| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Több komolyságot, Hame mester. Ez nem a történelem topik. |
|
| HAME |
|
Hát tudom én????
(Azért kérdem) |
|
| HAME |
|
Na a te szüleid is szépkis nácik lehettek. Lexikont készíteni emberbőr kötésben.
Pha! Még Vásárhelyi Mária bőréből is csak lámpaernyőt akartak. Azt is csak a pofázmányából.
Hová süllyed ez a világ!!!!  |
|
| Bátky János |
|
|
Ezt nem tudom, de ilyen alapon a Szaturnusz gyűrűje is több millió "holdból" állna... |
|
| HAME |
|
hmm... van valami határ, amin felül holdnak, és amin alul (mocskos) szemét (kommunista) szikladarabnak nevezhetjük a keringő dolgokat?
Esetleg valami űrbizottsági határozat, melyben szegény Plutohoz hasonlóan ezt a nyomorult D209-et... izé, ... 6R10DB9-t is megfosztották büszke címétől? |
|
| Bátky János |
|
|
Natyon kedvessek vatytok! Lexikon eredeti bőrkötésben! |
|
|
|
|
|
| mackó |
|
|
Én úgy tudom, hogy a Föld is begyűjtött belőlük, de ha ez nem igaz, akkor csöndben maradok. |
|
| Rendes Kis |
|
|
A többi űrszikla a Nap körül kering, nem ? |
|
| mackó |
|
|
És mióta hold egy űrszemét, vagy szikladarab? Ebből kismillió kering a Föld körül. (A cikket nem olvastam...) |
|
| Bátky János |
|
http://index.hu/tech/urkutatas/2hold07054/
Nyáron távozik a Föld második holdja
Stöckert Gábor
2007. május 03., csütörtök 22:16
Tavaly szeptemberben átmenetileg Föld körüli pályára állt egy néhány méter átmérőjű égitest. Az objektum egyelőre a 6R10DB9 nevet viseli, két kört már megtett bolygónk körül, a harmadik után azonban búcsút vesz tőlünk. Valószínűleg magával viszi a titkait.
|
|
|
|
|
| HAME |
|
???
Idézet:
Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 7,5 millibar szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz.
|
|
| HAME |
|
|
Mit kell rajta átgondolni? Egy izzó testnek nincs egy jellemző színe, mert az egyes molekulák valós hőmérséklete között eléhg nagy a különbség, azaz a spektrumgörbéje egy gauss-görbe szerűség lesz. Ezért nincs a valós (=izzó testek által kibocsájtott) fénynek színe, hanem színhőmérséklete. Ha a gauss-görbe közepe kb. a zöld szín felett van, akkor beszélünk 6000 °K színhőmérsékletű fényről, itt a spektrum intenzitása a vörös és a kék felé is egyenletesen csökken (egy keveset), ez az a színkeverék, amit kb. fehérnek látunk. Ha a test melegebb, akkor több a kék, mint a vörös, ha hidegebb akkor fordítva. |
|
| onogur |
|
Na de a Marsnak nem azért nincs légköre, mert túl kicsi. Hanem azért nincs, mert csak.
Nem kizárt, hogy régebben volt légköre. |
|
|
|
| HAME |
|
Zöld csillag azért nincs, mert egy csillag színképtartománya széles, szélesebb, mint a látható fény tartománya. Ha a színképtartomány csúcsa az infravörös tartományban van, akkor a látható sugárzási spektrumban a frekvencia emelkedésével erősen csökken az intenzitás, tehát vörösbe tolódik a fény. Ahogy emelkedik a csúcs frekvenciája, a jellemző árnyalat sárga, fehér(!) lesz, majd kékbe megy át. Kéknél a csúcs már az ultraibolya tartományban van.
Ahhoz, hogy valami zöld legyen igen szűk tartományban kell sugároznia. |
|
| Bátky János |
|
|
Azt hiszem, igazad van. Ha a molekulák termikus átlagsebessége meghaladja a bolygóra vonatkoztatott szökési sebességet, akkor a légkör előbb-utóbb fogja magát és elpárolog... először a kisebb tömegű molekulák majd a többi is, ha a feltételnek megfelelnek. |
|
| Bátky János |
|
Nem tudod, hogy a zöld miért marad ki a színképből? Zöld csillag sincs...
1316: A Mars tömege kb. fele-harmada a Földének, a Vénuszé csak néhány százalékkal kisebb. |
|