| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
ezek alkotják a kisgömböc akkréciós korongját... |
|
| HAME |
|
nagyon jól szív csak vigyázni kell vele.
Egy óvatlan pillanat és nemcsak a port, de a szőnyeget, a szobát és a házat is beszippantja... |
|
|
| gajo |
|
"Stimmel, kb. 8 mm a Föld Schwarzschild-sugara"
És porszívónak is lehetne használni? 
|
|
| HAME |
|
|
Hát ez végülis az egyhelyben álldogáló fekete likkal is így van. |
|
| Bátky János |
|
 Tehát egy nem 0 nyugalmi tömegű tárgyról, amely a fénysebesség közelében mozog, semmiféle "szerkezeti információt" nem tudunk szerezni, mert az eseményhorizont nem engedi látni, hogy űrhajóról vagy bármi másról van szó... Detektálni persze tudhatnánk a gravitációs hatása alapján. |
|
| HAME |
|
hehe, azért nem akkora hülyeség, előszörre írtam (majdnem) jól, csak nem "ráadásul", azaz és, hanem vagy.
Vagy nem érdekes, hogy 1,41c, mert viszonyított - ekkor viszont hamarabb kilép a fény a gömbből, mint ahogy a szélére ér, vagy bent marad a gömbben (a mozgó szakaszban), akkor viszont a külső számára maga a fény fog gyorsabban haladni, mint c.  |
|
| Bátky János |
|
nem akartam szólni, kíváncsi voltam, észreveszed-e... |
|
| HAME |
|
upsz, az 1,4 c hülyeség, mert a két inerciarendszernek semmi köze egymáshoz, úgyhogy nyugodtan lehet akármennyi.
Az viszont aggályos lenne, hogy a fényötty kilépne a "gömből" még mielött elérné a szélét. |
|
| HAME |
|
szerintem globalice megy össze.
Gondold el: egy fénysebességgel mozgó gömb a mozgás irányára (legyen a vízszintes) merőleges irányból nézve egy szakasszá zsugorodna. ha a középpontjábol a szakasz végpontjának irányába (azaz függőlegesen) kibocsájtanának egy fényimpulzust az a gömb középpontjához képest 1,4 c-vel (pitagórasz) távolodna. ráadásul kilépne a gömbből, pedig benne kéne haladnia.
Továbbá, másmilyen lenne az idő a mozgás és más a mozgásra merőleges irányban. |
|
| Bátky János |
|
Valóban, a gyök lemaradt a nevezőben...
Tehát azt mondod, van itt egy sugárszerű hossz, ami összemegy. De csak a mozgás irányában vett méret csökken, nem? Akkor egy ellipszoidot kapunk... |
|
| HAME |
|
ezután a következő R=R0*sqrt(1-v^2/c^2) :-]
(a tiédnél lemaradt a gyökvonás, de gondolom csak slendriánságból)
|
|
| Bátky János |
|
Nem értem...
m= m0/(1-v^2/c^2)... és ezután?
|
|
| Rendes Kis |
|
Közben - mivel az orosz-svájci hokimeccs erősen monoton volt - leképleteztem ezt a mozgó fekete lyukat ...
 |
|
| HAME |
|
Hát egyáltalán nem gondolom úgy.
De az ilyen egyszerű izéknél felesleges 16 oldalon tenzorokkal számolni (most azt diszkréten nem is említem, hogy tenzort utoljára 30 éve láttam tálalva, azóta már azt is elfelejtettem, hogy eszik-e, vagy isszák, és egyébként is a lineáris algebrát nem kissé utáltam). De sajna komolyabb dolgokat már csak azokkal lehet.
Közben - mivel az orosz-svájci hokimeccs erősen monoton volt - leképleteztem ezt a mozgó fekete lyukat és egy naccerűen eccerű képlet jött ki:
v^2 = c^2 - kappa*M/R
ahol
v - a feketelyukasodáshoz szükkséges sebesség
kappa - gravitációs állandó
M - nyugalmi tömeg
R - nyugalmi sugár
az egész
mivel a kappás rész pedig az ún. szökési sebesség (legyen vs) négyzete
tehát:
c^2 = v^2 + vs^2 ami egy Pithagoras-tétel.
Innen viszont már számolgathatod, hogy pl. a Földet - akár csak elméletileg is - fel lehetne-e gyorsítani egyáltalán olyan sebességre, amikor fekete lyukként viselkedne.
(Megy a Csehország-Kanada hokimecs, aminek viszont a továbbjutás a tétje, úgyhogy én most azt...) |
|
| Bátky János |
|
Stimmel, kb. 8 mm a Föld Schwarzschild-sugara.
De tényleg úgy gondolod, hogy az ÁRE-nek semmi haszna? Mondjuk forgó fekete lyuk környezetében a téridő szerkezetét nem hiszem, hogy sima szorzás-osztással ki lehetne hozni... |
|
| HAME |
|
nincs, de magad utánaszámolhatsz. Valahol, ráadásul azt hiszem ebben a topicban kiszámoltam , hogy mekkora golyóba kéne töpörödnie a Földnek ahhoz, hogy fekete lyukként viselkedjen. Érdekes módon Newton és Kepler törvényei alapján hajszálra ugyanaz az eredmény jött ki, mint a nagyképű-tenzoros-térgörbuletes-általános relativitáselméletes számítás szerint.
Azaz nyugodtan számolhatsz egyszerű egyenletekkel, sokat nem tévedsz. A különbség az és ez között, hogy itt nemcsak a méret csökken, hanem a tömeg is nő. Azaz a statikus méretcsökkenéshez képest nagyobb rádiusznál megy át a Föld fekete lyukba-
ami a négyzetgyökgammaizéket illet, oszd el az elsőt a másodikkal (v= d/t) és megkapod a "c"-t, vagy szorozd meg az időt a sebességgel és megkapod a "d" távolságot. |
|
| Bátky János |
|
A legkisebb hossz és a legrövidebb időintervallum a www.motionmountain.org szerint a kvantumelmélet és az ált. relativitáselmélet kombinációjából áll elő (p1097):
négyzetgyök(2*gamma*hvonás/c a köbön)= 2.3-szor 10 a -35-ödiken méter <= d
négyzetgyök(2*gamma*hvonás/c az ötödiken)= 7.6-szor 10 a -44-ediken secundum <= t
Ezek a mondások azt valószínűsítik, hogy sem az idő, sem a tér nem folytonos.
Nincs kedveeed?
|
|
| HAME |
|
én úgy emléx, hogy a "legkisebb" hossz definíciója explicit, a legkisebb valós idő (egy elemi részecske két állapot közötti átmenetének definiálatlansági ideje) és a fénysebesség relációja.
Ahogy a világegyetem nuladik (vagy első, ahogy tetszik) időkvantumjának hosszáról sincs értelme beszélni, lévénhogy a fizika a részét képező idővel együtt csak az első időkvantum után létezik, ugyanúgy az utolsó hosszrövidülésről is felesleges, lévénhogy az nem következhet be.
A mozgó fekete lyuk felvetésed érdekes, utána kéne számolni valami valós tömegsűrűséggel.
De nincs kedvem... |
|
| Bátky János |
|
Meglehet...
Van még 1-2 dolog.
Azt mondják, a világegyetemben létezik legkisebb hossz (kb. 10**-35 m). Viszont ha ilyen létezik és a speciális relativitáselmélet hosszrövidülésre vonatkozó állítása igaz, akkor a fénysebesség alatt léteznie kell egy sebességkorlátnak, mert akkor a hosszrövidülés csak a legkisebb hosszig folytatódhat...
A speciális relativitáselmélet szerint véges nyugalmi tömegű test nem gyorsulhat a fény sebességére. Ám tömege az egyre növekvő sebességgel azonos faktorral növekszik, mint ahogyan a hossz csökken ( ez a négyzetgyök(1-(v/c)**2) ). De ha a tömege nő, akkor előbb-utóbb elérhet egy kritikus tömeget a méretéhez képest, amellyel már fekete lyukká válhat a külső megfigyelő szempontjából... Vagy nem? |
|
| mackó |
|
|
Minden bizonnyal rosszul olvastad: átvilágítására. (III/1,2,3...) |
|
| Bátky János |
|
|
Azt találtam a lexikonban, hogy hold az, ami bolygó körül kering. Ezen belül lehet természetes vagy mesterséges. A mesterséges műholdak egy részét a bolygó éjszakai megvilágítására használják. |
|
|
| mpd |
|
Netalántán a médiaszociológiát nem is tartod tudománynak????
Apage satanas!!!!! |
|
| Bátky János |
|
|
Támogatlak. Ezt a kormánnyi űrtúristát még megfinanszírozzuk közpénzből. |
|
|