként.
Közvetlen a nagy olvadás elött voltam síelni Králikyn (Besztercebányától egy ugrás), a felvonó felett lévő használaton kívüli gerendaházat, úgy nyomta össze a hó, mint az a hidraulikus prés, amelyikkel az amerikai filmekben az autókat zippelik. Pedig a ház terve nem sok számítógépet látott és nemhogy nem lapostetős volt egykoron, hanem kimondottan hegyesszögű hegyi tetőt hordozott magán.
A másik dolog, ami viszont összefüggésben van a számító- és számológépekkel, az a hamis pontosságérzet. Colstokkal, piaci(pontosságú) mérleggel felvett adatokat dolgozunk fel 8-10 vagy még több tizedes pontosságra. és azt hisszük, a végeredmény ilyen pontos. Miközben a betonvas, a konstrukciós elemek, a beton, a stb. szilárdsági mutatóit továbbra is táblázatból vesszük elhiszemre.
Továbbá, azelött logarléccel számoltunk (igen, én még számoltam ilyennel  ), a részeredményeket automatice felfelé kerekítettük (ugyebár összeadni nem lehetett vele, azt külön kellett papíron), így egy bonyolultabb számításnál ugyanarra egy zsebkalkulátor és egy logarléc akár 20-30 %-os eltérést is adhat. |
|
| onogur |
|
Csak úgy eszembe jutott Demszky minapi szövege. Márminthogy azé vett fel a székesfőváros hiteleket, hogy ne csak a ma adófizető polgárok fizessék meg a városfejlesztés kőccségeit, hanem a következő generáció is járuljon majd hozzá, amikor törleszteni kell az adósságot.
( Az Országgyűlésben a mai napig nincs ombuccmanja a szavazásra még nem jogosult honfitársainknak )
Agyamat dobom elfele.
Szóval majd amikor puncspisztáciát elbontják unokáink, akkor nem csak a bontás költségeit köhögik ki, de még a felépítés költségeit is törlesztik majd, vadul, talán még a bontás után is. |
|
| Login |
|
Találkoztam egy régi ismerőssel, aki az építőiparban dolgozik. Beszélgettünk, természetesen szóba került a vállalkozói réteg, a munkaerő és minden ilyesmi. Említette, hogy nemrégen egy konferencián trécselt egy statikus barátjával, aki elég érdekesen áll hozzá a számítógépes tervezéshez. Szerinte ugyanis míg régen 25-50 %-os ráhagyással (statikai anyagráhagyás az erősítésért + morál) tervezték az épületeket, így azok ellenálltak a szélviharoknak, hóterhelésnek stb., addig mostanság a gép kiköpi a pontos szükségletet, s ezért omlik össze annyi tető. Nem is beszélve arról, hogy errefelé is dívik a török szokás, azaz a vállalkozó gyengébb anyagból, vagy kevesebből építi fel a házat... és még a munkás is lopogat. Régen mindezt megtehették, persze azért, mert előre számolt vele mindenki. De a számítógép, illetve a program/ozó nincs ilyenre felkészítve.
Na akkor ez most morális, bűnügyi kérdés, vagy programozói hiba?
Ha van köztetek olyan, aki mindkét területhez ért, / / mondhatna valami bíztatót. |
|
| iszalag |
|
(Idézet:
Ezt a beírásomat majd vegyétek elő 20 év múlva, amikor a puncs-pisztáciát bontják ... )
elővesszük |
|
|
| Rendes Kis |
|
Jódarabig aggódtam, hogy a Spenótpalota helyén épülő Puncs-pisztácia palota csöbörből vödör lesz. Most már kívülről (túlpartról) késznek látszik - és meg kell állapítanom, hogy egészen meglehetős lett.
Most hogy végignézhetek a Zrínyi utcán (amit ugye a spenót előd elépített), egy régi bosszúságom is elpárolgott. Abból kiindulva, hogy az Alagút + Lánchíd tengely a Bazilikára mutat, haragudtam a Gresham-palotára, hogy elállja ezt a tengelyt. Most kiderült, hogy ez a viszony nem kölcsönös: a Bazilika tengelye nem a Lánchídra mutat - hanem a Zrínyi utcába !
Még visszatérve a pót-spenót palotára, azzal nem értek 1&, hogy a homlokzata önmagára szimmetrikus. A Gresham-palota, a Roosevelt-tér tengelyében állván lehet önmagában szimmetrikus. De az új háznak a BM-palotával kellene köszönnie. (Ezt a beírásomat majd vegyétek elő 20 év múlva, amikor a puncs-pisztáciát bontják ... ) |
|
|