| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| onogur |
|
"olvastam pl, hogy a halászattal kapcsolatos szavaink a Volgánál vagy a Dnyeppernél vagy hol alakultak ki, a földműveléssel kapcsolatos szavaink a Kazár birodalomban,"
Ne olvass hülyeségeket. Már bocsánat.
"Az 500 türk szóval szvsz lehetne vitatkozni, minimum ugyanannyi latin eredetű szavunk is van."
A latin szavakat a honfoglalás után vettük át, azoknak semmi közük az őstörténethez. A bizonyítottan minimum 350 átvett török szó viszont sok mindent bizonyít. Attól függetlenül, hogy például a mai román nyelvben több mint 1500 olyan átvett török szó van, melyeknek semmi közük az oszmánok hódításához. Ugyanis ezeket a török szavakat a románok többségében a kunoktól vették át, azoktól a kunoktól, akik megalapították és megszervezték a román vajdaságokat ( Moldva, Havasalföld ).
"Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy a különböző nyelvek rokonsága szvsz semmi kapcsolatban nincs a genetikai rokonsággal,"
Hát dejszen erről van nagybaszó!
Miközben a magyar nyelv minden kétséget kizáróan rokonságban áll a finnugor nyelvekkel, a finnugor népekkel azonos antropológia tulajdonságok a magyar nép körében csak kevesebb, mint 4%-ban vannak jelen, s ezek többsége is a kunok letelepedési helyein ( Kiskunság, Nagykunság ) dominálnak. Tehát "vérségi" rokonság teljes mértékben kizárható a finnugor népekkel.
Most már csak az apró feladat hárul a jövő kutatóira, hogy kiderítsék: melyik volt az a nép, amelyik a Kr.e. 1000 és Kr.u. 400 közötti közel másfélezer évben magyarul beszélt.
|
|
| lapis lazuli |
|
Mi az alapszó?
Mert olvastam pl, hogy a halászattal kapcsolatos szavaink a Volgánál vagy a Dnyeppernél vagy hol alakultak ki, a földműveléssel kapcsolatos szavaink a Kazár birodalomban, stb. A kéz, szem, orr stb. pedig nem tudom, hogy visszakövethetőer, de ha igen, akkor valószínüleg odáig lehetne visszavinni a rokonságot, ahol először megszólalt az ember, nem?
Az írott emlékekről kapcsolatos infóm helyes?
Az 500 türk szóval szvsz lehetne vitatkozni, minimum ugyanannyi latin eredetű szavunk is van.
Valamelyik regényben olvastam hogy ezt a rokonságot kérdezte egy külföldi egy magyartól, hogy a finn és a magyar olyan közeli rokon, mint az angol és spanyol? Erre azt mondta neki a magyar, hogy nem, kb olyan közeli rokon, mint az angol és az indiai. Lehet hogy indiai helyett más volt a könyvben, de a lényeget szvsz jól megfogta.
Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy a különböző nyelvek rokonsága szvsz semmi kapcsolatban nincs a genetikai rokonsággal, és ha azok alapján az elvek alapján haladunk, amire a nyelvészettudomány épül, eljutunk oda, hogy minden nyelv minden nyelvvel rokon, csak kicsit megváltoztak az idők folyamán. |
|
| Bátky János |
|
off
Ez a nyelvészet nekem mindig sötét dolog volt... aztán belenéztem Chomsky Nyelv és elméjébe, hogy világosan lássak... megértettem, hogy ha a matematikát belevisszük a nyelvészetbe, abból egész normálisan meg lehet élni.
on |
|
| onogur |
|
Alapszavakat nemigen cserél egy nép. Ránkragadásról sem lehet beszélni, hiszen az alapszóból minden "finnugor" nyelvben másképpen fejlődött az adott szó. Legjobb példa erre, hogy a "P" kezdetű alapszavakból az összes finnugor nyelvben "P" maradt, kivétel a magyar nyelv, ahol a "p" "f"-re váltott ( pun>fon, pir>far, pu>fa )
"Nomeg a törökökkel pl. hány közös szavunk van?"
Körülbelül 500-550.
Ezek közül 350 honfoglalás előtti átvétel, a többi az "avaroknak", besenyőknek, úzoknak, kunoknak köszönhető.
"A mai finn szvsz semennyire nem hasonlít a magyarhoz, azt kijelenteni hogy 5000 évvel ezelőtt viszont hasonlított..."
Nem hasonlít, egyáltalán. De gondolj bele, az önálló svéd nyelv csak 800 éves, nem háromezer, és szerinted mennyire hasonlít mondjuk egyik távoli rokonára, az ukránra? |
|
| onogur |
|
A török és korai székely rovásírások is előszeretettel felejtették ki a magánhangzókat.
Sajnos. |
|
| lapis lazuli |
|
Hát, nem tudom. Nekem kicsit szemfényvesztésnek tűnik. Az a pár ezer egyező szó simán ránkragadhatott útközben is, még akkor is, ha semmi közünk nincs egymáshoz, mint nép. Nomeg a törökökkel pl. hány közös szavunk van?
A mai finn szvsz semennyire nem hasonlít a magyarhoz, azt kijelenteni hogy 5000 évvel ezelőtt viszont hasonlított...
Akkoriban ha jól tudom, írásos emlékek sem voltak. Amennyire én tudom, az összes írásos emlékünk a római illetve bizácni írásokhoz kötődik. Jól tudom? |
|
| Bátky János |
|
|
Aha. Akkor az egyiptológusok ezért vannak bajban, mert a hieroglifikus írásban még magánhangzók sincsenek. |
|
|
| onogur |
|
Nem újkeletű.
Tudjuk például, hogy Anonymus ö-zött, tehát a mai "szögediekhez" hasonlóan ejtette a nyílt és zárt "e" betűket. Erre a helynevek írása a legfőbb bizonyíték, Anonymus gesztájában az "ö" hangot "u" betűbel írja.
EGURSCUG - "Egörszög" - Egerszeg helyett
TEMUS - "Temös" - Temes helyett
TITULU - "Titöl" - Titel helyett. |
|
| Bátky János |
|
2. Tudjuk, hogyan ejtettük ki 700-800 évvel ezelőtt ( írásos források )
onogur, ne tarts szemtelennek -inkább legyek hüje-, de én akkor is nehezen értem ezt, lapis lazulihoz hasonlóan. A kiejtésnek köze van az akusztikához, amit mondunk, gyorsan lecseng a disszipáció miatt. Ha régen nem tudták technikailag rögzíteni a beszédet, hogyan maradt mneg a kiejtés... A kiejtés írásra történő átírása -mitn a szótárakban- szerintem elég újkeletű... |
|
| onogur |
|
"nyelvészet mennyire tudomány és mennyire áltudomány inkább?"
Tudomány, és nagyon fontos, ha az őstörténetünkről van szó. Hiszen a magyarságról, mint népről nincsenek IX. század előtti írott források és bizonyíthatóan "magyar" régészeti leletek ( persze, ahol keresik...azzal az erővel Patagóniában is ásathatnának ).
Ellenben az önállóan fejlődő magyar nyelv legalább háromezer éves! Márpedig a nyelvet nép beszéli, és ez a nép nem lehetett gyenge és kis lélekszámú, hiszen akkor be kellett volna olvadnia valamelyik népesebb és erősebb szomszédos népbe.
"akkora badarságokat kellett magolniuk, pl. hogy hogyan ejtették ki ezt vagy azt a szót a magyarok az Etelközben?"
Nem badarság. Ha egy "finnugor" szóról van szó, akkor:
1. Tudjuk, hogyan ejtjük ki ma.
2. Tudjuk, hogyan ejtettük ki 700-800 évvel ezelőtt ( írásos források )
3. Tudjuk, hogyan ejtik ki ma a különböző "finnugor" népek.
4. Tudjuk, hogyan ejtették ki a "finnugor népek" évszázadokkal ezelőtt.
5. 1.-4. pontok alapján rekonstruálható az "alapnyelv" ősszava.
A nyelvfejlődés törvényszerűségeit figyelembe véve következtetni lehet arra, hogy az Etelközben éppen hol tartott az adott szó a fejlődésben.
Ugyanez elmondható az iráni, török nyelvekből átvett szavak esetében is.
"Azt sem teljesen vágom, hogy hogyan találták ki ezt a finnugor izét? Azt hiszem, a ragozásra szoktak hivetkozni"
Arra is.
A feltételezett uráli-finnugor alapnyelvre utaló szavak száma megközelítőleg 1800. Ez azt jelenti, hogy a ma beszélt "finnugor" nyelvekben 1800 olyan szó van, melynek őse egymástól nagy távolságra élő népek közös szókincse. Ezek közül a magyar nyelvben 700 szavunkról bizonyítható, hogy uráli-finnugor-ugor eredetű. Alapszavakról van szó, mint például testrészekre, közvetlen környezetre utaló szavak ( Pl.: fej, láb, kéz, szem, fa, folyó ).
|
|
|
| Bátky János |
|
|
Ha lehet, a forrást is jelöljétek meg idézetnél. Pl. Piri Reis térképei, Daniken: A jövő emlékei. Vagy Elektrubadúr, Lem: Kiberiáda. |
|
| Gúdermüllerbáró 11.különleges ezred |
|
AZ ANTIKÜTHERAI KOMPUTER
Antiküthera kis szigete Kréta és Peloponnészosz között található. A közelében, a tenger fenekén véletlenül fedezték fel 1900 húsvétján a régészeti szenzációnak számító leletet. Éppen búvárok vizsgáltak egy hajóroncsot, amely Kr. e. 87 táján süllyedhetett el. A roncsban lévő különféle tárgyak között hevert egy szokatlan, mindeddig ismeretlen szerkezet, mint később kiderült, valamilyen mechanikus óraféle fogaskerekekkel és számskálával. Ennek megalkotása máig is kibogozatlan rejtély.
A búvárok rögtön értesítették a leletekről az athéni régészeket, s azok felszínre hozatala után az archeológusok hónapokig dolgozta a különfélemárvány- és bronzfigurák, amforák és egyéb tárgyak megtisztításán, majd restaurálásán. A leletek végül az athéni nemzeti régészeti múzeumba kerültek, de több figyelmet nem fordítottak rájuk, csak feljegyezték, hogy Kr. e. 87-ből származnak.
Néhány kisebb, teljesen korrodált tárggyal nem is foglalkoztak, csak két évvel később figyelt fel egy neves régész, Szpiridon Sztaszisz egy négy darabra tört kisebb leletre. Igen aprólékos munkával megtisztogatta őket, s közben apróbb-nagyobb fogaskerekek körvonalait fedezte fel, s ez lázba hozta a tudományos világot. Némelyek egy asztronómiai szerkezetet véltek felfedezni benne, amelyről az egyiptomi Alexandriában élt Philoponusz tudósított Kr. u. 625-ben. De biztosan nem tudták azonosítani, ezért megint félretették egy polc sötét sarkába.
A lelet csak az ötvenes években keltette fel a Yale egyetemen dolgozó Kerek Price professzor figyelmét, aki további alapos vizsgálat alá vetette ezt a különös, egyedi darabot, aminek funkciója tulajdonképpen máig is ismeretlen.
Price professzor megállapította, hogy a szerkezetet egy 30 cm magas fadobozban tartották. Az elülső oldalán skálabeosztás volt a görög-egyiptomi naptári év tizenkétszer harmincnapos hónapjaival, de leolvasható volt még öt hozzáadott nap is, összesen tehát 365. Ugyanakkor meghatározott skálajelzések segítségével kimutatható volt rajza a Hold és a Nap állása is, s ezek a jelölések megerősítették a műszer csillagászati funkcióját.
A későbbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a több mint 2000 évvel ezelőtt keletkezett antiküthérai lelet nem csupán asztronómiai célokat szolgálhatott, mert egykori megalkotója nemcsak az akkoriban ismert öt bolygó mozgását jelölte be rajta, a napfelkelte és a napnyugta idejét, a különböző holdfázisokat, napéjegyenlőségeket, az időjárás kánikulai napjait. A hátlapon lévő táblázat 18 évre előre meghatározta a holdciklusokat, egy másik finom fogaskerék-szerkezet pedig leolvashatóvá tette a holdév 12 szinódikus hónapját is.
Price professzor vizsgálatával bebizonyította a különös szerkezet egyedülálló voltát A közel harminc egyedi fogaskerék összekapcsolása epiciklikus, differenciál meghajtású szerkezetet eredményez, amellyel némiképp egyezőt csak 1928-ban szabadalmaztattak. Leonardo da Vinci is leírt egy hasonló technikát, amelyet 1575-ben Eberhard Baldwin meg is szerkesztett, de ennek mechanizmusa némileg különbözött az antikütherai leletétől.
Érdemes megjegyezni, hogy a hajóroncsban talált műszerféle 1500 évvel a mechanikus óra feltalálása előtt készült, s az is furcsa, hogy nem találtak róla írásos feljegyzést. Arisztotelész Kr. e. 300-ban ugyan leír egy különféle fogaskerekekből álló műszert, de az nem hasonlít ehhez a lelethez.
Akadnak, akik földönkívüliek művének tartják a különös műszert, de ez azért kétsége, mert csupán az akkor ismert öt bolygóra vonatkozó adatok találhatók benne, a feltételezett idegeneknek pedig nyilvánvalóan ismerniük kellett a Naprendszer többi planétáját is.
Egyelőre tehát rejtély marad, miért nincs nyoma a régi írásokban ennek a találmánynak, s miért csak egyetlen példányban készítették. De lehet, hogy a jövő régészei még találnak hasonlót…
|
|
| Bátky János |
|
Egy-két elég érdekes honlap:
www.neuroquantology.com
Online interdiszciplináris magazin neurológiáról és kvantumfizikáról angolul. Jeles szerzőkkel, mint pl. Roger Penrose.
www.kronos.msu.ru A Moszkvai Állami Egyetem Idő természetét kutató intézete.
http://encyclopedia.thefreedictionary.com/sonoluminescence szonolumineszcencia (fénykibocsátás hang hatására)
**********
A topik témájára emlékeztetve megtaláltam egy adekvát és nekem igen tetsző idézetet:
It is probably true quite generally that in the history of human thinking the most fruitful developments frequently take place at those points where two different lines of thought meet. These lines may have their roots in quite different parts of human culture, in different times or different religious traditions: hence if they actually meet, that is, if they are at least so much related to each other that real interaction can take place, then one may hope that new and interesting developments may follow.
Werner Heisenberg
Kb.:
Valószínűleg elég általánosan igaz, hogy az emberi gondolkodás történetében a leggyümölcsözőbb előrelépések gyakran azokon a pontokon történnek, ahol a gondolat két különböző vonala találkozik. Ezen vonalak az emberi kultúra elég különböző részeiben gyökerezhetnek, különféle időkben vagy eltérő vallási tradíciókban: így ha ténylegesen találkoznak, azaz ha legalább annyi közük van egymáshoz, hogy valódi kölcsönhatásba léphetnek, akkor az ember remélheti, hogy új és érdekes fejlődés indul majd el.
|
|
| Bátky János |
|
|
Azt hiszem, Schillernél megvan erre is az adekvát válasz... És azért szép, amit csinál, mert mindent a mozgásra vezet vissza. Kicsitől a nagyig. |
|
| Bátky János |
|
Valószínűleg így van. Van legkisebb mérhető hossz és idő is. (Nem tudom, hogy Planck-hossz és idő alatt lehet-e mérni. Talán egyáltalán nem. Mivel is lehetne? Habzik az egész. Heisenberg óta ) |
|
| kujtorgo |
|
|
Ha a tér kvantumos, akkor az időnél is felvetődik. sőt. |
|
| Bátky János |
|
Sajnos nem vagyok profi, de sok mindent olvastam, tanultam és elég sokat tanítottam. Az tök szuper, ha megértjük egymást.
A skandináv utazásnál Stockholmra gondolt. Decemberi átadással.
Az idő. Hát ennek megpróbálok utánanézni, mit tartanak róla az okosok... Egyszer olvastam valami krononokról vagy mikről, de azóta nem találkoztam velük. Ha kvantumos lenne az idő, akkor talán  hasonló tulajdonságokkal rendelkezne, mint az egyéb kicsi objektumok. Talán. |
|
| kujtorgo |
|
113-ra
Köszi. Sajnos angol (pláne ilyen szinten) nekem nem megy. Nem vagyok műszaki (ez gondolom kiderült), de azt hiszem értem az általad leírtakat, tehát Te ezekben profi lehetsz. A Skandináv utazást nem értettem.
Az idő (ha van) akkor kvantumos, vagy folytonos szerinted? Vagy mindkét tulajdonsággal rendelkezhet? |
|
| Bátky János |
|
off
Még valami a dologhoz: ahogy én látom, a legnagyobb erőfeszítések a modern fizikában a GUT (General Unified Theory vagy egyesített térelmélet) megalkotására irányulnak, amelynek még számos nehézsége van. A mikrovilág téridő-felépítése az elméletek szintjén nem kompatibilis az általános rel. elmélet téridejével, amely az anyag nagyléptékű struktúráját írja le. A GUT csak akkor OK, ha egységesen leírja a fizikai jelenségeket minden lépték-skálán.
A Schiller-könyvből kiderül, hogy a világegyetemben nemcsak legkisebb hatás, hossz stb. létezik, de a fekete lyukak elméletén keresztül van legnagyobb erő és teljesítmény is. Talán legnagyobb távolság is...
A fekete lyukak különben is nagy csodák. Már Laplace márki megjósolta létezésüket jó 200 éve (kb.: szökési sebesség= fénysebesség). Aztán a XX. század ezt a területet is beindította. Landau II.-ben sokat lehet olvasni a klasszikus erőterekről, de ez nehéz olvasmány. Einstein gravitációs egyenletei alapján sokáig úgy vélték, a fekete lyukba hajított test pályája "eltűnik" (szingularitás). Egy Kerr nevű új-zélandi tudós 63-ban megoldotta az Einstein-egyenleteket forgó fekete lyukakra. A hetvenes években egy Brandon Carter nevű fizikus rájött, hogy ha a korábbiaktól eltérő koordináta-rendszerben dolgozik, a pálya folytatható a fekete lyukba és túl. Sci-fi szerű, mégsem az. Ha egy fekete lyuk gyorsan forog, nem szükségszerűen gömb alakú. Lehet olyan, mint egy úszógumi és akkor nem kell becsapódni...át lehet kelni. Hogy hová... ne kérdezd, nem vagyok specialista.
Erről Hawkingnál még sokat olvashatsz. Vagy Novikovnál, de az nincs magyarul, állítólag szemléletes, amennyire ez a téma az lehet.
A pongyolaságaimért egy fizikus kinyírna, de hát azt írom le, amit érteni véltem. Azt hiszem, a kvantummechanikában még jó sok filozófiai tartalék van, ehhez a filozófusok kevese ért, viszont rengeteg ismeretelméleti vonatkozása van, ami engem meg érdekel
on |
|
| Bátky János |
|
off
Csak félve írom le, mert nem értek hozzá, ha jól emlékszem egy Sajnovits János nevű kutatótól ered a 18. századból, aztán egy Joseph Budenz nevű -állítólag elég antimagyar- ember vitte tovább. Budenzről még utcát is elneveztek, bár úgy lett akadémikus, hogy magyarul is alig tudott. Ezeket olvastam.
on |
|
| lapis lazuli |
|
Nyelvészettel kapcsaolatos kérdésem annyi lenne csupán, hogy a nyelvészet mennyire tudomány és mennyire áltudomány inkább?
Anyám és kerdvesem is tanult nyelvészetet, és akkora badarságokat kellett magolniuk, pl. hogy hogyan ejtették ki ezt vagy azt a szót a magyarok az Etelközben? Honnan a rákból tudhatnánk? Talált valaki egy 2000 éves cd-t, amit eddig nem tudtak hová tenni? Tudtommal írásos emlékünk sincs sok a letelepedés előttről, nemhogy az, hogy milyen volt a kiejtésünk...
Azt sem teljesen vágom, hogy hogyan találták ki ezt a finnugor izét? Azt hiszem, a ragozásra szoktak hivetkozni, de ha jól tudom, rajtunk kívül egyedül a kínaiak ragoznak így. A kínai kultúrához való kötödésre legalább akkora bizonyítékok vannak tudtommal, mint a finnugorra. Pl. a pentatonikus népzene, meg a nyelv is. Szóval érdekelne, hogy ez az egész nyelvésztudomány csak egy nagy humbug a magyar viszonylatban, vagy van valami igazságalapja, elve is, amit nekem még nem sikerült felfognom. |
|
| lapis lazuli |
|
|
Nem emlékszem, becsszó, hogy ki mikor, hol, csak arra, hogy varégok mentek Bizácot kifosztani, és magyar területeken mentek át, és nekem úgy rémlik, hogy erről valami arab utazó tudósít. De marha régen olvastam már, és nem is kifejezetten történészeti szakkönyvben. |
|
| Bátky János |
|
|
Ebben igazad van, bár azt mondanám, az összes hatást, amit felvetsz egy-két darab transzportegyenlettel (instac. hő, Euler v. Navier-Stokes) és időfüggő kezdeti/peremfeltételeikkel figyelembe lehet venni. |
|
|